DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balsai képviselőtársam az ajánlás 29. pontjában szereplő javaslatához szólt hozzá először. Ez az országos igazságszolgáltatási tanács - a rövidség kedvéért én is OIT-nek fogom nevezni - konstrukciójával kapcsolatos. Azt mondta, hogy az ő javaslata és a kormány javaslata között itt kezdenek kijönni a koncepcionális eltérések. Arra, amit Balsai István indítványoz - és indítványoz még több pontban az OIT-tal kapcsolatban -, én azt mondanám, hogy az a koncepcionális átgondolatlanság javaslata, de minimálisan a törvényjavaslat szövegének a kellő meg nem értéséből származik.
Miért is? Ő azt mondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem tartozik az OIT alá. De az OIT alá egyetlenegy bíróság sem tartozik így, ahogy mondom! A törvényjavaslat ugyanis nagyon pontosan fogalmaz a 35. § (1) bekezdésében, amikor azt mondja, hogy "az OIT ... ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett". Tehát nem arról van szó, hogy a Legfelsőbb Bíróság kivételével az OIT alá tartozik minden Magyarországon működő bíróság, hanem arról, hogy kizárólag az igazgatási tevékenység tartozik - úgymond - az OIT alá, tudniillik emellett van az ítélkező tevékenység, ami az igazságszolgáltatás lényege; másodsorban pedig felügyeletet csak a két említett elnök igazgatási tevékenysége felett gyakorol.
Miért? Valami előre megfontolt gonoszságból? Vagy netán mert a Legfelsőbb Bíróság elnökét akarja preferálni a törvényjavaslat? Nem erről van szó. Ugyanis a konstrukció az, hogy az OIT csak azon elnökök igazgatási tevékenységét felügyeli, akiket ő nevez ki. Magyarországon - ahogy az előbb elhangzott - az alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét egyelőre az Országgyűlés választja meg, a helyettesét pedig a köztársasági elnök nevezi ki. A törvényjavaslat szerint viszont az OIT az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökét nevezi ki, illetőleg menti fel. Természetszerűleg nem tartozhat vizsgálati körébe a Legfelsőbb Bíróság elnökének az igazgatási tevékenysége. Akkor módosítani kellene az alkotmányt és sok minden mást! Ilyen nincs!
A másik: tessék elolvasni a 40. §-t, tisztelt képviselőtársam, abban van leírva az OIT jogköre és feladatai, a)-tól r) pontig, javaslatszerűen. Ami ebben benne foglaltatik és nincs odaírva - mint ahogy az a) pontban, hogy "irányít és ellenőrzi - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét" -, az egyébként nyilvánvalóan mind vonatkozik a Legfelsőbb Bíróságra is. A b) pont azt mondja, hogy "elkészíti, benyújtja a bíróságok költségvetését". Aztán: "gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat". Aztán: "véleményezi a bíróságokra vonatkozó jogalkotást". "Ellátja a központi oktatási feladatokat." Az m) pontban: "meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit, jóváhagyja a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát".
(11.30)
Kérem szépen, az igazgatási tevékenységet illetően egyébiránt a Legfelsőbb Bíróság is úgymond oda tartozik az OIT-hez. Az OIT egyébként véleményezi azon vezetőknek a kinevezését - s itt a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteséről van szó -, akit, ahogy említettem, más nevez ki.
A másik: valami abszolút félreértés van akkor ismét, amikor Balsai képviselő úr a 39. számú javaslatát hozta ide. Tudniillik a javaslat szerint minden kollégiumvezetőt az OIT nevez ki; s a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőit nem a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnöke csak a kollégiumvezető helyetteseit nevezi ki.
Az a javaslat, amelyet önök leadtak, egy pontosító, precizírozó javaslat lehet. Egyébként nem szavazta meg az alkotmányügyi bizottság, mert úgy gondolta, hogy az a kitétel a 41. § (2) bekezdésének c) pontjában, amely úgy szól, hogy előtte az OIT kinevezi a kollégiumvezetőt, értelemszerűen minden kollégiumvezetőre vonatkozik - a Legfelsőbb Bíróságtól a megyei bíróságig.
Azt gondolom, hogy érdemes volna újragondolni tisztelt képviselőtársamnak és mindazoknak, akik az OIT-vel kapcsolatosan véleményt mondanak - úgymond koncepcionálisan eltérő véleményt mondanak -, a törvényjavaslat rendelkezéseit. Mert ha már itt ilyen téveszmékkel indulunk el, amikor meghozzuk a törvényt, akkor, azt hiszem, ebből örök viták fognak származni akkor, amikor majd hatályba lép, és ezzel az érintetteknek dolgozni kell.
Az természetesen más kérdés, hogy kinek mi a véleménye az OIT intézményével kapcsolatban, hogy kell-e ilyen a magyar alkotmányos rendbe vagy sem. Erről lefolyt az általános vita, nem célszerű megnyitni. Ki az OIT elnöke? Erről is lehetett vitatkozni, megtettük. Olaszországban a köztársasági elnök - de teljesen más alkotmányos konstrukcióban.
Magyarországon történetesen most ez a javaslat úgy hangzik, ahogy hangzik. Elmondtam az általános vitában is: ez a javaslat korrekciókkal nagyon jó, alkalmas lesz arra, hogy a gyakorlatban működjék. Az egy más kérdés, ha a magyar gyakorlat néhány év alatt összehozza a tapasztalatokat, akkor lehet, hogy bizonyos vonatkozásokban majd módosítani szükséges. De ettől mi nem ijedünk meg, és ezért mi elfogadjuk a törvényjavaslatot.
Tehát azt javasolom, hogy ezt a 29. számú javaslatot ne fogadja el az Országgyűlés, mert ez egy átgondolatlan módosító indítvány, s kérem képviselőtársamat is, hogy próbálja megérteni azt, amit elmondtam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
