DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT
DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az adóreform bevezetése óta az elmúlt tíz évben szinte minden ősszel sor került az adótörvények módosítására. Így van ez most is, amikor az általános forgalmi adóról és a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvények módosításáról kezdünk beszélni. Most mégis e két adótörvény vonatkozásában is nyugodtan állíthatjuk, hogy stabil az adórendszer és nem kiszámíthatatlan.
(9.20)
A fogyasztáshoz kapcsolódó e két adónemnél valamennyi adóalanyra vonatkozó új, átfogó rendelkezést nem tartalmaz a javaslat. Alapelveiben, irányultságában és mértékében nincs jelentős változás, ezért beszélhetünk stabilitásról.
A fogyasztási adóztatás terén reform jellegű lépést, jelentős változást a már két hét óta tárgyalt új jövedékiadó-törvény jelent, melynek elfogadása után a fogyasztási adó csak lényegesen leszűkült tárgyi hatállyal marad fenn, hisz' a továbbiakban fogyasztási adó már nem fogja terhelni az alkohol-, dohány- és ásványolajtermékeket.
Adótörvényeink módosításakor, és különösen most, két héttel a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt, szeretném felhívni a figyelmet a fogyasztáshoz kapcsolódó adók - az általános, a fogyasztási és a jövedéki adó - jelentőségére, hiszen e három adótól várja már jövőre a költségvetés összes bevételének csaknem felét, pontosabban 47,3 százalékát, több mint 1000 milliárd forintot, pontosabban 1062 milliárd forintot, amiből az általános forgalmi adó mintegy 760 milliárd forintot, a fogyasztási és a jövedéki adó pedig mintegy 302 millió forintot tesz majd ki.
Adórendszerünk átalakításakor és módosításakor lényeges kiemelni, hogy folytatódik és erősödik az a tendencia, amely a fogyasztáshoz kapcsolódó adókra jobban épít, mint a jövedelmekhez kapcsolódókra. Ezt tükrözik azok a számadatok is, amelyek azt bizonyítják, hogy 1994-ben a fogyasztáshoz kapcsolódó adók alig haladták meg az 500 milliárd forintot, és a központi költségvetés bevételének akkor még csak 36 százalékát tették ki. Most, 1997-ben a fogyasztáshoz kapcsolódó adók már megközelítik a 900 milliárd forintot, és ezzel a költségvetés bevételének már több mint 44 százalékát biztosítják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításánál négy elemet szeretnék kiemelni.
Az első, hogy az előzőekben már említett, megszületőben lévő jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékekre - különösen a dohánytermékekre - vonatkozóan 1998 szeptemberétől az adóbeszedés újfajta technikáját megvalósító dolog kerül bevezetésre, nevezetesen az adójegy. A dohánygyártmányokra felragasztott adójegy igazolja majd a termékek adózott voltát és minden, a fogyasztáshoz kapcsolódó adóteher megváltását, így az általános forgalmi adó összegét is. Ennek az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelő egyfázisú adóvá válásnak a leképezése, megjelenítése az egyik indoka a mostani módosításnak.
Az adótörvények módosításának másik célja az adóelkerülés lehetőségének szűkítése. Ezt a célt szolgálja a fogalmak pontosabb, egyértelműbb meghatározása is, amit e javaslatban a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepeire vonatkozó módosítások jelenítenek meg. Részben ezt a célt, részben a versenysemlegesség erősítését szolgálja a szoftverekben megtestesülő, vagyonértékű jogok adóalappá nyilvánítása és a tenger kincseinek behozatalára vonatkozó áfamentesség megszüntetése. Az adóelkerülés lehetőségének szűkítését, az adóbeszedés biztonságának növelését segíti elő a javaslat azzal, hogy a vevő egyszerű kezessége helyett annak készfizető kezességét állítja. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kezesség természetesen nincs, ha a vevő a számlát időben megfizette.
A harmadik elem, amiről beszélni szeretnék: a közhasznú tevékenységek segítését szolgálja a javaslat azzal, hogy a le nem vonható, előzetesen felszámított adó indokolt kérelemre történő visszatérítését lehetővé teszi az ilyen tevékenységet végző egyházak és alapítványok számára is.
A negyedik elem a javaslat 10. § (1) bekezdésében szereplő módosítás, ami a déligyümölcsök általános forgalmi adóját 25 százalékról 12 százalékra kívánja csökkenteni. E javaslattal - bár a versenysemlegességet segíti - nem értek egyet, mivel a hazai gyümölcstermelőkre hátrányos, és mintegy másfél milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okoz, ezért ennek jóváhagyását megfontolandónak tartom, és javaslom elhagyását.
Tisztelt Ház! A fogyasztási adóról szóló törvény módosítását elsősorban a már említett jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek adóztatásának új alapokra való helyezése indokolja. E módosítások kizárólag technikai jellegűek, de elengedhetetlenek. A módosítás egyéb elemeiből három dolgot szeretnék csupán kiemelni:
Az első, hogy a külszolgálat-vámmentességi jogcím 1997. december 31-jei hatállyal megszűnik.
A második, hogy a fogyasztási árkiegészítés eredeti céljával, rendeltetésével ellentétes gyakorlat megszüntetése érdekében a javaslat az árkiegészítés igénybe vételéből kizárja a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek bérletvásárlásait. A kizárás azonban nem érinti a nevelési, oktatási és felsőoktatási intézmények tanulói és hallgatói számára vásárolt bérleteket.
A harmadik elem, hogy hatályon kívül helyezi a javaslat a zárt árusítású diplomatabolt részére történő importálás és értékesítés adómentességét is, de helyébe a diplomatáknak, diplomáciai szervezeteknek adott adó-visszaigénylési rendszer lép majd, a kormányrendeletben meghatározott módon. E javaslat is az adóelkerülés lehetőségének szűkítését kívánja célozni.
Hölgyeim és Uraim! Az elmondottakból is kitűnik talán, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó e két adótörvény módosításai egyrészt technikai jellegűek, másrészt az intézkedések célja nem az adókulcsok és az adóterhek növelése, hanem a visszaélések visszaszorításának jogi oldalról való elősegítése és az adóelkerülés lehetőségének csökkentése. Ezért tudja a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni és elfogadásra ajánlani.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
