VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt ismertetném a bizottság kisebbségi álláspontját, annyit azért hadd tegyek hozzá elöljáróban, hogy ha mindazok az érvek, amelyek itt a bizottság többségi álláspontjaként elhangzottak, elhangzottak volna a bizottság ülésén, akkor, azt hiszem, talán ott is konstruktívabb vitát tudtunk folytatni, aminek a végén talán meggyőztek volna minket a többségi álláspont képviselői, hogy nincs szükség kisebbségi véleményre. Nem így történt, és most azt szeretném ismertetni, hogy a bizottság magyar demokrata fórumos, kisgazdapárti és fideszes képviselői miért a "tartózkodás" mellett foglaltak állást, miért nem támogatták a beterjesztett törvényjavaslatot.
Véleményük bizottsági megfogalmazásánál elsősorban az Állami Számvevőszék véleményére támaszkodtunk. Kétségtelen tény, hogy az Állami Számvevőszék is úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás a korábbi évek színvonalához képest némi javulást mutat. Ha azonban valaki fellapozza az Állami Számvevőszék véleményét, az mindjárt azzal kezdődik: az Állami Számvevőszék ebben az esztendőben sem kapta meg időben a zárszámadási törvényjavaslatot, ezért rendkívül szűk idő állt az intézmény rendelkezésére, hogy ezt az anyagot véleményezze.
A bizottság kisebbségi véleménye elsősorban három témakör kapcsán fogalmazódott meg. Az egyik a már korábban itt elhangzott elkülönített állami pénzalapok felszámolásának az ügye. A korábban működő 29 elkülönített állami pénzalap közül 1996-ban már csak 5 folytatta a működését, a 29-ből 19 beépült valamelyik minisztérium költségvetési fejezetébe, 5 összevonásra került - és egy alapként működött tovább -, egy pedig megszűnt és nem működik. Azt hiszem, ezzel önmagában még nem is volna gond, hiszen valamennyi ellenzéki képviselő támogatta az elkülönített állami pénzalapok körének a szűkítését.
A baj, azt hiszem, ott van, amit az Állami Számvevőszék úgy fogalmaz meg, hogy a kormány nem számolt be ezeknek az alapoknak a gazdálkodásáról, nem készített vagyonmérleget, nem számolt be az Országgyűlésnek arról, hogy ezek az alapok milyen eszközzel, milyen követelésekkel és kinnlevőségekkel zárták a működésüket. Ráadásul a kormány 1996. január 1-jei hatállyal szüntette meg ezeket az alapokat, ami azt jelentette, hogy az 1995-ös zárszámadásban még nem kaptunk erről beszámolót, és furcsa módon az 1996-osban sem kaptunk beszámolót ezekről az alapokról, az Országgyűlés tehát nem tud felelősségteljesen dönteni abban a kérdésben, hogy ezek az alapok milyen módon szűntek meg.
Továbbá ezekről az alapokról nem készült hiteles zárómérleg, nem készült egy könyvvizsgálói jelentés, csak azokról az alapokról született ez meg, amelyek tovább működtek. A megszűnő alapok vagyona pedig nem kis összeg: a '95. évi zárszámadási törvény, beszámoló alapján ez több mint 43 milliárd forintot tesz ki. A bizottság kisebbségi véleménye szerint az adófizetők pénze megérdemelt volna annyit, hogy erről a 43 milliárd forintról egy részletes beszámoló készüljön. Ha ehhez még hozzáteszem azt, hogy a '96-os nyitómérleg nem egyezik meg a '95. évi zárómérleggel, tehát jelentős különbségek vannak, például a Munkaerőpiaci Alap esetében a nyitómérleg - eszköz, forrás - körülbelül 3 milliárddal haladja meg a '95. évi zárómérleget, akkor azt mondhatjuk, hogy itt '95. december 31-e és '96. január 1-je között valami igen furcsa dolog történt ezzel a vagyonnal.
(10.20)
A véleményünk második része a kincstári egységes számla likviditására vonatkozik. Ez a számla, szintén hasonlóan az ÁSZ véleményéhez, véleményünk szerint is nem egészen tisztázott jogkörökkel működik. A törvény, igaz, nem szabályozza azt, hogy a likviditás érdekében mekkora az a mennyiség, amellyel a folyamatos likviditást a Pénzügyminisztérium biztosíthatja, mégis mi is úgy gondoltuk, hogy a Pénzügyminisztérium jelentősen túlfinanszírozta a számlát, és a likviditás sokkal kisebb kibocsátással is elérhető lett volna.
Végül, befejezésül a működését megkezdő kincstárral kapcsolatban fogalmaztunk meg fönntartásokat. A kincstár működése helyes és pozitív volt az államháztartás gazdálkodása szempontjából, de azok a működési zavarok, amelyek az év során fölbukkantak, eddig a kormány részéről megnyugtatóan nem kerültek rendezésre.
Mindezek alapján tehát a bizottság kisebbségi véleménye nem támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)
