HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az EXIM Bank Rt. és a MEHIB Rt. 1994. május 24-én hatályba lépett alapítói törvénye módosításának napirendre tűzése elé, úgy gondolom, nemcsak a két intézmény néz felfokozott várakozással, hanem a vállalkozók, az exportőrök és minden olyan szakember, aki hivatásánál vagy érdeklődésénél fogva felelősséget vállal, illetve érez a hazai kivitel bővülésének banki biztosítási eszközökkel történő támogatottsága iránt.
Szakmai körökben közismert, hogy a jelenlegi törvény előkészítési munkálatai és a módosított verziók egyeztetési folyamata során olyan mennyiségű szellemi kapacitás mozdult meg, amely mindenképpen kivívja az elismerést, és megérdemli azt a bizalmat, amely feltételezi, hogy az elfogadott változások tendenciózusan beépíthetők és alkalmazhatók lesznek az állami exportpromóciós gazdaságpolitika intézményesített formában való teljesülésének feltételrendszerében.
Az EXIM Bank Rt. zöldmezős alapítás volt. Az üzleti közegben született és kormányzati szinten megfogalmazott kívánalom hívta életre, amely az export dinamikus bővülése útján a külkereskedelmi mérleg javítását tűzte ki célul annak érdekében is, hogy hazánk az Európai Közösséghez való csatlakozás folyamatában a nemzetközi elvárásokhoz igazodó pénzügyi intézményrendszerrel és a külföldi normákhoz minél jobban közelítő szabályozási háttérrel rendelkezzék.
Az EXIM Bankkal szemben megfogalmazott elvárások értelemszerűen rendkívül szigorúak. Teljes egészében állami tulajdonlású szervezetként, elsősorban olyan követelményeket kell kielégítenie, amelyek nem üzlet- és profitcentrikus hitelezési politikával, hanem az állami költségvetési eszközökkel való gazdaságos bánásmód mellett generálják a hazai kivitelt.
Annak ellenére, hogy hitelpiaci részesedése csekély, a kizárólagos tevékenységével lefedett export ma már közel 3 százalék. Az EXIM Bank 1995 óta évente több mint megduplázza mérlegfőösszegét, és olyan konstrukciókkal lép ki a piacra, amelyek versenyképessé teszik a gazdálkodókat, külföldön fizetőképes felvevőpiacot teremtenek a számukra, és előcsalogatják a magyar gazdaságban meglévő körülbelül 6-8 milliárd dollárnyi, elsősorban a kis- és középvállalkozói körben megbúvó látens exportot.
Hatékony eximbanki-exporthitelbiztosítói működéssel egy 25 milliárd dolláros magyar exportteljesítmény nem vágyálom. Ellenkezőleg, realitás, melynek megvalósulását e két intézmény hatékonyan tudja segíteni.
Az EXIM Bank csupán addicionális szereplője a pénzintézeti szektornak, főképpen azon ügyletek tekintetében lép fel közvetlen hitelnyújtóként, amelyek normál üzleti banki kockázatot meghaladó rizikót hordoznak, vagyis ügyletfinanszírozást igényelnek. Ebből adódóan a bank olyan adósokkal is foglalkozik, amelyek más kereskedelmi bankok által kevésbé szívesen látott ügyfelek, viszonylag szerény pénzügyi előélettel és biztosítéki háttérrel.
További missziója az intézménynek, hogy a reálszférát a kereskedelmi bankokon keresztül közelítse meg, ne azok ügyfeleit csábítsa magához, hanem közös érdekként porlassza a finanszírozás kockázatát.
(17.30)
Analóg módon működik az EXIM Bank és a kereskedelmi bankok közötti kooperáció a közös kihelyezések esetén, amikor az EXIM Bank a hitelintézeti törvény előírásainak megfelelő kockázati kitettség korlátait oldja fel azzal, hogy konzorciumi tagként vesz részt egy-egy nagyobb volumenű projekt megvalósításában. Szerepvállalására jellemző, hogy üzletpolitikai megfontolásokból nem finanszírozható ügyfeleket az EXIM Bank egyedül állított talpra, és ezek ma már - hitelképes adósként - olyan konzorciális hitelekhez jutottak, amelyekben az EXIM Bank mindössze egy tag a sok közül, szerény önrészesedéssel.
