KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az EXIM Bankról és a MEHIB Rt.-ről szóló törvény módosítása fekszik a parlament előtt. Amikor ezt a kérdést tárgyaljuk, akkor nem lehet eltekinteni attól, hogy világossá kell tenni: a különböző parlamenti pártok hogyan ítélik meg ennek a két intézménynek a szerepét a magyar gazdaságban. Ugyanis ehhez képest lehet eldönteni azt, hogy valóban indokolt-e a tőkeellátottság javítása, valóban indokoltak-e azok a módosítások, amelyek előttünk fekszenek, vagy sem.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt álláspontja ebben az ügyben világos: az EXIM Bank és a MEHIB Rt. a magyar gazdaság számára létfontosságú intézmények. Olyan mechanizmust finanszíroznak, olyan mechanizmust működtetnek, amely egy ilyen gazdaság, egy ilyen nyitottságú és ilyen méretű ország számára nélkülözhetetlen. Nem csak azért, mert Magyarország most már hosszú évtizedek óta nyitott gazdaságú ország, a nemzeti jövedelem nagyobbik része és meghatározó része a külkapcsolatokon, a gazdasági külkapcsolatokon keresztül realizálódik, de azért is, mert a magyar gazdaság fejlődése miatt és nem utolsósorban a mostani kormány gazdaságpolitikája miatt - amely a belső fogyasztást meglehetősen korlátozza annak érdekében, állítja a kormány, hogy a pénzügyi stabilitást megteremtse - nem lehet másképp elképzelni a magyar gazdaság növekedési pályáját, mint hogy ez a növekedés elsősorban exportorientált lehet.
Teljesen világos, hogy ha itt a kormány a-t mond, akkor b-t is kell mondani, vagyis meg kell teremteni azokat a szervezeteket, azokat a mechanizmusokat, amelyek segítik a magyar gazdaság külpiaci értékesítését, működtetik azt a finanszírozási rendszert, amely ahhoz kell, hogy a magyar exportőrök valóban meg tudjanak jelenni olyan exportpiacokon is, amelyek közel vannak ugyan Magyarországhoz, de a fizetőképességük korlátozott.
Most nem akarok belemenni abba a kérdésbe, hogy mennyire helyes vagy nem helyes az a gazdaságpolitika, amely ilyen drámaian korlátozza a belső fogyasztást, és mennyire lehet megalapozott egy ilyen drámaian korlátozott belső fogyasztás melletti exportorientált növekedésű gazdaságpolitika, ugyanis ebben korábban kifejtettük az álláspontunkat, amely számos ponton vitatta a mai kormány gazdaságpolitikáját, csak arra a kérdésre szeretnék koncentrálni, hogy ebben az összefüggésben - ha már kiindulunk abból a tényből, hogy ez a gazdaságpolitika, és ez a helyzet ma Magyarországon - hogyan kell értékelni az EXIM Bankot és a MEHIB Rt.-t. Úgy ítéljük meg, hogy a két intézmény működéséből levonható tanulságok arra utalnak, hogy főleg az EXIM Bank, de a MEHIB Rt. tőkeellátását is jelentős mértékben javítani kell. Részben azért, mert tényleg sokat várunk attól, hogy a magyar gazdaság exportorientált növekedési pályát tud befutni, és tényleg úgy érezzük: ahhoz, hogy a magyar gazdaság exportja finanszírozható legyen a külpiacokon, ennél lényegesen tőkeerősebb EXIM Bankra és exporthitel-biztosításra van szükség ahhoz, hogy ez menjen. Éppen ezért ezeket a törekvéseket helyeseljük.
Ugyanakkor az is világos: tekintettel arra, hogy ez a tőke pillanatnyilag nem érkezhet máshonnan, mint a költségvetésből, ez azonban óvatosságra kell hogy késztessen minden kormánypárti és minden ellenzéki politikust. Óvatosságra kell késztessen azért, mert bár egyetértünk azzal - úgy olvasom ebből a törvényjavaslatból, hogy egyetértés van abban -, hogy a tőkeellátottságot javítani kell, ez biztosíthatja az alapját annak a finanszírozásnak, amelyre mindnyájunk szerint szükség van, azonban a költségvetés és az adófizetők pénzét elkölteni, annak rovására garanciát vállalni mindig megfelelő óvatossággal kell. Éppen ezért mi szívesebben támogatnánk azokat a megoldásokat, amelyek nem a költségvetés készfizető kezességvállalását erősítenék a különböző megoldásokon keresztül, hanem a tőkeellátottság javításával. Ezzel együtt a bankszerűbb, a kereskedelmibank-szerűbb működés hangsúlyozásával teremtené meg azokat az elfogadható kockázati szinteket, amelyek egy-egy ilyen exportbiztosítási és egy export-import finanszírozás esetén mindenképpen jelentkeznek. Magyarul: mi jobban szeretnénk, ha az irányba terelődne a vita, amely inkább a tőkeellátottságra fektetné a hangsúlyt, sem minthogy egy alacsony tőkeellátottság mellett egy jelentősebb költségvetési készfizető kezesség valósuljon meg. Ez ugyan látszatra finanszírozási szempontból hasonló eredményekhez vezethet, de mi úgy ítéljük meg, hogy kedvezőbb az a helyzet, amikor a tőkeellátottság javítására koncentrálunk.
