DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen. "Ami az első területet illeti: például a gazdaságstatisztika kapcsán a rendszerváltozás első éveiben olyan vélemény is kialakult, hogy az egyenesen összeomlott. A százezres nagyságrendűre szaporodott vállalkozások miatt rendkívüli mértékben megnőtt a megfigyelendő alanyok száma, s a jogállami normák bevezetésével gyökeresen át kellett alakítani az adatgyűjtés módszereit, formáit. Mindezek következtében csökkent a statisztikai adatok megbízhatósága.
Ugyanakkor már az előző parlamenti ciklusban is fontos döntések születtek: ennek a helyzetnek a kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés megalkotta a szükséges törvényt, létrejött az egységes, évente felülbírált országos statisztikai adatgyűjtési program. A statisztikai rendszer korszerűsítése, javítása a jelenlegi parlamenti ciklusban folytatódott. Lényegesen gyorsult a feldolgozás, ami érdemi felhasználásra nyújt lehetőséget. Kiemelendő újdonság a negyedéves GDP-adatok nyilvánosságra hozatala, hiszen ilyen adatot a világon csak körülbelül húsz országban tesznek közzé.
Ami a képviselő úrnak a döntések eltitkolt hatására vonatkozó megállapítását illeti, csak megjegyzem, hogy a KSH fél évre előre meghatározza és nyilvánosságra hozza, hogy milyen adatokat mikor fog közölni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a tárgyhónapot követő tizenegyedik napon nyilvánosságra kerül a fogyasztói árindex alakulása.
Ami az alkalmazott módszerek kérdését illeti: a prognózisok kidolgozása során a legkorszerűbb eljárások alkalmazására törekszünk; a módszertani eszköztár fejlesztése folyamatos; támaszkodunk a fejlett országok tapasztalataira, és a nemzetközi szervezetek ilyen jellegű gyakorlatából átveszünk egyes elemeket. A kormányzati prognózisok kialakításánál a saját számítások mellett figyelembe vesszük a kutatóintézetek előrejelzéseit is.
Végül, ami a vizsgálat tárgyának stabilitását illeti: tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaság, társadalom rendkívüli átalakuláson ment és megy át, a különböző struktúrák és az ezekhez kapcsolódó szereplők viselkedése állandó változásban van. Mindez nem kedvez az előrejelzésnek, amely a múlt összefüggései alapján becsüli meg a várható folyamatokat.
Az mindenesetre kijelenthető, hogy kis hibahatáron belüliek azok a prognózisok, amelyek egy-egy jól körülhatárolható, nem túlzottan sok tényezőtől függő jelenségre vonatkoznak, így például a nyugdíjemelések, a szociális juttatások változásának hatásai kellően behatárolhatók, mert alapvetően létszámmozgásokra, esetleg a jövedelemkategóriák becsléseire irányulnak. A bonyolultabb gazdasági-társadalmi folyamatok természetszerűen már nagyobb hibaszázalékban előre jelezhetőek. És itt nemcsak a vizsgálat tárgyának a stabilitása a kérdés, hanem az is, hogy számtalan olyan tényezővel kell számolni, amelyekre közvetlen - vagy csak nagyon kismérvű, vagy nagyon összetett - a kormányzati ráhatás.
Megjegyzem, hogy térségünk átalakuló országainak a prognózisai azt mutatják, hogy milyen nehéz ezek esetében a gazdaságra vonatkozóan megbízható becsléseket készíteni. Továbbá az is tény, hogy a fejlett stabil gazdaságokra készített prognózisok is gyakran tévednek, az előrejelzésekhez képest a tények több százalékpontos eltérést mutatnak. (Folyamatos zaj.) Ezek fényében a kormányzati prognózisok és tényszámok közötti eltérések Magyarországon egyáltalán nem tekinthetők kirívónak.
Kérem képviselő uramat... (Derültség az MSZP padsoraiban.) urat, hogy a válaszomat szíveskedjék elfogadni." Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
