AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitájában és a módosító javaslatok megtárgyalásakor néhány kérdés kapott kiemelt figyelmet; ezekkel kapcsolatban szeretném összegezni a kormány álláspontját.
Számos felvetés a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a törvénytervezetet, és főleg hiányérzeteket fejezett ki. Ismételten szeretném leszögezni, hogy a törvényjavaslat olyan szakosított hitelintézeti típus létrehozását teszi lehetővé, amely hozzájárulhat a mezőgazdaság finanszírozási problémái egy részének megoldásához, emellett azonban jelentős szerepet tölthet be, különösen a lakásfinanszírozás és egyes ipari, kereskedelmi létesítmények finanszírozása terén is. A lakásfinanszírozásban például a lakás-takarékpénztáraknál gyűjtött megtakarításokat és alacsony kamatozású hitelt jól egészítheti ki az új, hosszú távú jelzálog-hitelkonstrukció.
Nem kérhető számon azonban e hitelintézet-típuson a mezőgazdasági hitelezés egész problémájának megoldása; ezzel az üggyel külön, más formák révén kell foglalkozni. Ez a kérdés, mint ismeretes, kiemelt téma a nemzeti agrárprogram előkészítése során is.
A törvénytervezet vitáját több ponton az e félreértésből adódó erőteljes nézetkülönbségek jellemezték. Ebben az összefüggésben merült fel az ingóvagyon-fedezet melletti hitelnyújtás lehetőségének a jelzálog-hitelintézet tevékenységébe való beépítése. A kormány ezt a felvetést nem támogatja, mivel az ingó dolog fizikai és erkölcsi avulása gyors, ezért a hitelfedezet értéke kétséges, emellett könnyen elmozdítható - tehát egyszerűen el is tűnhet.
Az 1997. május 1-jén hatályba lépő zálogjogi nyilvántartás, amely jelzálogjog bejegyzését teszi lehetővé ingó vagyonra is, ezeken a problémákon önmagában nem segít. Az ingó vagyon hitelfedezetként történő elfogadásának kockázatát semmiképpen nem célszerű tehát egy újonnan bevezetendő, egyébként biztonságosnak ítélt intézményre, illetve a csak általa kibocsátható értékpapírra ráengedni; annál is inkább, mivel a kereskedelmi bankok számára adott a lehetőség ingófedezettel hitelezni. Így e lehetőség megteremtésével lényegében egy - a kizárólagos jelzáloglevél-kibocsátással kivételes helyzetbe kerülő - kereskedelmi bankot hoznánk létre, ami sérti a versenysemlegességet is.
Továbbá - ami, úgy gondolom, nagyon fontos szempont - a befektetők bizalmát nem lenne célszerű megingatni. A jelzáloglevelek keresettségét s ezáltal a bevonható pénzügyi források volumenét csökkentené a módosító javaslatban szereplő megoldás; a jelzálog-hitelintézetek külföldön is csak ingatlanfedezetet fogadhatnak el - jegyzem meg ehhez hozzátéve.
Ugyanakkor a tevékenységi kör bővítésére tett ésszerű javaslatokat - amelyek lényegében a jelzáloglevéllel mint értékpapírral kapcsolatos teendőket jelentik, és a kockázatot jelentősen nem növelik - elfogadtuk.
Nagy vitát váltott ki az, hogy kerülhessen-e termőföld a jelzálog-hitelintézet tulajdonába és mennyi ideig. Többen attól tartottak, hogy ily módon a termőföld külföldi kézbe kerül. Ennek lehetősége azonban kizárt, mivel a földtörvény szerint termőföldet továbbra is csak belföldi magánszemély szerezhet majd meg a jelzálog-hitelintézettől.
A tulajdonlás egy, illetve három éve mellett és ellen egyaránt szólnak érvek. A tervezetben egy év szerepel, a kormány azonban elfogadja a hároméves időszakra tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a kialakulatlan földpiac miatt - ráadásul a rövid határidő kényszere következtében - rossz alkupozícióban ne nyomott áron kelljen a földet értékesíteni.
Többen felvetették, hogy a törvénytervezet által megkövetelt vagyonellenőrrel kapcsolatban még további előírások szükségesek. Ezek a módosító javaslatok támogatásra kerültek, mivel tovább erősítik ezt a fontos garanciális elemet a szabályozásban.
Egy indítvány kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unióval kötött társulási szerződést kihirdető '94. évi I. törvény a jogalkotásról szóló törvényt módosítva előírja, hogy a jogszabályokban utalni kell arra az EU-direktívára - ha van ilyen -, amely figyelembevételre került a jogszabály elkészítése során. Ezért tartalmazza ez a törvény is az arra való utalást. Egyébként az elmúlt évek során született több törvény tartalmaz már ilyen hivatkozást.
Ugyancsak felvetődött a Ptk. módosításának szükségessége is, annak megfogalmazásával, hogy a terhelési és elidegenítési tilalom kikötését illetően jogszabály a Ptk.-tól eltérően rendelkezhessen. A javaslatot elfogadjuk, de ez a kérdés nem ebben a törvényben, hanem a Ptk. jelenleg előkészítés alatt álló módosítása során kerül rendezésre.
Tisztelt Ház! Kérem, a kormány által támogatott módosító javaslatokat és a törvény egészét szavazzák meg, és ezzel tegyék lehetővé a magyar piacgazdaság új intézményének létrehozását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
