PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS
PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament mezőgazdasági bizottsága megtárgyalta az agrárgazdaságról szóló T/4756. számú törvényjavaslatot, majd azt 13 igen szavazattal, 2 ellenében, 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte.
A bizottsági vita során többségében támogató, javító szándékú vélemények hangzottak el, melyek az alábbiakban összegezhetők.
Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat egy igen fontos kerettörvény lesz, mely a nemzeti agrárkerekasztal 15 pontjára épül, de azon belül is arra a konszenzusra, ami a 15 ponton belül gyakorlatilag minden résztvevő részéről megerősítésre került.
A törvényjavaslat magába foglalja a mezőgazdaságnak azt a cél-, eszköz- és feltételrendszerét, ami nélkül a mezőgazdaság nem tud kiegyensúlyozottan működni és fejlődni. Igen fontos pillére a tervezetnek, hogy a mezőgazdaságnak nyújtandó támogatás reálértékét a kormányoknak minden esetben meg kell őrizniük. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a támogatások mértéke, nagyságrendje mindig a nemzeti össztermék növekedésének arányában nőjön. Ugyanakkor fontosnak ítélte több hozzászóló is annak pontosítását, hogy az konkrétan milyen arányban fordítható közvetlen agrárcélokra, illetve miért maradt ki a törvényjavaslatból, hogy az agráriummal összefüggő vidékfejlesztő támogatásokra, beleérte a direkt agrártámogatásokat is, a nemzeti össztermék 2,5 százalékát kell fordítani.
Lényeges gondolata a törvényjavaslatnak, hogy a kormányoknak az Országgyűlés előtt minden esetben be kell számolni a középtávú agrárpolitikai célkitűzéseikről, és ami ennél is fontosabb, a költségvetés elfogadása előtt a teljesítéséről is. Így amennyiben szükséges, a tapasztalatok alapján mód nyílik a korrekcióra.
A tervezetben az agrárgazdaság fő céljai közül nagy hangsúlyt kapott a belföldi ellátásban való kiemelt szerep, illetve a meglévő kedvező adottságok maximális kihasználása, különös tekintettel az exportlehetőségeinkre.
Az agrártámogatási rendszer prioritásánál kiemelték a törvényjavaslat szektorsemleges voltát, valamint azt, hogy a szabályozás vegyes üzemstruktúrában gondolkodik, fontosnak tartja a magángazdaságot, ezen belül a családi gazdaságot éppúgy, mint a szövetkezetek, illetve gazdasági társaságok támogatását.
Az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatosan többen kiemelték a támogatási elemek stabilitását és kiszámíthatóságát. Így utaltak a piaci zavarok kezelésére, a termelők támogatására, a technológiai fejlesztések fontosságára, valamint a hátrányos térségek, régiók egyedi kezelésére is.
A vitában részt vevők nagy hangsúlyt adtak annak a rendelkezésnek, mely szerint törvény határozná meg a mezőgazdaságban az információgyűjtést és az információk rendszerét, és nem utolsósorban a kötelező adatszolgáltatás elrendelését mindazok számára, akik valamilyen módon fejlesztéshez, termeléshez állami támogatást vesznek igénybe.
Helyeselték a mezőgazdasági összeírás elrendelését, azzal, hogy szükséges tisztázni, hogy ki mit ért általános mezőgazdasági összeírás alatt, majd a garanciák mellérendelését is fontosnak tartják. Az információs rendszer tehát nem öncélú, azért is nagy jelentőségű, mert így tisztázható, hogy milyen típusú üzemek vannak Magyarországon, milyenek a jövedelemviszonyaik, mert csak ez alapján lehet reális, megalapozott kormánydöntéseket hozni.
A bizottság többsége nagy horderejűnek és fontosságúnak tartotta a benyújtott törvénytervezetet, melyben tükröződnek a szakma által kiérlelt javaslatok is. Annál is inkább fontos a mielőbbi elfogadása, mert ezáltal is hozzájárulhatunk az élelmiszer-gazdaság stabilitásához és fejlődéséhez.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
