DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném lerögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt a kialakítandó választási rendszer és országgyűlési működés alapelveit illetően kitart amellett a Kisgazdapárt által többször hangoztatott álláspontja mellett, hogy a 386 országgyűlési képviselő elfogadhatatlanul sok, tehát lényegesen csökkenteni kellene a képviselők létszámát.
Mi változatlanul a kétkamarás Országgyűlés hívei vagyunk, mert úgy ítéljük meg, hogy a demokrácia a kétkamarás parlament működésének keretei között sokkal inkább biztosítható, mint az egykamarás Országgyűlésben. Továbbá nagyon fontosnak tartom lerögzíteni, hogy a Független Kisgazdapárt változatlanul kiáll az országgyűlési képviselők meghatározott jogi keretek közé szorított visszahívhatóságának intézményi rendszere mellett.
(11.10)
Legyen szabad végül megjegyeznem, hogy az önhibájukon kívül külföldi állampolgárokká vált magyarok - és egyáltalán a külföldi magyarok - választójogi rendszerünkbe való beillesztését a Független Kisgazdapárt épp olyan fontosnak tartja, mint tartotta a korábbi ciklusban is, amikor kiállt e mellett az elv mellett.
Ami most már a beterjesztett törvénycsomagot illeti, szíveskedjék felfigyelni arra az igen tisztelt kormány, hogy a választójogi törvénynek az a módosítása, amely most a Ház előtt fekszik, felrúgta a hétpárti konszenzus alapelveit, és olyan utakra tévedt, ami beláthatatlan következményekkel járhat a Országgyűlés működőképességét és az elkövetkezendő - tehát a következő - kormány működését illetően. Miről van itt szó?
Mindenekelőtt hadd utaljak arra, hogy választójogi törvényt nem illik hét hónappal a választások előtt módosítani. Maga Horn Gyula is többször kijelentette, hogy jogállami körülmények között két évvel a választások előtt már nem lehet hozzányúlni a választójogi törvényhez. Igen sok olyan jogállamot ismerünk, amelynek az az álláspontja, hogy a választások előtt már egy évvel nem szokás a választójogi törvényt módosítani, de vannak olyan álláspontok is, hogy tulajdonképpen a választójogi törvény megváltoztatásának igazi keretei csak az új Országgyűlés hivatalba lépését követő mintegy egy éven belül képzelhetők el.
Most beterjesztésre került egy olyan törvénycsomag, amely - nem tévedés, kérem - a jelenleg hatályos választójogi törvénynek mintegy 98 százalékát helyezi hatályon kívül, illetőleg léptet a helyébe más rendelkezéseket, és mindezt rendkívül tisztességtelenül teszi a kormányzat, mert olyan, választástechnikai kérdéseknek álcázott köntösbe bújtatja ezeket a változtatási igényeit, amelyek ellehetetlenítik egyáltalán e kérdés megnyugtató megoldását most, hét hónappal a választások előtt.
Mi a cél egyáltalán a választójogi törvény megváltoztatásánál, amely a tisztelt Ház előtt szempontként kell hogy figyelembe vétessék? Úgy gondoljuk, hogy mindenekelőtt az Országgyűlés működőképességének biztosítása a következő ciklusra és a kormányzás stabilitásának biztosítása. Aki a mostani beterjesztést végiggondolja, abban felmerül a kérdés: vajon nem az-e a beterjesztők célja, hogy bármi áron, de mandátumot biztosítsanak olyan erőknek is, amelyek különben nem valószínű, hogy hozzájuthatnának mandátumokhoz.
Engedjék meg, hogy Bihari képviselőtársammal ellentétben, magáról a választójogról ne tíz másodpercet beszéljek, hanem a beszédem lényegét és döntő részét erre a kérdésre összpontosítsam. Itt konkrétan arról van szó, hogy a közös és a kapcsolt lista állításának feltételrendszerét miként közelítette meg a belügyminiszter úr.
Hivatkozhatnék itt arra, hogy amikor az egyeztetések folytak, akkor a Független Kisgazdapárt nevében dr. Baraczka Róbertnéhez, a Belügyminisztérium közjogi helyettes államtitkárához és a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőihez, pártelnökeihez eljuttattam a Kisgazdapárt álláspontját, és itt külön is felhívtam arra a figyelmet, hogy a Független Kisgazdapárt megítélése szerint nem szabad megengedni sem az Országgyűlés atomizálódását, sem pedig a kormányképtelenség kialakulását.
