DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy az ügyvédi törvény módosításáról beterjesztett javaslatnak arról a részéről, ami az európai integrációt jelentő egyezmény előírásainak a betartásából fakad, egész egyszerűen nem érdemes vitatkozni, hiszen ezek a nemzetközi kötelezettségek egyértelműen megszabják azt az irányt, amilyen irányba a magyar jogalkotásnak haladnia kell. Ugyanakkor azonban úgy gondoljuk, amellett, hogy az egyezmény előírásait mindenképpen szükségesnek tartjuk a jogalkotásunknál figyelembe venni, nem lehet eltekinteni a sajátos magyar jogalkotás követelményeitől sem, és ez különösképpen megmutatkozik az ügyvédségről szóló törvény beterjesztett módosításával kapcsolatban, még adott esetben egy olyan egyszerű megítélésűnek látszó ügyben is, mint az ügyvédek fegyelmi ügyének az elbírálása.
(19.10)
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy alapvetőn az ügyvédeknek maguknak kell a saját magukra vonatkozó kérdéseket rendezniük, mint ahogy a bírói testület is az önmagára vonatkozó rendelkezéseket nem engedi át az ügyvédségnek. Az egészségügy irányítását nyilvánvalóan nem fogják megint más kamara tagjai ellátni. Tehát alapvetően az ügyvédség érdekeltségét ebben a körben elvitatni nem szabad.
Ezért úgy gondoljuk, nem helyes megbolygatni azt az alaprendszert, amely úgy szól, hogy az ügyvédek fegyelmi ügyét első fokon az ügyvédi kamara, másodfokon az Országos Ügyvédi Kamara, a korábbi Országos Ügyvédi Tanács lássa el, mégpedig úgy, ahogy azt a javaslat is tartalmazza: másodfokon öttagú tanács bírálja el a másodfokú ügyeket. Mi azonban nem tartjuk szerencsésnek, hogy a másodfokú eljárásba kogensen írjuk elő a három bíró részvételét.
A Független Kisgazdapárt álláspontja megegyezik a Budapesti Ügyvédi Kamara álláspontjával, amely ebben a körben azt tartaná szerencsésnek, ha két esetben lehetne a bíróságnak belépnie az ügyvédek fegyelmi ügyének elbírálásába.
Az egyik eset lenne, amikor maga az eljárás alá vont kéri a három hivatásos bírónak a másodfokú fegyelmi tárgyalásban való részvételét. Adott esetben ugyanis az adott ügyvédi kamarában lehetnek olyan belső hatalmi harcok vagy egyéb szempontok, amelyek miatt az ügyvédi testületnek a többsége, az öttagú fegyelmi tanácsból három bírónak a másodfokú eljárásba való belépése indokolt lehet, szükséges lehet, kívánatos lehet.
Általában azonban legyen szabad nagyon határozottan aláhúznom, nem helyes átadni a bírói karnak az ügyvédekre vonatkozó kérdésekben való döntést. Hiszen elég, ha arra utalok, hogy általában a bírói és az ügyvédi kar között mindig is volt rivalizálás, kollízió, aminek nem kell feltétlenül oda vezetnie, hogy általában a bírói majoritást kellene biztosítani a másodfokú fegyelmi eljárásban.
Tehát a bírók bevonására az volna az egyik lehetőség, amikor azt az eljárás alá vont kérné. A második eset pedig a felülvizsgálati kérelem lenne. Tehát az első- és a másodfokú eljárás alapesete az legyen, amikor az ügyvédek maguk döntenek a saját maguk sorsáról. Ezt meghaladóan pedig, tehát a felülvizsgálat során lenne kötelező minden esetben a bírói út igénybevétele. Ez megfelelne az európai integrációs törekvéseinknek. A másik eset pedig az eljárás alá vont kérelme lenne, amely megalapozná a bírók bevonását a másodfokú fegyelmi eljárásba.
A Független Kisgazdapárt az ide vonatkozó módosító indítványokat be fogja terjeszteni és ezekkel a módosítványokkal tudja megszavazni az előterjesztett ügyvédi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
