DEMETER ERVIN

Teljes szövegű keresés

DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy elmondjam, miért tartom elhibázottnak az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatot a Házszabályról. Azért tartom elhibázottnak, mert a képviselők jogaik jelentős részét közvetetten, csak a képviselőcsoportjukon keresztül gyakorolhatják. Nem lehet elvitatni: vannak olyan jogosítványok, amelyeket a munkaszervezés érdekében kollektíven kell gyakorolni; ugyanakkor amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy kell a képviselőknek olyan jogosítványokat biztosítani, amik lehetővé teszik, hogy a munkájukat el tudják végezni.
A jelenlegi Házszabály rendelkezik ilyen előírásokkal: a II. fejezet a képviselők jogosítványait tartalmazza. Az előttünk lévő Házszabály-tervezet a 13. §-ban ennek egy rendkívül megrövidített változatát tartalmazza, tehát álláspontom szerint szinte teljes mértékben elveti azokat az eszközöket, amiket a régi Házszabály a képviselők kezébe ad.
El tudom fogadni azt az érvelést, illetve azt az észrevételt, hogy ezek a képviselői jogosítványok nem megfelelőek, amiket a régi Házszabály tartalmaz, ugyanakkor hiányolom, hogy ezek helyett nem látja el megfelelő jogosítványokkal a képviselőket.
A magam szerény eszközeivel kísérletet tettem arra, hogy megfogalmazzam, milyen alapvető jogosítványokat javaslok egy képviselő kezébe adni ahhoz, hogy a munkáját érdemben el tudja végezni.
A Házszabály-tervezet 13. § (3) bekezdését a következőképpen javaslom módosítani: "A képviselő részt vehet az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk ellenőrzésében." Ezt fő elvként tartom deklarálandónak. Természetesen ez sem elég pontos önmagában, hisz ha nem elég rugalmasan kezeljük, akkor egy minisztériumi tisztviselő fölött, amikor írja az előterjesztést - az előterjesztés, ugye, a kormány feladata -, elméletileg ott állhat a képviselő, és nézheti - hogy részt vegyen az előterjesztés készítésében. Ezért igyekeztem ezt pontosabban körülhatárolni, amikor a következő mondatban úgy javaslom módosítani a Házszabályt, hogy "tanácskozási joggal vehet részt bármely bizottság ülésén."
(19.10)
Abban az esetben, ha mi - nagyon helyesen - az országgyűlési munka jelentős és érdemi részét a bizottságokba kívánjuk telepíteni, akkor szükségesnek tartom, hogy a képviselők ezen üléseken részt vehessenek.
Képviselőtársaim részéről tapasztaltam olyan törekvést, hogy ennek enyhébb változatát kívánták megjeleníteni, amikor arról beszéltek, hogy a bizottságok zárt ülésein a képviselők jelen lehessenek.
A 13. § (2) bekezdésében kívántam deklarálni azt, hogy a képviselők jogai és kötelességei azonosak. Ezt sajnos összekötöttem azzal, hogy az Országgyűlés tisztségeire való megválasztásuk miképpen történik. Ezért ezt a részét a módosító javaslatomnak most visszavonom, és ha lesz még technikai lehetőségem, olyan formában kívánom beterjeszteni, hogy egy önálló bekezdés legyen az, hogy "A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak legyenek."
A tervezet 37. §-a rendelkezik arról, hogy a bizottsági tagok miképpen helyettesíthetők. Megítélésem szerint a képviselőknek személyesen kell gyakorolniuk jogosítványaikat. Ezt tartalmazza a Házszabályunknak az a része is, amely azt mondja, hogy az országgyűlési képviselő köteles a bizottság ülésein jelen lenni. Nem tartom jó és helyes megoldásnak, ha egy meghatalmazással helyettesíthető. Viszont a meghatalmazás a bizottsági üléseken elhangzó érveket semmiféleképpen nem tudja tudomásul venni. Az a véleményem, hogy a képviselőnek személyesen kell gyakorolnia a jogait.
A tervezet 105. §-ához teszek egy újnak látszó kiegészítést. Ami nem más, mint a régi Házszabályban meglevő olyan kisebbségi jogosítványa húsz képviselőnek, hogy egy módosító javaslatot, amely a szakbizottság egyharmadának támogatását nem nyerte el, húsz képviselő aláírásával - hasonlóan az eddigi gyakorlathoz - a plenáris ülésen szavazásra kerüljön.
Úgy gondolom, alapvető joga kellene legyen egy képviselőnek, hogy módosító javaslata megméretőzzék a plenáris ülésen, mégis figyelembe vettem azokat a részben megalapozott, részben megalapozatlan véleményeket, amelyek szerint nem minden képviselő elég érett ahhoz, hogy a módosító javaslatai szélesebb érdekkört érintsenek. Ezért két módon próbálom ezt korrigálni. Az egyik az, amikor a képviselők jogairól javasolom a rendelkezést. Egy olyan mondatot javasoltam, hogy "Az országgyűlési képviselők az ország egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit." A másik pedig úgy gondolom, hogy a túlzott egyéni ambícióknak húsz támogató megfelelő gátat vet. Tehát abban az esetben, ha ezt a szintet teljesíti, hogy húsz támogatót talál, ezzel tompíthatók az ilyen törekvések.
A 105. § (2) bekezdése említi, hogy a frakcióvezetőknek öt alkalommal van mindössze lehetőségük arra, hogy a bizottsági egyharmaddal nem rendelkező módosítványokat támogassák. Ennek az elhagyását javasolom, hasonlóképpen mint ahogy Boros László képviselőtársam említette, indokolásával teljes mértékben egyetértek, magam is így gondolom, ezért tettem ezt a javaslatot, tőle függetlenül és csak találkoztunk ebben a kérdésben.
A 115. § (3) bekezdése az interpelláció időtartamát rövidíti le három percről két percre. Az interpelláció egy képviselőnek alapvető alkotmányos joga. Úgy gondolom, helytelen lenne ezt két percre csökkenteni, mert meggyőződésem és tapasztalatom, ahhoz, hogy egy interpelláció érdemben elmondható legyen, három percre szükség van. Ha ezt a "csökkentő" logikát folytatjuk, akkor ezt tovább egy percre, esetleg fél percre is lehet csökkenteni. Nem tartom szerencsésnek egy alkotmányos jogot ilyen módon csökkenteni. Úgy gondolom, hogy rövid beszédű vagyok. Remélem, ezt felszólalásom is bizonyítani fogja, de ennek ellenére három percet szükségesnek tartok.
Összességében úgy látom, hogy ha ezekkel a korrekciókkal képviselőtársaim tudnak ebben támogatni - hiszen a kisebbségi jogokról való véleményükről most fognak vizsgázni, ennek a szavazásakor -, abban az esetben tudom ezt a Házszabályt jó szívvel elfogadni. Kérem, ezeket a szerény javaslatokat, amelyek arra törekszenek, hogy ne vegyék el a meglevő jogaikat a képviselőknek, ebben támogassanak.
Köszönöm a figyelmüket! (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem