DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! Ez a bizonyos törvénymódosítás négy nagyon jelentős területet érint:
1. a földtulajdon szerzésének lehetőségét mezőgazdaságból élő belföldi gazdasági társaságok részére;
2. a beruházásokhoz szükséges földterületek tulajdonszerzését szabályozza;
3. a bérleti rendszert szabályozza, a bérlők helyzetét próbálja meg stabilizálni;
4. a nem rendeltetésszerű földhasználatot szankcionálja, annak a szigorítását tükrözi vissza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Már 1994-ben, a földtörvény parlamenti vitája során felvetődött a gazdálkodó szervezetek és a külföldiek, természetes személyek és szervezetek termőföldtulajdon-szerzésének kérdése. Akkor szinte teljes egyetértés alakult ki a külföldiek tulajdonszerzésének kizárása tekintetében. A belföldi jogi személyek vonatkozásában már több volt a vitatott részlet.
Az azóta eltelt időben egyértelműen megmutatkozott, hogy nem volt célszerű az a szabályozás, amely lehetetlenné tette a ténylegesen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó belföldi társaságok számára a tulajdonszerzést. Ez a tilalom - melyet a földhasználat terén a haszonbérelhető területek nagysága és a haszonbérlet időtartamára vonatkozó korlátozások is megerősítenek - nem teszi lehetővé a mezőgazdasági termelést folytató társaságok részére a hosszabb távú tervezést, mivel így hiányzik az ehhez elengedhetetlenül szükséges biztonság. Éppen a biztonság megteremtése érdekében szerepelt a kormányprogramban a belföldi - hangsúlyozom: kizárólag a belföldi - mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzési tilalmának feloldása.
Önök feltehetik a kérdést, hogy ha ez így van, akkor miért várt a kormány három évig a földtörvény módosításával, miért nem lépett ez ügyben már 1994-95-ben. A kérdés azonban - mint azt a körülötte időről időre fellángoló viták is megmutatták - rendkívül bonyolult. Egy kellőképpen át nem gondolt, elsietett, téves döntés jóvátehetetlen károkat okozhat. Ezért a kormány rendkívül alapos előkészítést végzett a törvénymódosítás kidolgozása során. Igyekeztünk minden megoldást és annak lehetséges következményeit megvizsgálni, külön a szabályozási variációk esetleges kijátszásának lehetőségét. Ennek a munkának az eredménye a törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház előtt van.
Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, a kormánynak nem állt és továbbra sem áll szándékában, hogy a külföldiek részére lehetővé tegye magyarországi termőföld tulajdonjogának megszerzését. Ezt a tilalmat mindenképpen fenn kell tartani mindaddig, amíg Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. A csatlakozás majdan szükségessé teszi a kérdés újragondolását. Az országnak elemi érdeke, hogy mielőbb kialakuljon a termőföldek reális értéke, ténylegesen működjön a földpiac. A belföldi gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzési tilalmának feloldása ennek a célnak is nagyon jó és célravezető eszköze.
A belföldi gazdálkodó szervezetek földszerzésének engedélyezése ellen leggyakrabban felhozott érv az, hogy ezek tagjai, tulajdonosai között lehetnek külföldiek, vagy a szervezet állhat kizárólag külföldi tulajdonában is. Ily módon tehát a külföldi közvetetten megszerezheti a magyar termőföldet, ugyanakkor általunk is elfogadott nemzetközi egyezmények értelmében nem tehetünk különbséget a belföldi gazdálkodó szervezetek között aszerint, hogy tagjaik vagy tulajdonosaik között vannak-e külföldiek vagy sem.
Ez az ellenvélemény azonban egy súlyos félreértésen, illetve sokszor félremagyarázáson alapul. A gazdasági társaság tulajdonosa ugyanis a társaságnak vagy egy bizonyos hányadának a tulajdonosa, nem pedig a társaság tulajdonában lévő vagyontárgyaknak. A társaság vagyontárgyainak tulajdonjoga tehát teljességgel független attól, hogy kik a társaság tulajdonosai.
Ezt a kettősséget tükrözi a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a külföldi tag vagy tulajdonos a társaság megszűnése, vagy a társaságtól való megválás esetén sem szerezheti meg a társaság tulajdonában álló termőföld tulajdonjogát. Az ő vagyoni igényét, a társasággal szemben fennálló követelését csak a társaság egyéb vagyontárgyaiból, szükség esetén a társaság tulajdonában álló termőföld értékesítésével, annak ellenértékéből lehet kiegyenlíteni. Sőt, semmis a társasági szerződés, alapító okirat olyan rendelkezése, melyben a társaság megszűnése esetén külföldi tag termőföld tulajdonát megszerezheti. Ezek a rendelkezések biztosítékot nyújtanak a külföldiek tulajdonszerzési tilalmának kijátszására vonatkozó kísérletekkel szemben.
