BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének előadója: Harmadszor is: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az önkormányzati és rendészeti bizottság megtárgyalta a termőfölddel kapcsolatos 4749-es számot viselő törvénytervezetet. Ahogy az előttem szóló, többségi véleményt ismertető képviselőtársam elmondta, a kormánypártok részéről valóban elhangzott, hogy politikai felhangok kísérik ezt a törvényt. Szeretném most is elmondani, hogy több kormánypárti képviselő nem a bizottságban elhangzott véleményeket ismertette csak, hanem a saját véleményét is. Én igyekszem a bizottságban elhangzott véleményekre koncentrálni.
Elhangzott, hogy ez a bizottság nemcsak az önkormányzatok oldaláról vizsgálja ezt a kérdést, s én ezt természetesnek tartom. Az ellenzéki képviselők ezt a kérdést nemzeti ügynek tartják, nagyon fontos kérdésnek, amelyet nemcsak egy-egy szegmensében - önkormányzati vagy más vetületről - kell vizsgálni, hanem a magyar társadalomra, a magyar nemzetre gyakorolt hatásának egészében. Az önkormányzatokra valóban új feladat hárul, a földtulajdon és a földhasználat kérdésében valóban rendezni kell néhány kérdést.
Az ellenzéki képviselők elmondták, hogy a kormánypártok még a parlamenti vitára benyújtott időszakban sem alakították ki egységesen a saját véleményüket. Az önkormányzati bizottságban a kisebbik kormányzó párt részéről nyíltan, most miniszter úr előterjesztésében pedig burkoltan benne volt, van lehetőség arra, hogy külföldiek termőföldhöz juthassanak. Az ellenzéki pártok ez ellen egységesen fel kívánnak lépni.
Az vitatható lenne - alkotmányjogászokra tartozó ügy -, hogy amikor egy népszavazásra benyújtott kérdésben még a kormány is és az ellenzék is gyűjti, majd meghatározza a népszavazáskor felteendő kérdéseket, lehet-e ilyen törvénytervezetet általános vitára bocsátani. Mi azt mondjuk, hogy illőbb lett volna - ilyen udvariasan fogalmazunk -, ha a tisztelt kormány és a kormánypártok többsége a népfelség elvének megfelelően megvárta volna, hogy népszavazás útján dőljön el ez a nemzeti kérdés. Ennek adtunk hangot az önkormányzati és rendészeti bizottságban.
Ez a kérdés valóban nem csak földügy. Kihat a vidék fejlődésére, kihat a falu sorsára, és kihat az önkormányzatok sorsára is. Elhangzott az önkormányzati és rendészeti bizottságban, felmerült ellenzéki képviselők részéről, arról van szó, hogy tulajdonképpen ki adja majd el ezeket a földeket külföldieknek. Erről szól a kérdés. A véleményünk ebben megoszlik. A társaság adja el - hangzott el a kérdezőtől - vagy a magánszemély?
Azzal is mindenképpen foglalkozni kell, amit miniszter úr expozéjában kiemelt, hogy a beruházások földigénye miatt a városok és főleg - ismereteim szerint - az autópályák melletti szántó- és egyéb mezőgazdasági területek nagymértékben válhatnak fejlesztések részévé, ezért ezeket a területeket is fokozottan kell védeni. Mint erdőmérnök mondom, az erdőterületek védelmére is nagyobb gondot kell fordítani, hiszen ezek a területek is a termőföldekhez tartoznak. Nem egy-egy privatizációs vagy ágazati törvény rejtett sorai között kell nekünk védeni az erdőterületeket, hogy azok ne kerülhessenek olyan kezekbe, akiknek nem az erdő művelése, fenntartása és a környezetvédelem az elsődleges, hanem egyéb szempontok játszanak szerepet.
Az önkormányzati és rendészeti bizottságban az ellenzék egyhangúlag a családi magángazdaságok továbbfejlesztését és támogatását tartotta fontosnak. Mi elsősorban a biztonságos megélhetést akarjuk, nemcsak szavakban, hanem a valóságban is. Mi ezeket a szempontokat nem politikai felhangnak szánjuk, és népszavazáson kívánjuk megerősíteni. Az elmúlt fél évben bármely kérdésben emelte fel hangját az ellenzék, a kormány mindig azzal gyanúsította, hogy azt kampánycélból teszi. Nem a választások közeledése miatt kezdeményezzük most a népszavazást, hanem azért, mert a kormány most nyújtotta be a törvényjavaslatát. Ha az korábban történt volna meg, mi korábban cselekedtük volna ezt.
Elmondtuk a bizottsági ülésen, úgy véljük, hogy a földtörvény módosítása lehetővé tenné, hogy ne csak hazai magánszemélyek, de belföldi bejegyzésű jogi személyek - például gazdasági társaságok és szövetkezetek is - vásárolhassanak termőföldet arra való tekintet nélkül, hogy azoknak van-e külföldi tulajdonosa vagy nincs. Megakadályozza-e ezt a kormány javaslata? Véleményünk szerint nem. A külföldi magánszemélyek földtulajdont szerezhetnek. A külföldiek részvételével működő szervezetek földtulajdonszerzését azonban nem tiltaná meg, csak feltételekhez kötné.
Melyek azok a feltételek, amelyek ezt lehetővé tennék? Magyarországon van nyilvántartásba véve, legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytat, telephelyén vásárol földet, megfelelő mezőgazdasági szakembert alkalmaz.
Tisztelt Parlament! Tisztelt Ház! Ezeknek a feltételeknek a teljesítése rendkívül könnyű, rendkívül egyszerű, és nemcsak azoknak a gazdasági társaságoknak, amelyek Magyarországon már be vannak jegyezve, hiszen ilyen társaságok létrehozása, bejegyzése egy kezdő ügyvéd számára is öt-tíz perces ujjgyakorlat, amelynek utána a feltételek teljesítése már nagyon könnyen lehetséges.
(9.50)
Ezért az önkormányzati és rendészeti bizottságban az ellenzék egyhangúlag azon a véleményen volt, hogy a kormány ezt a törvénytervezetet ne nyújtsa be mindaddig, amíg a népszavazás során alapvető kérdésekben megállapodás nem születik.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
