BÉKI GABRIELLA

Teljes szövegű keresés

BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is a dohányáruk és az alkoholtartalmú italok reklámjához szeretnék hozzászólni, illetve azokat a módosító indítványokat több érvvel alátámasztani, amelyeket benyújtottunk.
Azzal szeretném kezdeni, hogy mi magunk nem a teljes tilalom alapállásából kiindulva fogalmaztuk meg ezeket a módosító indítványokat, mint ahogy van képviselőtársunk, aki a teljes tilalomra tett javaslatot. Ismeretes, hogy Surján László, Dobos Krisztina vagy éppen Mező István olyan törvényi szabályozást szeretne látni, amelyik ezekre az árucikkekre vonatkozóan egy darab mondatból áll - vagyis hogy ezeknek a reklámja tilos. Mi olyan módosító indítványokat fogalmaztunk meg, amelyek ésszerű korlátozásokat tartalmaznak, tehát amelyekkel valóban ésszerű fékeket lehet rakni az ilyen típusú anyagok fogyasztásának az ösztönzése útjába.
Először azokról a módosító indítványokról szeretnék szólni, amik a 11. §-hoz kerültek benyújtásra. Szám szerint hét ilyet nyújtottunk be Csehák Judit képviselőtársammal, és ezek közül csak hármat támogatott az előterjesztő. Hadd fűzzem hozzá azt a reményemet, hogy ezeknek a módosító indítványoknak a támogatását illetően nem gondolja meg magát. Egészen pontosan a 133., a 138. és a 146. ajánlási pontokban megfogalmazott, megjelenő indítványok támogatásáról nyilatkozott a bizottsági üléseken. De nem támogatta a másik négy indítványunkat, és ezek között szerepel a számunkra hangsúlyosan fontos indítvány, ezért szeretnék szólni róla.
A 134. ajánlási pontban szerepel az az indítványunk, amelyik a tilalmat a sajtótermékek címoldala mellett a szabadtéri reklámhordozókra is kiterjesztené.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitában is elmondtam, hogy farizeus, képmutató magatartás egyfelől arról beszélni, hogy a gyermekeket, fiatalokat védeni akarjuk ezektől a befolyásoktól, hatásoktól, másfelől pedig lehetővé tenni, hogy az utcán, szabad téren boldog-boldogtalan, korra való tekintet nélkül, lépten-nyomon belebotoljon ezekbe a figyelemfelkeltő reklámokba. Nagyon komolyan gondolom, hogy konszenzusra juthatnánk abban, hogy a fő szabály legyen az, hogy a szabadtéri reklámhordozókról ez a téma lekerül, miközben van jó néhány más reklámhordozó, ahol továbbra is megjelenhetne; és mert ennek a fő szabálynak az elfogadását annyira fontosnak tartom, a kompromisszumkeresés céljából hajlandó vagyok elmozdulni abba az irányba, hogy tegyünk ez alól a fő szabály alól kivételeket.
Éppen ezért fogalmaztuk meg azt a kapcsolódó módosító indítványunkat, ami ma került benyújtásra, amelyik ezt a megfogalmazást kiegészítené, egy kivétellel, tudniillik, hogy: "kivéve a nemzetközi sportrendezvények színtereit". Azt gondolom, ez egy olyan kényes téma, annyi vitát, érdeket sért és bolygat meg, hogy szükséges ezt a kivételt megtenni, és talán akkor ebben a kompromisszumban egyetértésre tudnánk jutni.
A 136. ajánlási pontban szerepel az a javaslatunk, amelyik a színházak és filmszínházak színtereiről venné le az ilyen tárgyú reklámokat, és nemcsak akkor, ha ott gyermekeknek vagy fiatalkorúaknak szóló előadás zajlik.
(20.10)
Tehát ez is valóban egyfajta szélesítése a korlátozásnak, de azt gondolom, hogy mindenképpen indokolt szélesítése.
A 141. ajánlási pontban szerepel az a javaslatunk, amely a közoktatási és egészségügyi intézményekben venné le ezeket a reklámokat, mint ahogy teszi ezt maga a törvény-előterjesztés is, de azzal a kitétellel, hogy ott kitalál egy rugalmas szabályt a szabadtérre vonatkozóan. Úgy fogalmaz az eredeti javaslat, hogy ezen intézmények, tehát az iskola, illetve a kórház bejáratától közúton történő megközelítéshez szükséges legrövidebb út alapján számított 200 méteres távolságon belül ne legyen kint.
Erre a passzusra is azt tudom mondani, hogy végtelenül képmutató megfogalmazás; hiszen mit jelent az a 200 méter? Bárhol máshol, 300 méternyire, amilyen mennyiségben csak kell vagy lehet, belebotolhat a gyermek vagy az ember a reklámokba, az iskola, illetve a kórház bejáratánál nem? A 200 méter azért is nevetséges, mert, mondjuk, egy masszívabb méretű kórház kerítése lényegesen hosszabb 200 méternél. Ez akár azt is jelentheti, hogy a kórház kerítését lehet teleaggatni ilyen reklámokkal s a többi.