Ezért - a választójogi törvény átmeneti jellegére is tekintettel - ma még mindenképpen szükséges lenne a kis pártok összekapaszkodásának megakadályozása, nehogy az országgyűlési vagy a kormányzati munka teljességgel ellehetetlenüljön. Ezért a Független Kisgazdapárt abból a megoldásból indult ki, amelyet korábban a választójogi törvény megalkotásakor Magyarországon valamennyi politikai erő alapként vett figyelembe, hogy a pártonkénti 5 százalékos küszöb - illetőleg akkor 4 százalék volt, később emelkedett ez 5 százalékra - egy olyan határ, amely meggátolja az Országgyűlés atomizálódását.
Most azonban a belügyminiszter úr az előterjesztésével a közös lista esetében feloldja ezt a szabályt, és arra hivatkozik, hogy itt lényeges változtatás nem történt. Kérem, ez nem igaz! Ha elfogadja a Ház a belügyminiszter úr előterjesztését, ebben az esetben a jelenlegi legerősebb három parlamenti párt, de adott esetben akár négy parlamenti párt pártonként akár két kis pártocskát is behozhat a hátán, és téved a belügyminiszter úr, amikor úgy gondolja, hogy bármiféle veszélyt vesz magára az a párt, amelyik ilyen módon kalkulál.
Miről van itt szó? A kapcsolt lista esetén a kapcsolás feltétele az, hogy két párt esetén 10 százalékkal, három vagy több párt esetén 15 százalékkal rendelkezzék majd a mandátumszerzés kapcsán a három vagy a több párt. De van még egy feltétel; nevezetesen: az 5 százalékos küszöb túlhaladásának feltétele. Hiszen ha ezt nem tudja produkálni az érintett párt, ebben az esetben a kapcsolt listában részt vevő valamennyi párt elveszti a területi listás, illetőleg a kompenzációs mandátumlistás helyeit, ennek következtében tehát gyakorlatilag csak az egyéni választókerülettel tud bekerülni a parlamentbe. Ez egy olyan rendelkezés, amely mindenképpen fontos egy talpra nem állított gazdasággal rendelkező ország esetében, hiszen ha csak arra utalok, hogy amikor az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok száma hatról hétre emelkedett, tulajdonképpen már akkor felborult az Országgyűlés rendje, mert a hét parlamenti párt működési rendje a Ház számára már elviselhetetlen terheket kezdett jelenteni.
Gondolják végig, hogy adott esetben tizenkét parlamenti párt működése mennyire el fogja lehetetleníteni az Országgyűlést, és arról már nem beszélek, hogy a kormányzat stabilitását pedig alapvetően veszélyezteti, mert a kormányzati stabilitás veszélyeztetése azt jelenti, hogy az erősebb pártoknak fel kell adni a programjaikat, olyan kompromisszumokat kell kötniük, amelyek veszélyeztetik az ország gazdasági fejlődését.
(11.20)
Miért állítom én azt, hogy ilyen veszélyt hord magában a mostani módosítás? Azért, kérem, mert a belügyminiszter úr nagyvonalúan a közös lista esetében azt állítja, ott nem lehet kiszámítani, hogy a közös listát állító pártok milyen arányban szereznek mandátumot, ezért náluk az 5 százalékos küszöb eltörlendő. Igen ám, csakhogy ez egy óriási szakmai melléfogás a belügyminiszter úr esetében. És hogy ez mennyire így van, hadd hivatkozzam arra, hogy az ő beterjesztése, tehát a törvénymódosítása egyértelműen cáfolja a belügyminiszter úr által elmondottakat, hiszen ha a 3. § (3) bekezdését előveszi, akkor ott a saját előterjesztéséből azt olvashatja: a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a listát állító pártok szerinti országos listákra. Ez azt jelenti magyarán, a pártok meghatározzák, hogy milyen százalékos arányban kívánnak a közös munka eredményéből részesülni, tehát megállapítható, hogy milyen arányban részesülnek a közös listából. Itt tehát egyáltalán nem okozna nehézséget az 5 százalékos küszöbnek a behozatala, illetőleg a másik eset is megoldás lehet, hogy elég a kapcsolt lista, nem kell a közös lista.
Félreértés ne essék, nehogy valaki azt mondja, hogy a Független Kisgazdapárt valamiféle önzésből terjeszti elő ezt az álláspontot. Most felelősségem tudatában bejelentem a Ház előtt, ha meg merik tenni, hogy a belügyminiszter úrnak ezt az indítványát elfogadják, a Független Kisgazdapárt két kis pártot behoz a Házba, hiszen nem fog lemondani arról a lehetőségről, hogy mi az erőnket növeljük a kis pártocskák kis szavazataival, kis szavazattöredékeivel.
