DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Teljesen egyetértek az előttem szólókkal abban, hogy a nemzetközi kisebbségvédelem történetében egy valóban sorsdöntőnek tetsző dokumentumról beszélünk. Teljesen egyetértek azzal is, hogy ezt a dokumentumot nemcsak célszerű, hanem nemzeti érdek is elfogadni. Egyetértek az államtitkár úrral azon kívánsága kifejezésében is, hogy szilárd garanciarendszerrel rendelkező kisebbségvédelmi konstrukció jöhet majd létre a jövő Európájában, és hogy ezen védelmi rendszernek egyik fontos eleme az előttünk álló keretegyezmény.
Mivel azonban mind a külügyi bizottság, mind pedig az emberi jogi bizottság ajánlásában szövegszerűen, idézetszerűen is szerepel az, hogy ez a keretegyezmény azért is fontos a számunkra - nem vitatom ezt természetesen -, mert ez az első olyan jogilag kötelező erejű, többoldalú nemzetközi jogi kötelezettségeket keletkeztető dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek helyzetét a teljesség igényével kívánja szabályozni, illetve rendezni.
(18.00)
Ezzel kapcsolatban, mivel - Kasuba János képviselőtársam is ezt idézte, és a megállapítással egyetértek - mind a két bizottság ajánlásában kitüntető helyen van ez a lényeges pont, mondat, szeretnék arra rámutatni, hogy noha valóban kötelezettségeket keletkeztethet, ez azonban korántsem kötelező. A keretegyezmény sajátossága ugyanis az, hogy az egyénekre elvileg jogokat és kötelezettségeket közvetlenül nem ruház át, a benne foglalt normák az államok számára határoznak meg szabályokat. Ezeket egyrészt a belső törvényhozás, valamint esetleges két- vagy többoldalú szerződések megkötésével, illetve a megfelelő kormányzati politika alkalmazásával hajtják végre a szerződő felek. Látszik tehát a fogalmazásokon, hogy ez lazul.
A keretegyezmény valóban az első olyan nemzetközi egyezmény, amiről itt az előbb beszéltünk, viszont arról is szó van sajnos, hogy a kötelezettségek keletkeztetése korántsem önmagából adódó logika szerint történik.
Azzal is egyetértek - ezt államtitkár úr emelte ki -, hogy a magyar félnek, a magyar aláíró félnek, tehát a Magyar Köztársaságnak jelentős szerzői jogi érdemei vannak ennek a létrehozásában, hiszen a magyar érdekekre - és ennek politikai jelentőségére - való tekintettel a magyar delegáció a tárgyalások során igen aktív szerepet játszott folyamatosan: számos javaslattal szerzőként vagy társszerzőként járultunk hozzá.
Ugyanakkor bármennyire bőséges és részletes indokoltságú, a kisebbségek életének legkülönbözőbb területeit - a nyelvhasználat különböző szintjeit, táblákat, helységneveket, személyneveket, a kulturális intézményrendszert és mindazt, amiről Horváth Vilmos képviselőtársam szólt - felsoroló, azonban ez az általános idea, ez a kívánatos norma, amiben európai sztenderdek fogalmazódnak meg, konkrét körülmények között fog majd megvalósulni. Ezek a konkrét körülmények pillanatnyi állásuk szerint nem a legkedvezőbbek.
Miközben tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy természetszerűen a Magyar Demokrata Fórum is támogatja a keretegyezmény magyar ratifikálását, aközben - éppen azért, hogy a helyzetet a maga árnyaltságában láthassuk - kénytelen vagyok arra is felhívni a figyelmet, hogy a keretegyezmény mielőbbi magyar ratifikációja összhangban áll az aláírás alkalmával tett magyar-román-szlovák külügyminiszteri nyilatkozattal - erről volt szó -, miszerint mindhárom fél lépéseket tesz az egyezmény belső jogként való alkalmazása érdekében, annak hatálybalépése előtt.
Csakhogy itt a március 19-én aláírt magyar-szlovák alapszerződés kapcsán meg kell említeni, hogy a magyar és a szlovák fél megállapodott abban, hogy az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét - annak hatálybalépésétől függetlenül - azon dátumtól kezdve alkalmazzák, amikor a szerződést és a keretegyezményt a felek országaiban megerősítették.
Mivel hamarosan, remélhetőleg perceken belül - rajtam nem fog múlni - abba a helyzetbe kerül a Magyar Országgyűlés, hogy már a magyar fél is ratifikálhatja ezt a keretegyezményt, sajnos ki kell emelnem az a szlovák véleményt, amely szerint a keretegyezmény szlovák ratifikálása azért előzte meg a magyar-szlovák alapszerződés ratifikálását, mert a benne foglaltakat tekintik az alapszerződés 15. pontja szerint a kisebbségek vonatkozásában követendő és elvárt normarendszernek. Ez, tisztelt képviselőtársaim, azt jelenti, hogy egy gyakorlati kísérlet történik a magyar-szlovák alapszerződés kisebbségvédelmi rendelkezéseire vonatkozó részének tartalmi szűkítésére. Ez ugyanis úgy értelmezhető, hogy szlovák részről a keretszerződést az alapszerződésben foglalt kisebbségi jogokat eleve korlátozó egyezménynek tekintik, és ezért előzte meg a keretegyezmény ratifikálása az alapszerződés ratifikálását.
Végezetül legyen szabad idéznem a pozsonyi Pravdából a szlovák külügyminisztérium szekcióigazgatójának véleményét, mely szerint a magyar-szlovák alapszerződés világosan kimondja, hogy a keretegyezmény előnyt élvez minden más kisebbségvédelmi dokumentummal szemben, amelyek a szerződésben említve vannak. Tehát - mondja - az 1201-es ajánlás csak olyan mértékben érvényesülhet, amilyen mértékig, ameddig nem kerül összeütközésbe a keretegyezménnyel. Szlovákia szempontjából tehát - mondja - a keretegyezmény ratifikálása és gyakorlatban való érvényesítése, beleértve az alternatív oktatás bevezetését is, elengedhetetlen feltétele az alapszerződés ratifikálásának.
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ismételten és utoljára valamennyiük figyelmébe ajánlom a keretegyezmény ratifikálását, támogatólag szólok erről, szeretném jelezni, hogy mint az alapszerződés 1201-es ajánlásának értelmezésében, úgy ezen kisebbségvédelmi keretszerződés tartalmát tekintve sincs meg a magyar és a szlovák közös értelmezés. Köszönöm szépen. (Taps.)
