DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy kérdésében ön is jelezte, a borhamisítás visszaszorítása valóban nem elsősorban a Belügyminisztérium kompetenciájába tartozik, és az eszközrendszer nem a mi kezünkben van. Véleményünk szerint két meghatározó eleme van a borhamisítás elleni fellépésnek: nevezetesen a megelőzés, valamint a hamisítás szankcionálása. Ez utóbbi körből is csak a büntető jellegű jogkövetkezmények alkalmazása tartozik a Belügyminisztérium kompetenciájába.
A hamisítás ellen - hogy egy régiónak a képviselő asszony által is jelzett tönkretétele ne valósulhasson meg - döntően az érintettek, a szőlő- és bortermeléssel foglalkozók léphetnek fel részben jogkövető magatartásukkal, részben pedig úgy, hogy a tudomásukra jutott hamisító tevékenységre utaló magatartásokat jelzik az arra illetékes szerveknek, köztük a nyomozó hatóságoknak.
A borhamisítás néven összefoglalt magatartások - hatályos büntetőjogunk szerint - a rossz minőségű termékek forgalomba hozatala, az áruk hamis megjelölése, valamint a csalás bűncselekménye alapos gyanújának a megállapítására lehetnek alkalmasak. 1995-96-ban összesen 19 esetben folyt az említett bűncselekmények tárgyában borhamisítással kapcsolatos nyomozás, de sajnálatos módon ebből csak egy esetben indult állampolgári bejelentés alapján eljárás.
A potenciális elkövetők visszatartását, tehát a hamisítási kedv csökkentését büntetőjogi eszközökkel csak mérsékelten lehet befolyásolni, hisz a borhamisítás tényleges megtörténése szinte bizonyíthatatlan, amit kézzelfoghatóan szemléltet az, hogy az említett 19 eljárásból 12 esetben bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiánya miatt meg kellett szüntetni az eljárást, és csupán négy ügyben került sor a vádjavaslat megtételére.
Csak ismételni tudom a válaszom elején elhangzottakat, hogy az eszközrendszer alapvetően nem a Belügyminisztérium kezében van. Köszönöm szépen. (Taps.)
