DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az interpellációban érintett, szeptember 17-ei biharvajdai események súlyos incidenst jelentenek, valóban jogos aggodalommal töltik el mind a magyar közvéleményt, mind a magyar külügyi vezetést.
Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük az ügy fejleményeit. Valamelyest megnyugtató számunkra az a jelzés, hogy a román hatóságok ígéretet tettek az ügy teljes kivizsgálására és a tettesek megbüntetésére. Számunkra ennek az ügynek a kezelése, a román hatóságok reakciója és ez ügyben tanúsított magatartása jelzésértékű lesz: azt fogja jelezni, hogy a román vezetés mennyire elkötelezett az etnikai megbékélés és a jogállamiság elvei iránt.
Ugyanakkor tisztelt képviselőtársaim, talán megértik azt, hogy ennek az egy, vagy akár több felsorolt incidensnek nem rendelhetjük alá a kétoldalú kapcsolatok egészének ügyét. Fontos érdekeink szólnak amellett, normalizáljuk a viszonyunkat a szomszédos országokkal, s hogy - amennyiben lehetséges - megkössük azokat az alapszerződéseket, melyek hozzájárulhatnak a kétoldalú kapcsolatok javításához.
Itt is szeretnénk jelezni, hogy csak olyan alapszerződést fogunk megkötni, amely valóban hatékonyan tudja kezelni és enyhíteni a feszültségeket, illetve hozzá tud járulni a problémák megoldásához. Csakis olyan alapszerződést fogunk aláírni, amely egyfelől tisztázza és rögzíti, hogy a két országnak nincsenek egymással szemben területi követelései, a két ország esetében biztosítja a határok teljes körű átjárhatóságát, továbbá széleskörűen biztosítja a kisebbségi jogok érvényesülését. Ezek a törekvések összhangban állnak nemcsak a magyar közvélemény, a romániai magyar közvélemény elvárásaival, de az európai integrációs szervezetekben megfogalmazott elvárásokkal is. Abban bízhatunk, hogy a román vezetés felismeri: az ő európai integrációjuk megkívánja azt, hogy ezeket a normákat, standardokat a román vezetés komolyan, tettekkel bizonyítva is megtartsa.
Ugyanakkor a magyar kormány soha nem állította azt, hogy a kétoldalú kapcsolatokat az alapszerződések megkötésének ügyére kívánja leszűkíteni. Látjuk az együttműködés lehetőségeit számos más területen is, még akkor is, ha az alapszerződés megkötésére nem kerül sor, esetleg annak megkötésére később kerül sor. Számos olyan terület van, ahol már megindultak a kezdeményezések és tárgyalások, és számos elképzeléssel rendelkezünk ezeknek a tárgyalásoknak az elindítására. Korántsem csak az alapszerződést állítjuk tehát a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának középpontjába.
Ami Iliescu elnök kijelentését illeti, az összhangban van Melescanu úrnak Budapesten tett kijelentésével is. Ezt természetesen tekinthetjük kevésnek is - én értem ezeket az aggodalmakat -, de ha a folyamatot nézzük, ha arra gondolunk, hogy másfél-két évvel ezelőtt a román vezetés következetesen elzárkózott attól, hogy az alapszerződésbe bármilyen formában belefoglalja a kisebbségi jogokat, akkor ez mindenképpen egy érzékelhető előrelépés.
A román vezetés az út egy részét megtette. Tárgyalások előtt állunk, a tárgyalások során kölcsönösen kompromisszumokat keresünk, s akkor fogjuk megkötni az alapszerződést, ha el tudunk jutni a megállapodásnak és az egyetértésnek arra a szintjére, amely a mi alapvető érdekeinkkel is összhangban áll.
(15.20)
Tehát ehhez a megegyezéshez empátiára van szükség, kompromisszumkészségre van szükség. Ezt a magyar vezetés, a magyar külügyi vezetés biztosítani fogja. Természetesen ehhez partnerekre van szükségünk, s várjuk, hogy ilyen partnereket találjunk.
Ami képviselőtársam utolsó felvetését illeti, arra tulajdonképpen egy kérdés formájában válaszolnék. Vajon gondolhatjuk-e azt: ha nem kötjük meg az alapszerződést, akkor biztos, hogy jobb lehetőségekkel és jobb eszközökkel rendelkezünk a biharvajdai és más felsorolt incidensek megelőzésére, illetőleg utólagos kezelésére? A magyar külügyi vezetés nem hiszi, hogy ez így lenne. S ha képviselőtársaim osztják a külügyi vezetésnek az ezzel kapcsolatos álláspontját, akkor kérem, hogy fogadják el a válaszomat.
Köszönöm szépen. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem