CSIGE JÓZSEF
CSIGE JÓZSEF
CSIGE JÓZSEF, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetését, és 12:4 arányban úgy határozott, hogy azt általános vitára ajánlja, általános vitára alkalmasnak tartja.
Ez természetesen nem jelentette azt, hogy mindennel egyetértünk, mindent tökéletesnek tartunk. Én magam is elmondtam a bizottsági ülésen, hogy szeretném én látni azt a Pénzügyminisztériumot és azt a költségvetést, amire egyszer azt mondhatnám, hogy na, ez igen, ez az, amire gondoltam. Egyébként is ellentmondásosnak érzékeltük a költségvetés ágazati részeit, hiszen vannak olyan területek, amelyek viszonylag kedvezőbb, más területek pedig kedvezőtlenebb elbánásban részesültek. Úgy gondolom, hogy mindenekelőtt a tudomány és a felsőoktatás került ebben a költségvetésben kedvezőbb helyzetbe, és a sport, de különösen a közoktatás pozíciói nem javultak, sőt néhány helyen romlottak is.
A bizottság ülésein áttekintettük az ágazat legfontosabb kérdéseit; főleg kormánypárti képviselők végezték el ennek a költségvetési törvénytervezetnek szakmai, szakmapolitikai elemzését és kritikáját. Megállapítottuk, hogy a gazdasági stabilizáció sikeres előrehaladása lehetővé tette, hogy az oktatási törvény módosításával megteremtett feltételekhez igazodó, a megelőző második év nettó költségvetési ráfordításainak megfelelő, 80 százalékot meghaladó mértékű legyen a központi költségvetés oktatásügyi ráfordítása.
Kedvezően alakul a felsőoktatás támogatása, javult a tudomány és a kutatás költségvetési pozíciója is. Például az OTKA 35 százalékos növekedése, vagy az Akadémia támogatásának emelkedése épp olyan fontos, mint a Széchenyi-ösztöndíj után a fiatalabb felsőoktatási dolgozókra vonatkozó Bolyai-ösztöndíj. Ez nem azt jelenti, hogy minden bérgond megoldódott volna a felsőoktatásban, de azt igen, hogy jelentős előrelépés következik 1998-ban is.
Nagyon számottevő az is, hogy növekvő hallgatói létszám mellett 5 ezer forinttal emelkedett a hallgatói normatíva, s bevezetésre kerül a lakhatási támogatás, és az Esély Alapítvány 200 millió forintja is javítja a hallgatók ellátását. Új elem a költségvetésben a gyakorlóiskolák 300 millió forintos összegű normatív támogatása is. Folytatódik a lágymányosi beruházás is. Reméljük, hogy a világbanki fejlesztés hasonló aránya jut majd a vidéki egyetemekre, főiskolákra, az ottani fejlesztésre, mint amilyen arány most Budapestre jutott. A sportkiadások is növekednek és a közalapítványok feltételei is javulnak.
A közoktatásban elindult és elinduló változásokat az általunk elfogadott közoktatási törvény módosítása indította el. Ez azt jelenti, hogy biztonságosabbá, kiszámíthatóbbá vált a finanszírozás. Ezek azonban alacsony értékek ahhoz, hogy megelégedettségre adnának okot.
(12.10)
Nem is vagyunk elégedettek, hiszen ez a 10,7 százaléknyi növekmény nem inflációkövető, s az önkormányzati részarány növekedése is csak segít valamelyest ezen a szerény növekedésen. Gondot jelent az is, hogy a fejkvótanövekmény egyenetlen, a kollégiumoknál kifejezetten alacsony. Még az sem ellensúlyozza ezt, hogy például a kéttannyelvű általános iskolai fejkvóta is megjelenik vagy az élelmezés támogatása növekszik.
Kifogásoltuk azt is, hogy a kiegészítő normatívák beolvadtak a fejkvótába, ezzel rontották az intézmények alkupozícióját az önkormányzatokkal. Beható vita folyt - igaz, elsősorban a kormánypárti képviselők között - a pedagógusbérezéssel kapcsolatban, és meglepett bennünket, hogy ez ügyben ellenzéki képviselőtársaink nem mutattak semmiféle érdeklődést. Vártam például, hogy alelnökünk - a Fidesz frakcióvezetője - majd, mint szokta nyilvánosság előtt, itt a bizottsági ülésen is; vagy vártam, hogy a Kisgazdapárt képviselői ugyancsak aktivitást mutatnak, de úgy látszik, nem közvetítette a tévé, nem volt aktivitás ebben az ügyben.
Pedig mi fontosnak tartjuk ezt a 16 százalékos növekményt, csak elégedetlenek vagyunk azzal, hogy ezen felül nem tudunk a pedagógusok többlet- és minőségi munkájára elegendő forrást biztosítani. Ezt ugyanis a 16 százalékból nem lehet, és véleményünk szerint nem szabad megvalósítani. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Forrást kell találni, amely felhasználáskor lehet NAT-pótlék vagy a minőségi munka differenciált megbecsülésének eszköze, mozgóbér vagy akármi, de a többet és jobban dolgozóknak többet kell kapniuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Tisztelt Országgyűlés! A többségi véleményt ennyiben kívántam ismertetni. (Taps.)