Ugyancsak szigorú feltételekhez köti a tervezet a belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli más gazdálkodó szervezetek tulajdonszerzését is. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért csak jogi személyeket fogok mondani. A tervezet ugyanis kötelező jelleggel kimondja, hogy csak az a belföldi jogi személy szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, amely egyrészt a tulajdonszerzést megelőzően már legalább öt éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, a megszerezni kívánt termőföld a jogi személy székhelyén vagy telephelyén van, és tagjai vagy alkalmazottai között legalább középfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező személy található.
(9.20)
Az a jogi személy, amely megfelel ezeknek az együttes feltételeknek, nyilvánvalóan nem spekuláció céljából akarja megszerezni a termőföld tulajdonjogát, hanem az a célja, hogy a földön hosszabb távon mezőgazdasági termelést folytasson, és ehhez a kellő biztonságot megszerezze, ne kelljen folyton újabb bérleti szerződést kötnie a földek tulajdonosaival.
A felsorolt feltételek remélhetőleg kizárják azt, hogy akár külföldiek, akár belföldiek spekulációs célból társaságot alapítsanak, hiszen már a termőföld megvétele előtt öt évig mezőgazdasági tevékenységet kellett folytatnia a jogi személynek a megadott telephelyen. A székhelyhez, telephelyhez kötött földszerzési lehetőség kimondása megakadályozza azt, hogy a termőföld egy távoli településen működő szervezet tulajdonába kerüljön.
A törvényjavaslat elkészítése során felmerült az, hogy a jogi személyek földszerzési tilalmának feloldása túlzott mértékű birtokkoncentrációt hoz, nagybirtokok kialakulásához vezethet. Eme valóban nemkívánatos lehetőség megelőzését szolgálja az a rendelkezés, hogy amennyiben a jogi személy tulajdonában álló termőföld és a megszerezni kívánt termőföld az adott településen együttesen meghaladja a magánszemély által megszerezhető termőföld mértékét - ez 300 hektár vagy 6000 aranykorona -, a szerződéshez a helyi önkormányzat engedélye kell. A helyi kisebb birtokosok érdekeinek védelme érdekében az önkormányzat az engedély megadása előtt köteles kikérni a megyei agrárkamara helyi szervezetének véleményét is.
A magyar állam, a települési önkormányzat, az erdőbirtokossági és a legelőbirtokossági társulat továbbra is korlátozás nélkül szerezhet termőföldet. A közalapítvány és az egyházi jogi személy az önkormányzat engedélye nélkül, korlátozás nélkül szerezhet termőföldet, de kizárólag végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján.
A javaslatban külön rendelkezés szolgálja a területigénnyel járó beruházások megvalósításának elősegítését. Ennek elfogadása esetén lehetővé válik, hogy a jogi személyek a beruházáshoz szükséges mértékű termőföld tulajdonjogát megszerezzék abban az esetben, ha a termőföld más célú hasznosítását az illetékes földhivatal engedélyezte és az érdekelt a földvédelmi járulékot megfizette. A tulajdonszerzési korlátozások kijátszásának megakadályozására elidegenítési kötelezettséget írunk elő a beruházás meghiúsulásának esetére, s ezt szükség esetén a földhivatal köteles árverés útján elvégezni.
A javaslat módosítja és pontosítja a haszonbérletre vonatkozó szabályokat is. A termelés biztonsága, a hosszú távon folytatott gazdálkodó tevékenység elősegítése érdekében a jövőben a haszonbérleti szerződés legrövidebb tartama öt év, a leghosszabb pedig negyven év lesz. E módosítás egyben elősegíti a termőföld fokozatos védelmét is.
A földhasználati viszonyok tisztázását, áttekinthetőségét, egyúttal pedig a zsebszerződések felszámolását szolgálja az a javasolt rendelkezés, hogy a termőföld használatának minden esetben érvényes jogcímen kell alapulnia, továbbá az, hogy a termőföldre fennálló haszonbérleti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A rendelkezésnek különleges szankciója van. Ha a föld használója nem tud érvényes jogcímet igazolni, abban az esetben az engedély nélküli, más célú hasznosításra vonatkozó szabályokat, jogkövetkezményeket kell alkalmazni, vagyis az eredeti állapotot helyre kell állítani, emellett földvédelmi bírságot is ki lehet szabni.
A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát a jelenlegi földtulajdoni rendszer jelentősen átalakulhat, a kis- és középbirtokos termelők mellett kialakul egy nagyobb földterületekkel rendelkező tulajdonosi réteg: a jogi személyeké, és ez a vegyes birtokszerkezet egyértelműen a mezőgazdasági termelés technikai, technológiai fejlődését szolgálja.
A javasolt módosítások elfogadása esetén kialakulhat a valódi földpiac, a termőföld ára elérheti a reális mértéket, és ez a magyar földtulajdonosok elemi érdeke. Kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást vitassa meg, módosító javaslataival járuljon hozzá annak eredményességéhez.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