Miután nagyjából a tervezet is ebbe az irányba mozog, nyilván hangsúlybeli eltolódásokkal, de úgy érzem, ezeket a törekvéseket támogatni kell. Az általam elmondottaknak megfelelően teljesen világos, hogy ott szigorúbban kell eljárni, ahol a költségvetés kezességvállalása és az ilyenfajta finanszírozási konstrukciók jelennek meg a javaslatban.
Nem utasítjuk el teljes egészében ezeket, hiszen tudjuk, hogy vannak olyan nem kereskedelmi, nem gazdasági típusú kockázatok, amelyek léteznek a világban, ugyanakkor hajózni kell, tehát a kereskedelmet és főleg a gazdasági, külpiaci expanziót mindenképpen finanszírozni kell, tehát nem teljes egészében utasítjuk el a tervezetben megfogalmazódó költségvetési vállalásokat; csak szeretnénk máshová tenni a hangsúlyt.
Azonban teljesen eltér a előterjesztőhöz képest az az álláspontunk, amit az Export-Import Bank és a MEHIB Rt. kormányzati ellenőrzése kapcsán kifejt az előterjesztő a törvényjavaslat módosításakor. Ugyanis nem értünk egyet azzal, hogy sem az EXIM Bank, sem pedig a MEHIB igazgatóságában - magyarul a stratégiai döntések meghozatalánál - nem képviseli a Nemzeti Bank szempontjait egyetlenegy igazgatósági tag sem. Mi elismerjük azt, hogy a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter által delegált három-három tag szerepe fontos, hiszen részben ők irányítják vagy legalábbis ők regulázzák azt a gazdasági tevékenységet, amely finanszírozására ezek az intézmények létrejöttek. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól, hogy a Nemzeti Bank által képviselt rendkívül fontos szempontok az irányítás szintjén ne jelenjenek meg - főleg akkor, amikor a stratégiai döntések meghozataláról van szó.
Hogy világos legyen: nem azt kifogásoljuk, hogy az EXIM Bankot vagy a MEHIB Rt.-t, végső soron annak elnökét és azon keresztül a vezérigazgatóját, ezért az irányítását a kormány tartja kézben, hanem azt kifogásoljuk, hogy a kormánytól mégiscsak valamelyest független Nemzeti Bank, amelynek a gazdaságban és a gazdaságpolitikában más a feladata és a szerepköre, mint a kormánynak, teljes egészében kizárjuk a stratégiai döntésekből, ami ezen intézetek stratégiai döntését illeti. Éppen ezért szeretnénk, ha ezt a módosítást a kormány úgy fogadná el, hogy az igazgatóságban a Nemzeti Bank által delegált ember részt vehetne, ezen keresztül a Nemzeti Bank szempontjai valamelyest érvényesülhetnének. Még mindig nem arról van szó, hogy az irányítást az ő kezükbe tennénk le, de ezt a szempontot fontosnak gondoljuk. Az ide vonatkozó javaslatokat természetesen a tisztelt Ház elé terjesztjük.
Úgy ítélem meg, hogy ez a törvény és az e törvény segítségével megfogalmazott változtatások nagyon fontos célt szolgálnak, és ezért e törvény és e két intézet sikerét őszintén kívánjuk. Úgy ítélem meg, hogy az általunk hangsúlyozott szempontok megfontolásra érdemesek. Ez a törvény végképp nem az a törvény, amelyben különböző - nem gazdaságpolitikai - szempontoknak kellene ütközniük, hanem ezt szakmai szempontok mentén kell megvitatni. Azt kell megnézni, hogy mely módosítás és milyen elvek szolgálják jobban a magyar gazdaság exportorientációját és a külpiaci expanzióra helyezett gazdasági növekedést, és ennek megfelelően kell ezt a törvényt elfogadni.
Összességében ha az általunk hangsúlyozott szempontok valamelyest be tudnak épülni a törvénybe, mi őszintén kívánjuk, hogy ez a törvény és az általa kiváltott hatások sikerre vezessék a magyar gazdaság exportorientációját.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