Nem akarom hosszúra nyújtani az érvelésemet. Azt gondolom, hogy azok a javaslatok, amiket a különböző pontjainkban megfogalmaztunk, rendkívül következetes, koherens hozzáállásúak ehhez a kérdéshez.
A 150. ajánlási pont sem nyerte meg az előterjesztő képviselőjének támogatását. Itt arra tettünk javaslatot, hogy a túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra való felhívás tilalmától tekintsünk el en bloc, egyszerűen azért, mert ez a túlzott fogyasztás egyszerűen nem is értelmezhető. Én tulajdonképpen sajnálom, hogy az előterjesztő olyan módosító indítványt támogatott - már nem tudom pontosan, kinek a neve alatt került benyújtásra -, amely a "túlzott" szót kicseréli a "közvetlenül dohányzásra, dohány-, illetve alkoholfogyasztásra hív fel" kifejezésre, tehát a "túlzott"-at a "közvetlenül" szóra.
Azt gondolom, hogy ez is egy képmutató magatartás. Mit jelent ez, ha jobban belegondolunk? Közvetve lehet olyan reklámot kitenni, alkalmazni, megfogalmazni, amely dohányzásra hív föl, közvetlenül nem lehet? Ennek a paragrafusnak, ennek a bekezdésnek, azt gondolom, semmi értelme.
Most még röviden szeretném indokolni a 12. §-ban és a 13. §-ban megfogalmazott javaslatunkat is.
A 162. ajánlási pontban jelenik meg az a javaslatunk... - ugye itt arról a figyelmeztetésről van szó, hogy mi az, amit a dohányreklámra hangsúlyosan föl kell írni, hogy "a dohányzás súlyosan károsítja az ön egészségét". Ezzel kapcsolatban nagyon sok módosító indítvány született, nekem legjobban az tetszik, amelyik az "ön" mellett a környezetre is utal, tehát az "ön és környezete" szövegű feliratot tartanánk mi is elfogadhatónak.
Ami miatt kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottunk be az eredeti javaslatunkhoz, az, hogy változatlanul nem látjuk értelmét, hogy itt dohányreklámmal kapcsolatban reklámhordozókat kéne megjelölni - most teljesen függetlenül attól, hogy mi lesz a szabadtéri reklámok sorsa, a szabadtéri reklámhordozók sorsa dohánykérdésben. Azt gondolom, hogy nemcsak sajtóterméken és szabadtéri reklámhordozón jelenik meg dohánytermék. Márpedig ha nemcsak ezen a felsorolt kettőn, hanem harmadik, negyedik, ötödik típuson is, akkor mi a magyarázata annak, hogy azok nincsenek fölsorolva? Tehát például egy szórólapon lehet úgy dohányt reklámozni, hogy ennek az általános figyelmeztetésnek nem kell rákerülnie?
Nagyon kérem az előterjesztőt, hogy gondolja végig ezt az érvelést. Egészen biztos vagyok benne, hogy ezt a figyelmeztetést általában, a legáltalánosabb szinten kell megfogalmazni. Tehát a mondat szerintem úgy hangzik, hogy a dohányáru reklámjának tartalmaznia kell ezt a figyelmeztetést, mindegy, hogy milyen hordozón van. Éppen ezért újra benyújtottuk ezt a kapcsolódó módosító indítványt, most már ezzel a korrekten, precízen megfogalmazott figyelmeztetési szöveggel.
Ugyancsak szeretném kérni az előterjesztőt arra, hogy újra gondolja át a 170. ajánlási pontban megfogalmazott javaslatunkat. Ha jól emlékszem, ez egy olyan javaslat volt, amiről nem is egyformán nyilatkozott az előterjesztő a különböző bizottsági üléseken. Itt a magyar nyelv használatáról van szó, értelemszerűen kivettük a szabadtéri reklámhordozót, de megint nemcsak azért, mert szeretnénk a szabadtérről levenni a dohányreklámot, hanem azért, mert másféle reklámhordozón is megjelenik ez a termék. Következésképp az a módosító indítványunk egészen precíz és korrekt, ami a 170. ajánlási pontban megtalálható.
Még egy érvet szeretnék felhozni a 181. ponttal kapcsolatban. Teljesen analóg az előbb említett kettővel, itt is azért vettük ki a szabadtéri reklámhordozót mint konkrét reklámhordozó-megjelölést, mert azt gondoljuk, hogy a dohányárura vonatkozó tilalmak, szabályok általános érvényűek kell hogy legyenek, függetlenül attól, hogy milyen reklámhordozóról van szó.
Befejezésül szeretném felhívni a figyelmét az előterjesztőnek és a jegyzői irodának is, hogy van egy hiba az ajánlásban, a 136. ajánlási pontot ugyanis a szociális bizottság is tárgyalta és támogatta. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert úgy látom, hogy a többi bizottság elutasította ezt az indítványt - éppen arról van szó, amelyik a színházra és a filmszínházra vonatkozik -, és fontosnak tartanám, hogy ez pótlólag bekerüljön. Köszönöm a figyelmet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem