DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony, és elnézést szeretnék kérni öntől is és az itt jelen lévő tisztelt képviselő uraktól és hölgyektől is, hogy az előbb átléptem a kétperces időkeretet.
Tisztelt Ház! Az együttes ajánlás 148. pontjában olyan módosító indítványt terjesztettem elő, amely indítványozza, hogy kerüljön be a törvénybe az a passzus, amely azt mondaná ki, hogy az emberi génállomány alapján történő bármely megkülönböztetés tilos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk jól, hogy a genetikai vizsgálatok, genetikai tesztek elterjedőben vannak. Ezek fölhasználhatók nagyon jó célokra, mert sok dologra lehet fényt deríteni ilyen vizsgálatokkal, azonban eme vizsgálatok elterjedése felidézheti annak a veszélyét, hogy az erről szóló adatok illetéktelen kezekbe kerülhetnek, és ekkor kialakulhatnának az úgynevezett genetikailag előnyös vagy genetikailag hátrányos embercsoportok kategóriái. Ennek pedig adott esetben rendkívül káros munkaerő-piaci, biztosítási és egyéb következményei lehetnek.
Ez egy olyan dolog, amire Nyugat-Európában rendkívüli módon odafigyelnek, és szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy az Európa Tanács berkeiben megszületett bioetikai konvenció is tartalmaz egy ilyen passzust. Úgy gondolom, hogy erre jó lenne nekünk is odafigyelni, és idejekorán célszerű lenne leszögezni, hogy az Európa Tanács által nemrégiben kidolgozott konvencióban lefektetett alapelvet mi is érvényesnek tekintjük már a saját törvényünk alapján is. Ezt mondom azért, mert míg az a konvenció hatályba lép, addig nyilvánvalóan eltelik egy kis idő.
A kormány nem támogatta ezt a módosító indítványt. Lehet, hogy nem a legszerencsésebb a megfogalmazása, viszont azért is ismertetem önökkel ezt az elvet, hogy adott esetben - amennyiben fontosnak tartják képviselőtársaim -, keressünk közösen egy ennél jobb szöveget, de az elvet rendkívül fontosnak érzem.
A másik módosító indítványom ebben a blokkban az együttes jelentés 170. pontjában szerepel, és ez arról szól - ez már a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos fejezethez illeszkedik -, hogy helytelen az, hogy a törvényjavaslat szerint a pszichiátriai betegek otthonai - ismertebb nevükön az úgynevezett elmeszociális otthonok - csak a törvényjavaslat 186-192. § tekintetében esnének a törvény hatálya alá.
(21.30)
Jóllehet, tisztelt Ház, ezekben az intézményekben is élnek kényszerítő eszközökkel, ilyen például a hálós ágy vagy a székhez, ágyhoz rögzítés, s az ott lakókat gyógyszerezik is, ugyanakkor a gondozók többsége nem rendelkezik pszichiátriai szakképesítéssel, és a megfelelő szakorvosi ellátás sem biztosított. És ennek ellenére mégsem a bíróság dönt arról, hogy ki kerül be ezen intézményekbe, és nem is vizsgálják felül időszakonként a benttartózkodás indokoltságát. Legutóbb, tisztelt Ház, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a vizsgálata, illetve az úgynevezett Rosenthal-jelentés nyújtott betekintést abba, hogy milyen jogsértések történtek ilyen intézményekben, amelyek jogi, szakmai és társadalmi kontroll kizárásával tartanak időnként embereket elzárva. Ezért, tisztelt Ház, rendkívül fontos, hogy a fejezet egészében írt jogok kiterjedjenek az ezen intézményekben elhelyezett betegekre is.
A következő módosító indítványt, amelyet itt indokolni szeretnék, a 173. pontjában olvashatják az együttes jelentésnek képviselőtársaim. Ez azt szorgalmazza, hogy mondassék ki, hogy a pszichiátriai gyógykezelésre egyéni kezelési terv alapján kerül sor. Ennek az egyéni kezelési tervnek a hangsúlyozása azt nyomatékosítaná, hogy a betegek tényleges terápiás szükségletnek megfelelő ellátásban részesülnek.
A 174. pontban szereplő módosító indítványra már fölhívtam a figyelmet, elnézést, az előző blokkban, amikor erről a pontról a 26. ponttal összefüggésben beszéltem.
A következő, amit viszont itt szeretnék megemlíteni, az a 176. pontban szereplő módosító indítvány, ami azt kívánja beiktatni a törvény szövegébe, hogy a kezelésre önként vállalkozó pszichiátriai beteget mindazon betegjogok illessék meg, mint a többi beteget. A cél az, tisztelt Ház, az, hogy a pszichiátriai betegek közül is minél többen önként vállalkozzanak a gyógykezelésre. A beteg együttműködésén alapuló terápia biztat ugyanis felfogásom szerint a legjobb eredménnyel, és ez különösen igaz a pszichiátriai betegeknél, figyelemmel a betegség természetére, ahol az egyik alapvető problémát az jelenti, hogy sokszor ezek az emberek nem ismerik el, hogy betegek lennének. Annál a személynél viszont, aki ezt elismeri és önként jelentkezik kezelésre, tisztelt Ház, semmi nem indokolja, hogy ne illesse meg ezt a személyt a többi beteget megillető összes jog. És nem is lehet tulajdonképpen megalapozott indoka annak, hogy a kezelését érvényes beleegyező nyilatkozattal vállaló, cselekvőképes betegtől megvonják e jogokat, vagy vele szemben kényszerítéssel éljenek. Természetesen, amennyiben az önkéntes beteg a gyógykezelése során veszélyeztető magatartást tanúsít, akkor nyilvánvalóan a törvény egyéb rendelkezéseiből következően vele szemben is lehetőség van korlátozó intézkedésre.
Tisztelt Ház! Végezetül ebben a vitaszakaszban még a 188. pontban szereplő módosító indítványra szeretném fölhívni a figyelmet. Ez pedig már egy másik fejezethez tartozik. Ez a módosító indítvány arról szól, hogy kötelező legyen eltekinteni az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától akkor, hogyha megvalósulnak azok a feltételek, amelyeket egyébként itt a törvényjavaslat felsorol. De eme feltételek együttes fennállása esetén is a törvényjavaslat csak lehetőségként említi azt, hogy eltekintsenek a kórbonctani vizsgálattól.
Most tessenek ide figyelni, tisztelt képviselőtársaim, hogy melyek ezek a feltételek! Ez a törvényjavaslat 216. §-ának (2) bekezdésében van. Tehát eszerint az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) ha a halál természetes eredetű b) oka egyértelműen megállapítható c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható d) a kezelőorvos és a patológus szakorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek e) az elhunyt még életében vagy hozzátartozója a halált követően kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését.
Eme feltételek együttes fennállása esetén, tisztelt Ház, véleményem szerint nem lehetőségként kellene megfogalmazni azt, hogy eltekintsenek a kórbonctani vizsgálattól, hanem egyszerűen kötelezően el kellene tekinteni a kórbonctani vizsgálattól. Ezt a módosító indítványt egyébként az emberi jogi bizottság támogatta is, az előterjesztő azonban nem.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a szavazáskor ezt a módosító indítványt.
Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)
