DR. GOMBOS ANDRÁS

Teljes szövegű keresés

DR. GOMBOS ANDRÁS
DR. GOMBOS ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hétvégi futárpostával megkaptuk a jelzálog-hitelintézetről szóló T/3652. számú törvényjavaslathoz készített ajánlást, mely ajánlás tartalmazza a különböző képviselők által benyújtott módosító indítványokat.
A mezőgazdasági bizottság is készített egy módosítóindítvány-csomagot, mely ezen a héten és a következő héten kerül a bizottságok elé, és reményeink szerint támogatásban fog részesülni. Ez a módosítóindítvány-csomag részben a jelenlegi ajánlás egyes pontjaiban is megtalálható, és sokszor azonos; ezeket a duplikációkat igyekszünk kikerülni, de ugyanakkor vannak olyan részek, amelyek új elemet szándékoznak behozni a törvénybe.
(18.10)
Így elsőként szeretném kiemelni azt, hogy a 3. §-nál bizottsági szinten egy olyan szövegmódosítást javasolunk, mely lehetővé tenné azt, hogy nemcsak ingatlanokra, hanem bizonyos ingóságokra is lehessen jelzáloghitelt felvenni, tehát jelzálog-biztosítékként szerepeljenek azokban az esetekben, hogyha valamely jelzáloghitel-felvevő már ingatlanra jelzálogot kapott, illetve kötött ilyen hitelszerződést. Úgy gondoljuk, a jövőben ennek fokozott jelentősége van; és az előkészítés során a szakértőkkel hosszasan egyeztettünk ebben a kérdésben, és reményeink szerint a kormány is támogatni fogja ezt.
Ugyanakkor hasonlóképpen próbálunk elmozdulni és a gyakorlat felé kedvező lépéseket tenni abban az értelemben, lehetővé kívánjuk tenni azt, hogy a jelzálog-hitelintézet bizonyos behatárolt lehetőségek mellett működő bankári kötelezettségeket is tudjon vállalni az általa jelzálog-hitelezettnek - így gondolunk elsősorban számlavezetésre vagy garanciavállalásra. Ez bizonyos mértékig a jelzálog-hitelintézetnek a biztonságát is fokozza, mert hiszen ha a jelzálog-hitelintézet a hitelezettnek is vezetni tudja a számláját, akkor talán jobban nyomon követhető a rövid lejáratú hiteleknek az állapota és az adott cégnek a hitelezettsége, anyagi biztonsága.
Ugyanakkor szintén a gyakorlati élet felé szeretnénk elmozdulni, amikor a 4. § (2) bekezdését kívánjuk módosítani. Ebben a módosításunkban szeretnénk javasolni azt, hogy az elidegenítési és a terhelési tilalmat a jelzálog-biztosítékul szolgáló ingatlanokra választható módon köthesse ki a jelzálog-hitelintézet, ugyanakkor az ingóságok esetében kötelező érvényű legyen az elidegenítési tilalom. Úgy gondolom, a mozgásteret bizonyos mértékig fokozni tudjuk ezzel a megoldással.
Több pontosító javaslatunk is van. Ilyen pontosító javaslat az 5. §-sal kapcsolatos, amikor is javasoljuk ennek a paragrafusnak az elhagyását, és egy új 5. §-ban szeretnénk meghatározni azt pontosan, hogy a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelszerződés milyen pontokat, passzusokat tartalmazzon. És itt szintén a törvényjavaslat koncepciójával talán kicsit ellentétesen, vagy megengedő módon szeretnénk elmozdulni abba az irányba, hogy a jelzálog-hitelszerződést ne kelljen kötelező érvénnyel közokiratba foglalni, tehát közjegyző által megfogalmazott és hitelesített formába, mert azt gondoljuk, ez is egy plusz, rárakódott költséget jelent, és drágítaná a hitel lehetőségét. És ebben az esetben talán célszerűbb volna, hogy vagylagos, megengedő, választható módon lehessen ezt a szerződést megkötni.
További pontosító javaslataink is vannak, és úgy gondoljuk, hogy a jelzálog-hitelintézet által adott esetben például csődeljárás, felszámolás esetén megszerzett ingatlanok között különbséget tenni szerencsétlen dolog, mert a törvényjavaslat azt szeretné megvalósítani, hogy ha az ingatlanokat ilyen nem kívánt esetben megszerzi a jelzálog-hitelintézet, akkor három éven belül köteles elidegeníteni; és kivételt tesz a törvényjavaslat a földdel, mert a földet egy éven belül kívánja elidegeníteni. Úgy ítéljük meg, hogy a földet nem lehet kivételes helyzetbe hozni, annál is inkább, mert nem szerencsés, hogyha ilyen esetben mondjuk egy dekonjunkturális állapot van a földpiacon, és akkor kötelező érvénnyel el kell idegenítenie a jelzálog-hitelintézetnek a kvázi ideiglenesen megszerzett földet; és ebben az esetben a jelzálog-hitelintézetet veszteség érné.
Úgy gondoljuk, további pontosítás szükséges, és a gyakorlati élet felé való elmozdulást jelentené az a javaslatunk is, amelyik a 14. §-hoz kapcsolódna; mert a 14. §-ban szeretnénk elérni azt, hogy gyorsabban tudjon felállni a jelzálog-hitelintézet, nevezetesen azzal, hogy csak a harmadik évben tennénk a számára kötelezővé azt, hogy a rendes fedezet a 80 százalékot elérje a fedezeten belül, és ezzel a finanszírozási és refinanszírozási forrásoknak a bevonását gondoljuk elősegíteni.
További pontosítást és talán bővítést jelentene a következő javaslatunk, amelyik a 17. §-hoz kapcsolódna, mely 17. §-ban a vagyonellenőri feladatokat ellátó személynek az alkalmasságát, illetve a végzettségét előíró passzusokat próbáljuk körülhatárolni és bővíteni is a törvényjavaslattal szemben, mert úgy gondoljuk, hogy nemcsak pénzügyi, közgazdasági, jogi és számviteli ismeretekre van szüksége egy ilyen vagyonellenőri tevékenységet végző személynek, hanem fontos adott esetben, ha műszaki végzettséggel is rendelkezik. Úgy gondoljuk, ez is az életszerűségét fokozná ennek a törvénynek.
Van még egy javaslatunk, amelyik szintén a gyakorlat felé próbál elmozdulni. A javaslat azt írja elő, hogy a jelzálog-hitelintézetnek minden naptári negyedévet követő tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan, a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának az összegét közzé kell tennie országos napilapokban, 15 napon belül. Minekutána általában a különböző pénzintézeteknél a negyedévet követő első 15 napon belül nagyon sok jelentési kötelezettség van, talán a pontosabb tájékoztatás kedvéért - és a biztonság elvét nem sértve - jobb lenne, ha ezt 30 napban határoznánk meg, és ezért javasoltuk ezt a megoldást.
Úgy gondolom, hogy a többi, szintén pontosító módosító javaslatunk is a jelzálog-hitelintézeti törvénynek a gyakorlatba való jobb, könnyebb beilleszkedését segíti elő, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy módosítóindítvány-csomagunkat - melyet a mezőgazdasági bizottság nyújtott be, és reményeink szerint a héten megtárgyalja a többi illetékes bizottság is - szíveskedjenek támogatni! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem