DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter: Tehát a vita középpontjában - jelentőségének megfelelően - a közlevéltárakban őrzött anyag nyilvánosságának ügye, illetőleg az ezzel összefüggő kérdéskör állt. A törvény végrehajtásához szükséges feltételek biztosításának, a levéltárak finanszírozásának kérdése ugyancsak jelentőségének megfelelő figyelmet kapott. Végezetül kiemelést érdemelnek a magánlevéltári anyag védelmével, továbbá a nyilvános magánlevéltárakkal kapcsolatos vélemények is.
Az öt bizottságban tárgyalt módosító indítványok zöme a felsorolt kérdéskörökhöz kapcsolódott, s a kormány által beterjesztett törvényjavaslat célját, koncepcióját támogatva egyrészt az egyes rendelkezések szövegét kívánta pontosabbá tenni, másrészt a levéltári anyag védelmére és használatára, valamint a levéltárak működésére vonatkozó szabályokat szándékozott továbbfejleszteni, illetve kiegészíteni. A törvényjavaslat szövegének pontosítására irányuló javaslatok közül előterjesztőként különösen fontosnak tartottuk és támogattuk azokat, amelyek a törvény alkalmazását elősegítő fogalmakra vonatkoztak, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslattal való összhang tökéletesebbé tételét segítették.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A továbbiakban az előbb ismertetett öt kérdéskörrel kapcsolatos véleményekről és módosító indítványokról szeretnék részletesebben szólni, tekintettel arra, hogy ezek a törvényjavaslat céljának megvalósítása szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.
A levéltári anyag többnyire egyedi s ezért pótolhatatlan értékű dokumentumokból áll. Esetleges megsemmisülésük, elkallódásuk, az országból történő jogtalan kikerülésük ezért súlyosan károsíthatja a nemzet emlékezetéül is szolgáló forrásanyag értékét. Erre való tekintettel javasolta Szabad György és hozzá kapcsolódóan több képviselőtársunk is a levéltári anyag végleges kinthagyása céljából történő kivitelének megtiltását.
A fokozottabb védelem szükségességét a kormány elfogadja, de figyelembe véve a magánlevéltári anyaghoz fűződő tulajdonosi jogokat, végül is azt a javaslatot támogatja, amely a magánlevéltári anyag külföldre történő végleges kivitelét nem tiltja meg.
A kormány elfogadja azokat az érveket is, amelyek a levéltári anyag épségben és használható állapotban történő fennmaradását veszélyeztető cselekedeteknek a jelenleginél differenciáltabb szankcionálását szorgalmazták. Ezért még az év második felében előterjesztést fog tenni a büntető törvénykönyv ilyen értelmű kiegészítésére, illetőleg módosítására. Másfelől a törvényjavaslat a levéltárak egyes típusainak meghatározásával egyrészt azt kívánta elérni, hogy kijelölje az állami tulajdonban lévő levéltári anyag átvételére és megőrzésére kötelezett levéltárak körét, másrészt biztosítsa a helyi önkormányzatok, más szervek és a magánszemélyek számára azt a jogot, hogy a tulajdonukat képező, maradandó értékű iratok megőrzéséről saját levéltárukban gondoskodhassanak. Az állami tulajdonban lévő levéltári anyagot kötelező feladatként őrző levéltárakat a törvényjavaslat általános levéltáraknak minősíti, és a Magyar Országos Levéltár mellett ebbe a kategóriába sorolja a megyei, fővárosi önkormányzatok által fenntartott levéltárakat.
Az állami tulajdonú anyag őrzésére kötelezett levéltárak, vagyis az általános levéltárak körét azonban a kormány nem kívánja bővíteni, ezért nem támogatja a helyi önkormányzatok, ezen belül a megyei jogú városok levéltárainak általános levéltárrá átminősítésére vonatkozó javaslatokat. Nem lehet célunk ugyanis annak az 1950-ben bevezetett gyakorlatnak a továbbvitele, amely a tulajdonviszonyoktól elvonatkoztatva határozza meg a levéltárak egyes típusait. Egyetértünk viszont azzal a javaslattal, amely egyértelművé teszi, hogy az egyes levéltárak között nincs függőségi viszony, ebből következően minden települési önkormányzat az általa fenntartott levéltárat közvetlenül felügyeli és irányítja.
A törvényjavaslat célként jelölte meg annak biztosítását, hogy a levéltári anyag használata során a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos jogok érvényesítése a személyiséghez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg. E cél meghatározását illetően minden párt részéről teljes volt az egyetértés. A cél megvalósítását szolgáló két fontos kérdésben, így az általános kutatási időhatár időtartamának meghatározásában, valamint a kutatási korlátozás alatt álló, vagyis az általános kutatási időhatáron belül keletkezett levéltári anyaghoz való hozzáférés kontrollját illetően a két koalíciós párt között is voltak nézetkülönbségek. Ezek a törvény-előkészítés időszakában, majd az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat általános vitájában is hangot kaptak. A vitatott kérdéseket illetően azonban a pártok a részletes vita időszakában kölcsönösen elfogadott megállapodásra jutottak. A megállapodás nyomán született módosító indítványokat a kormány támogatja.
A levéltári anyaghoz való hozzáférés biztosítása érdekében a megfelelő kutatási szabályok mellett szükség van arra is, hogy a maradandó értékű iratok kutathatóvá válásuk időpontjában lehetőleg még levéltárban legyenek, s használatukat megfelelő nyilvántartások és egyéb levéltári segédletek könnyítsék meg. Ez az összefüggés szükségszerűen ráirányíthatja a figyelmet a levéltárak működési feltételeinek biztosításával kapcsolatos kérdésekre, s ezekre szinte minden felszólaló ki is tért. Az általános levéltárak normatív támogatására javaslat is született, de ilyen normatív rendszer megalkotására nem látunk reális lehetőséget. Ugyanakkor a kormány tisztában van a levéltárak több évtizedes elhanyagoltságából adódó problémákkal s ezek következményeivel, elsősorban a raktárhiánnyal. A kormány ezért az 1996. évi költségvetési törvény előkészítése során a most elfogadásra kerülő levéltári törvényben meghatározott feladatokra és többlet-feladatokra is figyelemmel lesz.
(18.40)
A hatályos levéltári jogszabályokhoz képest a nyilvános magánlevéltárnak mint önálló levéltártípusnak a törvényi szintű elismerése komoly előrelépést jelent. Ezen intézmények megerősödése és számbeli növekedése hosszabb távon a magyar levéltári anyag védelmének egyik fontos biztosítéka lesz. Ennek figyelembevételével a kormány támogatja annak a szabálynak a törvényjavaslatba való beépítését, amely szerint a jelenleg működő, nem közfeladatot ellátó szervek által fenntartott levéltárak - a törvény hatálybalépését követően - nyilvános magánlevéltárként folytatják tevékenységüket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a kormány által is támogatott módosító indítványokkal kiegészült törvényjavaslat elfogadása esetén európai színvonalú, de a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő levéltári törvénnyel gazdagodunk.
Végezetül ezúton is köszönetet szeretnék mondani a törvény előkészítésében részt vett szakmai és társadalmi szervezeteknek, a tudományos élet képviselőinek, valamint mindazoknak, akik a törvényjavaslat kidolgozása során segítségünkre voltak ellenzéki oldalról és koalíciós oldalról is egyaránt.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
