MIZSEI BÉLA, DR. (Kisgazda)
MIZSEI BÉLA, DR. (Kisgazda)
MIZSEI BÉLA, DR. (Kisgazda) (Hangosítás nélkül kezdi a beszédét.) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri expozé és az eddigi felszólalások… (Bekapcsolják a mikrofonját.) Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri expozé és az eddigi felszólalások meggyőzően bizonyítják, mennyire indokolt a bírósági végrehajtás korszerűsítése. Kevés szó esett azonban eddig egy fontos eljárásról, az ingatlan-végrehajtásról. Ezért felszólalásomban először is ezzel kívánok foglalkozni.
Az ingatlan-végrehajtás jelentőségét az adja meg, hogy az az adós jogait mélyen érinti. Ha az adós házát, lakását, földjét vagy telkét árverezik el, ez sokszor jobban belenyúl az adós addigi életviszonyaiba, mintha a munkabérét tiltják le, vagy akár a gépkocsiját, az értékpapírját foglalják le, még ha ezek adott esetben talán értékesebbek is egy ingatlannál. Ezért egy jogrendszer fejlettségét azon is le lehet mérni, hogy az ingatlan-végrehajtást miként szabályozza. Erre a szabályozásra a magyar jog mindig különös figyelmet fordított. A jogszerződésben azonban törés következett be a második világháború után, mert ekkor az ingatlan-végrehajtás nálunk egyszerűen megszűnt. Pedig világosan látnunk kell: nem engedhető meg, hogy valaki ne fizesse meg az adósságát vagy a köztartozásait olyankor, amikor az ingatlana arra fedezetet ad. Az ingatlan-végrehajtásnak is elsősorban az tehát a célja, hogy segítse a bíróság által megítélt vagy a köztartozásként fennálló követelések behajtását. Mert ezt kívánja a jogállamiság, a törvényesség megvalósítása, ezen keresztül pedig a társadalom rendjének, a gazdasági élet normális működésének biztosítása.
A kérdés másik oldala viszont az, hogy az ingatlan-végrehajtásra mint súlyos jogkövetkezményre valóban csak olyankor kerüljön sor, amikor más megoldás nincs. A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat ennek a kettős követelménynek eleget tesz. Amint arra az expozé is rámutatott, ez mindenféle ingatlan végrehajtását lehetővé teszi, legyen az bárkinek a tulajdonában vagy kezelésében, tekintet nélkül továbbá arra, hogy épületről vagy földről van-e szó. Az ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve. Ez azt jelenti, hogy előbb meg kell kísérelni a munkabér vagy egyéb járandóság letiltását, illetőleg a bankszámlán lévő összeg és a különféle ingóságok végrehajtását, és csak ha mindez nem vezetett eredményre, akkor lehet az ingatlant elárverezni.
Az ingatlan-végrehajtás szempontjából fontos az ingatlan becsértékének megállapítása. A becsérték helyes megállapításától is függ az árverés eredményessége. Ez ma sokszor azért nem sikerül, mert a hatályos jog szerint az ingatlant a becsértékénél alacsonyabb áron nem lehet eladni. A piacgazdasággal azonban az van összhangban, ha az árverésen reális vételár alakulhat ki, ez pedig a becsértéknél nemcsak magasabb, de alacsonyabb is lehet. Ezért egyetértek azzal, hogy a javaslat szerint a kikiáltási árat fokozatosan a becsérték feléig lehet leszállítani, és az ingatlant végső esetben ezen az áron is meg lehet venni.
Elhagyva az ingatlan-végrehajtás területét, a következőkben a bírósági végrehajtási kódex néhány olyan szabályával kívánok foglalkozni, amely elsősorban a mezőgazdasági lakosságot, az agrárágazatban tevékenykedőket érinti. Itt is azt emelem ki, hogy az új szabályok fő célja a jogos követelések behajtása, ez pedig az agrárágazatban is fontos, mert ez teszi lehetővé a folyamatos termelést és ennek állandó fejlesztését.
Ugyanakkor ez az adósok oldalán is körültekintő szabályozást tesz szükségessé, mert a végrehajtás nem vezethet az adós tönkretételére, termelőmunkájának felszámolására. A javaslat ezt a kettős célt a végrehajtás alóli mentesség új szabályozásával kívánja elérni. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó adós szempontjából fontos, hogy nála is mentesen marad minden olyan ingóság, amelyet a jogszabály általános jelleggel mentesít a végrehajtás alól, így az adós foglalkozásához szükséges eszköz, a lábon álló, lehetőleg be nem takarított termés, gyümölcs.
A törvényjavaslat külön is kiemeli, hogy mentes marad az adós földjének bevetéséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány. Nohát, a szocialista végrehajtásnak ehhez semmi köze nem volt! Úgy kisöpörték az adós, a paraszt padlását, hogy még kenyérnekvaló sem maradt!
(12.20)
Ezt csak azért kívánom megjegyezni, mert az előttem felszólaló azt mondta, hogy ez a végrehajtás még a szocialista végrehajtáshoz hasonlít.
Mindezek körének konkrét megállapítása a joggyakorlatra hárul, és a végrehajtótól körültekintést igényel. Mindenképpen mentes marad az adósnál egy tehén vagy más haszonállat, és a részére három hónapra szükséges takarmány.
Tisztelt Országgyűlés! Az általam elmondottakból is azt a végső következtetést lehet levonni, hogy a bírósági végrehajtás korszerűsítésére most már okvetlenül szükség van, és hogy az előterjesztett törvényjavaslat alkalmas ennek a célnak az elérésére. Ezért a bírósági végrehajtásról és a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslatokat az Egyesült Kisgazdapárt és a magam nevében tisztelettel elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm a szót. (Taps.)
