POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Az önkormányzati és rendészeti bizottság többségi véleményét kívánom önöknek elmondani. Bizottságunk a tegnapi ülésén foglalkozott a termőföldről szóló T/4749. számon benyújtott törvénymódosítással. A bizottságban többségi véleményként elhangzott, hogy a tervezet vitája során több a politikai felhang, mint az a szakmaiság, amelyet ez a törvény tükröz.
Tény, hogy a köztudat és állampolgáraink többsége e törvényt politikai törvényként kezeli. E törvény központi kérdése akörül alakul, hogy lehet-e vagy nem lehet a külföldieknek földtulajdont szerezni. Erre azonban mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalon egységes a válaszunk:
Senki sem akarja a külföldiek földtulajdonszerzését lehetővé tenni. Ha azonban senki sem akarja lehetővé tenni, akkor vajon mi fájhat, hogy ekkora politikai viharok övezik a termőföldtörvényről szóló módosítást? Nem más, mint az 1992-es átmeneti törvény és a kárpótlási törvények majd teljes körű lezárása után az átalakult és még ma is funkcionáló szövetkezetek, részvénytársaságok, kft.-k földtulajdonszerzésének lehetősége.
Mit mondanak a tények? A földterület 55-60 százalékán gazdálkodnak bejegyezett társaságok, döntően bérelve a földterületeket. A mezőgazdaságból élethivatásszerűen élők 40-45 százaléka e társaságokban dolgozik vagy tulajdonosa, tagja, alkalmazottja e társaságoknak. Alkotmányossági aggály sem vetődhet fel, gondolva az Alkotmánybíróság három évvel ezelőtti határozatára, mert csak öt éve, és csak mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak ad lehetőséget arra, hogy földet vásárolhassanak.
Aki ismeri a magyarországi társaságok számát, tudja, hogy 2000-2100 közötti, és ők - ha 300 hektárt veszünk is figyelembe -, csak a földterület 10 százalékát vásárolhatják meg. Nem titok az sem - válaszolva képviselőtársam előbbi felvetésére -, hogy választási ígéreteinkben is szerepelt a társaságok földtulajdonszerzésének lehetősége, de nem csak a miénkben, ez más ellenzéki pártéban is előfordult. De azt is ígértük, hogy szektorsemleges mezőgazdasági politikát kívánunk folytatni, ebbe értve a családi gazdálkodásokat, a vállalkozásokat, de a társaságok működését is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy kicsikét körbejárjuk a másik oldalt is! Nemcsak vevő, eladó is van, aki lehetséges, hogy nem akar a földtulajdonával élni, de azzal mindenképpen élni akar, hogy ne a jelzett 30-40 ezer forintért vehessék meg a földjét, hanem azért tisztességes árat kaphasson. De ehhez arra van szükség, hogy Magyarországon meginduljon a földpiac is.
Ugyanezt akarják azok az emberek is, akik úgy jutottak földtulajdonhoz a kárpótlási törvények során, hogy régen semmi közük nem volt a földterületekhez; az ő nagy részük is abban érdekelt, hogy meginduljon a földpiac, és ha úgy gondolják, értékesíthessék a földterületeket, akár magánszemélyek, akár társaságok részére.
(9.40)
Nem tagadjuk azt a szándékunkat, hogy működőképes mezőgazdaságot akarunk, amelynek egyik alapfeltétele a biztonságos földtulajdonon alapuló termelés. Nem akarok szakmai dolgokat felvetni, de gondoljanak például a szarvasmarha-tenyésztésre, amely elképzelhetetlen úgy, hogy ne legyen biztonságos földterület az állomány mellett. Azt sem tagadjuk, hogy biztonságos megélhetést akarunk biztosítani a vidéken élőknek, távol a szerencsére iparilag jól prosperáló területekről, mert - tudjuk - vannak olyan területeink, távolabb a városoktól, ahol az emberek nehéz gazdasági és egyéni körülmények között élnek.
E törvény kiemelten foglalkozik az önkormányzatokkal. Tény, hogy az elmúlt időszakban az önkormányzatok gazdaságszervező funkciója lényegesen megnőtt. Gondoljon mindenki a saját választókörzetére, a kistelepüléseken meginduló iparfejlesztésre; mekkora gondot és problémát jelentett, hogy ezekhez az üzemekhez meg tudják teremteni a megfelelő földtulajdont akár kárpótlási földek megvásárlásával, akár más módon, éppen annak érdekében, hogy a helyi gazdasági fellendülés, a munkanélküliség csökkentése ezeken a területeken is megindulhasson. A törvény rendelkezik arról, hogy társaságok esetében 300 hektár feletti földvásárlás esetén az önkormányzat engedélye is szükséges, melyhez ki kell kérniük a megyei agrárkamara véleményét.
Tehát társadalmi-politikai kérdéssé válhat egy-egy adott területi önkormányzatnál, hogy milyen módon engedélyezik ezt, megfontolás tárgyává tehetik, hogy engedik-e az ilyen mértékű földvásárlást, összevethetik azzal, hogy ez a földvásárlás mit jelent olyan értelemben, hogy hoz-e jobb foglalkoztatást az adott területen vagy nem. A döntés lehetősége is magában hordozza azt, hogy milyen módon dönt az önkormányzat. Ebben mi elfogadhatónak tartjuk azt, ha helyi népszavazás útján történik ezzel kapcsolatban a döntés. Tehát úgy érezzük, hogy önkormányzati oldalról működőképes, és működik a helyi társadalmi kontroll.
Összefoglalva: úgy ítélte meg a bizottság, a törvénytervezet megfelelő megoldást jelent arra, hogy külföldi állampolgárok és jogi személyiségű társaságok semmi módon ne szerezhessenek termőföldet vagy védett természeti területet. A bizottság 17 igenlő és 5 nem szavazatával ajánlja tárgyalásra e törvénytervezetet a parlamentnek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