Úgy gondolom, az előzőekben elmondottak nem kérdőjelezik meg azt, hogy a bank vezetése tökéletesen tisztában van a hitelintézet pénzügyi rendszerbe illeszkedő helyével és szerepével. Tevékenységének esetleges parttalanná válását a törvényi és egyéb jogszabályi előírások betartása, egy erős igazgatótanácsi és tulajdonosi kontroll, nem utolsósorban pedig az átlagosnál egyelőre szigorúbb belső prudenciális szabályrendszer hivatott megakadályozni.
Elmondható ugyanakkor, hogy a jelenleg hatályos jogi előírások, illetőleg azok hiánya - a nemzetközi tapasztalatokra építkezve - nem minden esetben biztosítanak versenysemleges pozíciót a cég számára. Mire gondolok konkrétan? Biztonságosan hitelezni csak megfelelő biztosítéki háttérrel lehet. Az EXIM Bank megalapításakor olyan alapvető jogosítványokat nem kapott meg, amelyeket az 1996. év végéig hatályban volt banktörvény szerint bármely szakosított pénzintézet a magáénak mondhatott. Bár a módosításról szóló javaslat ezt korlátozott körben végezhető számlavezetéssel és betétgyűjtéssel megnyugtatóan rendezi kívánja, úgy hiszem, amíg elkövetkezik az idő, hogy az EXIM Bank is vezethet számlát az ügyfelei részére, a pénzintézeti szektor összetartására is apellálva, az EXIM Banknak szüksége van a kereskedelmi bankok pártfogására. Nevezetesen például arra, hogy náluk - akár jogszabályi módosítást kezdeményezve - saját rendelkezésére szóló számlát vezethessen, figyelemmel kísérhesse az adós pénzügyeinek alakulását, és törlesztési késedelem esetén beavatkozhasson, megakadályozandó a kintlevőség lejárttá tételét, a bukást. Ezt megköveteli a biztonságos hitelezési politika csakúgy, mint az adófizetők pénze elherdálásának az elkerülése.
Ugyancsak a kereskedelmi bankok felhalmozódott gazdag tapasztalatai segítenék az EXIM Bankot abban, hogy más pénzintézet garanciavállalása mellett nyújtott hiteleivel preventív módon csökkenthesse a kockázatokat olyan ügyfél esetében, amely pénzügyi, gazdasági megerősödése után bármely más kereskedelmi bank érdekkörébe kerülhet.
Azok az erőfeszítések, amelyeket az EXIM Bank, az Exporthitel Biztosító a külpiacokra való rásegítés érdekében tehet, nem kevés pénzeszközt igényelnek. A külföldi bankok felé nyitott hitelkeretek ügyletekkel történő kitöltését illetően ugyancsak figyelemreméltóan jó tapasztalatok vannak. Ehhez azonban tőke kell, hiszen a más pénzintézet részére nyújtott hitelek lehetséges felső korlátja nem csupán az adott külföldi, hanem a hitelt nyújtó bank szavatoló tőkéjétől is függ.
Az EXIM Bank tevékenységének dinamikus felfutása következtében a tőkeellátottságot jelző tőkemegfelelési mutató 30 százalék alá csökkent. A mutató látványos zuhanása abban az esetben nem meggondolatlan hiteldöntésekre és kockázatos portfólióra utal, hanem arra, hogy a bank jegyzett tőkéje túl alacsony.
Az elmúlt években végrehajtott tőkeemelések, különös tekintettel az értékpapírban megtörtént tőkejuttatásra, a jelenlegi és főleg a tervezett aktivitáshoz képest nem elegendőek. Hasonló méretű eximbankoknak külföldön 18-20 milliárd forintnak megfelelő alaptőkéjük van. Ezért mindennél fontosabbnak tartom, hogy a tulajdonos évente gondoskodjék a bank és a biztosító megfelelő tőkésítéséről, egyrészt a tőke reálértékének megőrzése érdekében, másrészt pedig az aktivitás terjedelmére figyelemmel. Úgy gondolom, ez törvényi szinten rögzítendő szabály kell hogy legyen.
