KŐSZEG FERENC
KŐSZEG FERENC
KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Részben csatlakozni szeretnék ahhoz, amit Sebők képviselőtársam elmondott, de már Tóth Pál bizottsági előadó felszólalásában is szóba került az a kérdés, hogy kikerült, illetve feltehetőleg kikerül - minthogy a kormány egyetértett ezzel a javaslattal - a válsághelyzet meghatározása a fogalommeghatározások közül. Marad tehát a konfliktushelyzet.
A konfliktushelyzet a törvényjavaslat meghatározása szerint olyan helyzet, amely még az ország területén kívül van. Tehát ebben a helyzetben létrejön egy veszély, de az országot nem érte még semmiféle támadás. Az én javaslatom - amely a 18. pontban szerepel a jegyzőkönyvben - a fegyveres konfliktus fogalmának bevezetését tartalmazza. Megítélésem szerint erre a fogalomra azért volna szükség - és azután, hogy a válsághelyzet kikerül a törvényből, még inkább szükség van erre -, mert ez azt a szituációt írja le, amikor olyan méretű fegyveres csapat tör be az országba, amely nem indokolja - vagy legalább egy darabig, vagy remélhetően nem indokolja - a minősített helyzetnek az Országgyűlés által történő megállapítását, ugyanakkor azonban szükségessé teszi, hogy a határőrség honvédelmi erőként, tehát a határvédelem eszközeivel lépjen fel.
Igaz az, hogy a törvényjavaslat a 21. §-ban szól a fegyveres betörés helyzetéről. Azonban, ha jól vettem ki Sebők képviselőtársam szavait, tulajdonképpen ugyanazt a kérdést tenném én is fel vagy ismételném meg, amiről ő is beszélt. Véleményem szerint ez a törvény azt a helyzetet nem határolja körül, mert a 21. § azt mondja, hogy "fegyveres támadás esetén részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel történő megvédésében." Tehát itt a törvényalkotó mintha egy olyan szituációt tételezne fel, amikor már voltaképpen a honvédség erői is kénytelenek beavatkozni a védelmi küzdelembe és amikor meg kell történnie az alkotmány, illetve a honvédelmi törvény értelmében a határőrség át-alárendelésének, tehát annak, hogy a határőrség is a honvéd vezérkar irányítása alá kerül. Ha az alkotmány azt mondja, hogy a határőrség maga is fegyveres erő, amelynek katonai védelmi feladatai vannak, akkor pontosan az ezt megelőző helyzet az, amelyben ezek a katonai védelmi feladatok érvényesülnek, amikor még nem indokolt ez az át-alárendelés és nem indokolt a honvédség erőinek bevetése.
Elvileg elképzelhető olyan helyzet, amikor ez nem pusztán rendészeti feladat, hanem azt meghaladó, de a háborúra jellemző körülményeket még el nem érő szituáció. Ezt próbálnám a "fegyveres konfliktus" kategóriával körülírni. Ennek természetesen nemcsak az az értelme, hogy bevezet egy új fogalommeghatározást, hanem az is, hogy erre a helyzetre teszi lehetővé azt, hogy a határőrség olyan módon használja a fegyverzetét, ahogy egy katonai erő használja. Tehát ez az a helyzet, amikor érvénytelenné válnak a határőrség rendészeti jellegű fegyverhasználatának a korlátai, és a határőrség egésze és különösen annak határvadász századai nem úgy vannak felfegyverkezve, hogy egy rendőri jellegű fegyverhasználatot tegyenek lehetővé, hanem annál sokkal bővebben; tehát nyilvánvaló, hogy azok a korlátozások és szabályok, amelyek egy rendőri jellegű, rendészeti jellegű fegyverhasználatban szükségesek, ebben a katonai jellegű fegyverhasználatban nem lehetnek szükségesek.
Tehát azt gondolom, a törvénynek meg kellene határoznia ezt az esetleges vagy remélhetően rövid időt, amikor még nem indokolt a minősített helyzet kihirdetése, de már indokolt, hogy a határőrség túlléphesse a rendészeti feladatkörében adott lehetőségeit. Nagyon szeretném, ha az előterjesztő a válaszában megmagyarázná, hogy ezt miért nem tartja szükségesnek, miért nem tartja indokoltnak, hogy egy ilyen fogalom-meghatározás szerepeljen a törvényben.
Köszönöm szépen. Ehhez a ponthoz nem kívánok többet mondani.
