RUSZNÁK MIKLÓS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. (Sic!) Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Körülbelül egy éve hasonló kérdést tettem fel miniszter úrnak. Akkor azt a biztató választ adta, hogy a megyében komoly intézkedések történnek a munkanélküliség csökkentése érdekében.
Azóta, úgy látom, nem sok minden változott, sőt, változott annyiban, hogy a megye az első helyre került a munkanélküliség szempontjából. De változott abban is - mint ahogy itt halljuk több esetben -, hogy megkezdődött az 1998-as választási kampány, az ígérgetések első felvonulása. A miniszterelnök úr, de a kormány többi tagjai is a hétvégi fórumokon, televízió-nyilatkozatokban sikerpropagandát folytatva egyre többször hangoztatja a nagy nyilvánosság előtt, hogy csökkent a munkanélküliség, emelkedik az életszínvonal, és jelenleg már több munkahely keletkezik, mint amennyi megszűnik. Nos, miniszter úr, ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében teljes mértékben nem igaz, és félrevezetése a megye, de az egész ország állampolgárainak is. A megye belépett az elsők közé, most már országos szinten, a munkanélküliség területén. Remélhetőleg az első hely nem ad büszkeségre és elbizakodottságra okot a kormány tagjainak részére.
1997 július folyamán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált munkanélküliek lélekszáma a kirendeltségek nyilvántartásában összesen majdnem 60 ezer fő volt. Ez év június hónapjához mérten továbbra is jóval magasabb a munkanélküliség a megyében, mint ami itt hosszú távon szintén emelkedő tendenciát mutat. A megye néhány körzetében szinte elviselhetetlen a munkanélküliség nagysága. Abaújban, Zemplén térségében közel 30 százalék, akár csak a Bodrogközben, Hegyköz térségében és Tokaj-Hegyalján is. Az itt munkanélkülivé váló embereknek esélyük sincs visszakerülni a munkaerőpiacra. És ami a legszomorúbb, hogy ezen munkanélküliek között július végén több mint 5500 fiatalt pályakezdőként tartanak nyilván a kirendeltségek, ami másfélszerese az előző havinak és az egy évvel korábbinak.
Tisztelt Miniszter Úr! Úgy gondolom, szembe kellene nézni mindnyájunknak azzal, hogy véget ért a rendszerváltás romantikus időszaka, és most már világosan látható, hogy elérkezett a ciklus vége felé a dráma, a tragikomédia ideje akár a gazdaságban, akár az állampolgárok életében is. Ez a kormány is bebizonyította, hogy nem tudott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nagy szakértelmével csodát teremteni az elmúlt két évben, amit bizonyít a nagy mértékű elszegényedés, a munkanélküliség, a cél nélküli gazdasági-politikai szervezetlenség, a társadalmi elégedetlenség.
Kérdezem ezért miniszter urat, hogy nem lenne-e helyesebb a sikerpropagandával fölhagyni, és ha a tényleges helyzetet látva és ismerve a sokat emlegetett munkahelyteremtés eszközével foglalkozna a kormány az elmaradott és a válság sújtotta térségben, nem beszélve az utóbbi időben megint napvilágot látott Diósgyőr helyzetéről is.
Köszönöm, és várom válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)