AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Közismert, hogy a lakossági bankpiacon második helyet elfoglaló Postabank február végén, március elején a betétesek rohamának volt kitéve. A bank üzleti tevékenységét, aktivitásának lehetőségét egy ilyen esemény jelentősen korlátozza, profitkilátásait és a jövedelem tőkésítésének esélyeit rontja, és ez az adott szolgáltatások körében vezető szereplők közt lévő intézmény esetében nemzetgazdasági szempontból is lényeges kérdés. Ezért tartotta fontosnak a kormány, hogy tájékozódjon a Postabank helyzetéről.
Szeretném informálni képviselő urat arról, hogy a kormány nem végeztetett vizsgálatot a Postabank Rt.-nél, így a tájékozódása során alapvetően a bank beszámolójára, illetve a bankról az egyébként minden pénzintézetre kötelező rendszeres adatszolgáltatás keretében rendelkezésre álló, üzleti titkot képező adatokra támaszkodott.
A Postabank az elmúlt években igen gyorsan növekedett. Az eddigi alaptőke-emelések ellenére is további tőkére van szüksége a bővülő kihelyezések és a saját tőke megfelelő arányának létrehozásához. Így képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy vajon a betétesek rohama a bank pénzügyi helyzetével összefügg-e, azt a választ kell adjam, hogy ugyan már korábban felismert tény volt a bank újabb tőkeemelésének szükségessége, a bank likviditása azonban - ami a betétesek számára releváns kérdés - kiugróan kedvező volt. Így a kialakult pánikot nem lehet a bank pénzügyi helyzetével magyarázni.
A tőkehelyzetre tekintettel még a februári események előtt megbízást adott a bank egy elismert nemzetközi befektetési banknak, részben alárendelt kölcsöntőke bevonása, részben a jegyzett tőke emelésére kész stratégiai befektető bevonása céljából. A bank számára a február végi roham több szempontból is hátrányos következményekkel járt, hiszen a likviditás átmeneti csökkenésén túl jövedelmezőségi és ebből fakadóan a tőkebázisra is kiható negatív következményei is lehetnek a mérlegfőösszeg csökkenésének.
A sajtóban megjelent értesüléssel ellentétben nincs tudomásom arról, hogy a Postabank vezetői '96 végén kértek volna állami segítséget. Éppen ennek ellenkezőjéről tudok beszámolni: a bank ekkor részletes intézkedési tervet készített az üzleti stratégiájára és a tőkehelyzet rendezésére vonatkozóan. Ezen intézkedési tervben az állam szerepvállalása nem kapott helyet.
Képviselő úr azon kérdésére, hogy meddig akarja még az állam folytatni a bankok rendkívül költséges konszolidálását, a következő tájékoztatást kell adjam: A pénzügyi szektor jelentős részét érintő és alapvetően a betétesek érdekeit szolgáló hitel-, bank- és adóskonszolidációs folyamat az alapvető célját elérte annyiban, hogy a pénzintézetek jelentősebb részének tőkehelyzete stabilizálódott, portfolióállománya kedvezőbbé vált, a bankrendszer egésze korszerűsödött. A kormányzati szándékok alapján - mint képviselő úr előtt is ismert - a még többségi állami tulajdonban lévő bankok magánosítása '96 év végére befejezhető. A tulajdonosváltás szándékaink szerint együtt kell hogy járjon a privatizált bankok tőkehelyzetének további erősítésével, a bankok menedzselésének javulásával, amire az új tulajdonosok szakmai hírneve lehet éppen az egyik garancia.
A későbbiekben, remélhetőleg nagyon ritkán, de mégis előfordulhat egy-egy pénzintézet helyzetének megingása, ahogy ez például Japánban vagy Angliában is megtörténhetett. Az adott helyzet, illetve pénzintézet esetében igényel majd egyedi elbírálást az, hogy szükséges-e az állam beavatkozása a helyzet rendezése érdekében, ezért nem jelenthetem most azt ki, hogy egy-egy eseti beavatkozás a későbbiekben nem fog előfordulni, akár még konszolidáció formájában is, de remélhetőleg ilyen akciók igen ritkán válnak szükségessé.
Felveti képviselő úr a kormány felelősségét az állami és önkormányzati tulajdonosok védelme érdekében a pénzintézet profiljától távol álló ügyletek lebonyolításával kapcsolatban. Miután az állam a Postabankban nem tulajdonos, ezért nincs és nem is volt beleszólása abba, hogy milyen legyen a pénzintézet kihelyezési politikája; annak minősítését időről időre például a bank könyvvizsgálójának kell elvégeznie. A helyi és tb-önkormányzatok tulajdonrészei a Postabankban 41 százalékot képviselnek, azonban az önkormányzati tulajdon nem állami tulajdon. A befektetők között a külföldi részesedés 15,4 százalék. A Postabank tőkehelyzetének javításában való esetleges állami közreműködést nem lehet egyszerűen bankkonszolidációként vagy adományként felfogni a bank, illetve a tulajdonosai számára. Az alárendelt kölcsöntőke például visszafizetendő és kamatozó kihelyezést, azaz nem végleges tőkejuttatást jelent.
Természetesen a korábban adott megbízás mellett is a külföldi befektetők megtalálása - legyen szó alárendelt kölcsöntőkéről vagy jegyzettőke-emelésről - számottevő időt igényel, figyelemmel a bank körüli pánik negatív pszichológiai hatásaira is. Ezért merül fel annak igénye, hogy az állam valamilyen módon működjön közre annak a folyamatnak a végigvitelében, amelynek eredményeként stratégiai befektető bevonható a bankba.
A tájékozódás alapján a kormány úgy ítélte meg, hogy a bank helyzetének alakulása indokolttá teszi konzultáció folytatását a nagyobb tulajdonosokkal a jövőbeli elképzelésekről és ebben az állam esetleges szerepéről.
Kérem képviselő urat válaszom elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