Az EXIM Bank ma még csak nevében "exim", de tevékenysége az importügyletekhez fűződő finanszírozás és garanciavállalás tekintetében egészségtelenül korlátozott. Meggyőződésem, hogy a bank ezen a területen is képes lenne - esetenként közvetetten exporthoz kapcsolódóan - hasznossá tenni magát olyan kormányzati segítséggel, amely a minisztériumok közötti konszenzus alapján kialakított stratégia keretében megfelelő szabadságfokot nyújtana számára az importfinanszírozás terén.
A nemzetközi porondra való sikeres kilépés egyik kulcseleme az elismertség, amely többek között az EXIM Bank szuverén kockázatvállaló intézményként való működtetését is jelentené. Ez praktikusan nem más, mint hogy a bank mindennemű kötelezettségvállalása mögött költségvetési helytállás jelenjék meg. Ugyancsak fontos lenne, hogy a kormánynak a központi költségvetés terhére fennálló készfizető kezessége a jövőben kiterjedjen a MEHIB Rt. biztosítói tevékenységéhez kapcsolódó esetleges hitelfelvételeire is. Megítélésem szerint ez evidencia.
Külön érdemes lenne rögzíteni a költségvetés készfizető kezességvállalását ezen a téren is, oly módon, ahogy az a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaiból következik. Ez a bank az állam, az adófizetők pénzét kezeli, az állam, az adófizetők érdekében.
A MEHIB Rt. tevékenysége, az exporthitel-biztosítás már korábban is létezett Magyarországon, de a mai szisztémánál sokkal szűkebb termékpalettával és kevésbé rendezett törvényi háttérrel. Az 1994-es alapítói törvény megfelelő alapot biztosított a továbblépéshez, ahhoz, hogy az intézmény az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztását az állam és a gazdálkodók között egyre szélesebb bázisra terjessze ki. Ennek keretében került bevezetésre a kereskedelmi kockázatok elleni biztosítás, és bővültek a politikai kockázatok elleni biztosítás lehetőségei. A MEHIB Rt. az exportőrök és a kereskedelmi bankok mögé állva olyan kockázatokat vállalt fel, amelyek állami segítség nélkül nem lettek volna kezelhetők, következésképpen az adott exportügylet sem valósulhatott volna meg. Így az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a hazai export MEHIB Rt. által történő lefedettsége.
Ugyanakkor a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak alatt a biztosítási tevékenység kibővülésével számos olyan tapasztalat halmozódott fel, amelyek indokolttá teszik a jogi szabályozás alkalmazása során felmerült problémák kiküszöbölését. A módosítások teszik lehetővé azokat a piacbővítő elképzeléseket, illetve új konstrukciókat, amelyek egyértelműen segíthetik az export további dinamikus bővülését.
A biztosítási kínálat rugalmasabb alakíthatósága, valamint a magyar exportösztönzés, exporthitel-biztosítás, az Európai Unió konformitásának tükrében kívánják a javaslatok a korábban politikai és kereskedelmi kockázatként nevezett kockázatokat "piacképes" és "nem piacképes" kategóriaként definiálni. A kockázatok nem piacképes volta mindenekelőtt az export, illetve a befektetési célországok politikai, gazdasági helyzetéből, továbbá a vevő jellegéből, a vevő bankjának minősítéséből, az exporthitelnyújtás futamidejéből következik. A nem piacképes kockázatok biztosítása kizárólag állami háttérrel végezhető.
Az egyik leglényegesebb továbblépés, ha a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a MEHIB Rt. a jövőben belföldi kockázatbiztosítást is végezhessen. Ezt a szolgáltatást a biztosító az általa biztosított exportőrök részére kívánja felajánlani. A tevékenység üzleti alapon végezhető saját kockázatra vagy viszontbiztosítással. Ez is igényli azonban a megfelelő tőkeellátottságot.
Az EXIM Bank és a MEHIB Rt. tevékenységének folytatásához egyaránt szükségesnek tartom mindkét intézmény részére az önálló behajtási tevékenységre vonatkozó törvényi szintű felhatalmazást.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom, hogy elérkezett a parlamenti idő arra, hogy erről a törvényről az általános vitát lefolytassuk és lezárjuk, s hogy minél előbb elfogadásra kerüljön ez a törvénytervezet. A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója a T/4755. számú törvényjavaslatot támogatja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(17.40)