Ugyanakkor azonban szeretném felelősségem tudatában felhívni az ország közvéleményének a figyelmét arra a tényre, hogy én a kormányzati erők Magyarországgal szembeni bosszújának tekintem az ilyen módon előterjesztett közös listát, mert hiszen észlelik, hogy elvesztették a hitelüket a választópolgárok előtt - ilyen módon próbálják egyáltalán a saját erejüket növelni. Kérem, meglátjuk, hogy végül is a Független Kisgazdapárt érvei milyen módon fognak hatni a kormányzati erőkre.
Tény az, hogy korábban, a hétpárti tárgyalások kapcsán ezeket az érveinket akceptálták, azt mondották, igazunk van; most úgy látjuk, hogy megint köpönyeget fordítottak.
Ami most már a választási eljárást illeti, a Független Kisgazdapárt kimondja: itt a demokrácia nyílt veszélyeztetéséről van szó. Miért állítom ezt? Azért, mert a választási bizottságok eddig a pártok arányos részvétele alapján hozattak létre, ami önmagában a demokratikus eljárás biztosítéka volt. Most a kormánypárt a saját többségét kívánja biztosítani az előbb említett jelenlegi elvvel szemben, ami a választás demokratikus jellegével szembeni nyílt támadást jelenti. Hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy a ma hatályos választójog szerint a jegyzők a helyi és a területi választási bizottságoknál, a belügyminiszter pedig az Országos Választási Bizottság vonatkozásában, de a pártok javaslataira is tekintettel kötelesek javasolni a bizottságok tagjainak az összetételénél, hogy a pártok javaslatait is vegyék figyelembe. Ezzel szemben a jelenlegi módosítás lehetővé tenné, hogy e bizottságok döntő részben a kormány erőiből álljanak. Még veszélyesebb, hogy a többségi döntés elvére tekintettel ez a választás demokratizmusának silányítását jelentené, hét hónappal a választások előtt.
Emellett a módosítás meg kívánja duplázni a választási szervezet rendszerét, és az előbb említett bizottság háta mögött egy centralizált és a belügyminiszter úrnak alárendelt szervezetet kíván létrehozni. Miután ennek az előterjesztésnek a 39. § (2) bekezdése a Belügyminisztérium emberének, tehát az Országos Választási Iroda vezetőjének utasítási jogot kíván biztosítani az összes választási iroda felett, ez azt jelenti, hogy az eddig volt demokratikus intézményrendszer helyébe egy diktatórikus, mondhatni katonai fegyelem alatt álló olyan szervezetet kíván állítani, amelyet a belügyminiszter úr kíván saját maga vezényelni.
Kérem, én úgy gondolom, ez a jelenlegi választási rendszerünk olyan antidemokratikus megváltoztatása, amely annál inkább veszélyt jelent, mert ma a választójogi törvény 11. §-a még igyekszik valamiféle azonos lehetőséget biztosítani legalább a választás előtt 30 nappal az országos listát állítani tudó pártok részére, de ez a módosítás ezen is jelentősen csökkenteni kíván.
Nagyon röviden még arról, hogy az alkotmánymódosításnak akkor volna értelme, ha az alkotmánymódosítás egyrészt fix időpontokat állapítana meg az országgyűlési választások időpontjaként, másrészt pedig ezt összehangolná a költségvetési törvény elkészítésére vonatkozó határidőkkel és a köztársasági elnök úr jogosítványaival.
Kérem, mi úgy gondoljuk, hogy a köztársasági elnök úr jogosítványainak a választójogi törvénnyel való összehangolása múlhatatlanul szükséges. Gondoljanak csak arra: jelenleg kétszer 30 nap áll rendelkezésére részben az Országgyűlés összehívására, részben pedig ezt követően a kormányalakítási megbízás kiadására. Nincsen szabályozva, hogy a köztársasági elnök kinek köteles a kormányalakítási megbízást kiadni. Én úgy gondolom, ezek a hiányosságok érthetővé teszik, hogy miért nem kívánja a Független Kisgazdapárt ezt az alkotmánymódosítást így támogatni.
Ami pedig a népszavazást illeti: úgy gondoljuk, valóban vannak előrelépések a népszavazási törvényben, de önmagában azt a tényt, hogy előzetesen kell az aláírási lapokat hitelesíteni, mi a demokrácia szűkítésének és a népszuverenitás korlátozásának tekintjük.
Ezekre tekintettel a Független Kisgazdapárt csak abban az esetben tudná támogatni a beterjesztett törvénycsomagot, ha a Független Kisgazdapárt álláspontját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a tisztelt Ház a módosító indítványok tekintetében el tudná fogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
