ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bírósági végrehajtásról szóló új törvény megalkotását mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a bíróságok ne csak eldöntsék a jogvitákat, ne csak meghozzák az ítéleteket, hanem azok az életben is megvalósuljanak, hatályosuljanak. A bírósági végrehajtási eljárás célja ugyanis az, hogy szükség esetén állami kényszerrel is elérje a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatainak teljesítését. Ezért a bírósági végrehajtás eredményessége nélkülözhetetlen az igazságszolgáltatás feladatainak megoldásához.
Ezt tartotta szem előtt már a múlt században a magyar országgyűlés, amikor a kiegyezés után hazánkban először kodifikálta a modern értelemben vett bírósági végrehajtást, s egyúttal létrehozta az önálló bírósági végrehajtói szervezetet. A bírósági végrehajtás így kialakított eljárási rendje és szervezete akkor megfelelt a fejlett jogrendszerekkel szemben támasztott követelményeknek, és a szükséges módosításokkal hosszú évtizedeken át biztosította a bírósági határozatok végrehajtását.
Változás a második világháború után következett be, amikor Magyarország megindult a demokratikus fejlődés útján. Ezt azonban derékba törte a diktatúra. Ez együtt járt a jogállamiság felszámolásával és a jogrendszer lejáratásával. Ennek egyik módszere az volt, hogy a bíróságok döntéseinek a végrehajtását elhanyagolták, és indokként azt hozták fel, hogy a bírósági végrehajtási eljárás bonyolult, amit a jogorvoslati lehetőségek számlájára írtak. Ezért a végrehajtási ügyek a bírósági végrehajtóktól egyre inkább az adók módjára való behajtás útjára kerültek, ahol viszont nem törődtek a bírósági határozatok végrehajtásával. A bírósági végrehajtás intézménye Magyarországon valójában teljesen elsorvadt. Azonban a szocialista jogrendszerek sem nélkülözhették tartósan a bírósági végrehajtás intézményét, és ezért 1955-ben újraszabályozták a bírósági végrehajtást, most már az új, kényszerrel kollektivizált viszonyoknak megfelelően, lényegében a szovjet mintát véve alapul.
A végrehajtók munkaviszonyban álló bírósági alkalmazottak lettek. Az ingóságok értékesítése terén nagy szerep jutott az állami kereskedelmi szerveknek.
(11.30)
Az ingatlan-végrehajtás pedig szűk körre szorult, és ez a bírósági végrehajtásnak 1979-ben történt újabb kodifikálása alkalmával is csak némileg bővült. Így a bírósági végrehajtás ebben az időszakban állandó válsággal küzdött.
Ezt az örökséget vettük át 1990-ben, és meg kell mondani, hogy azóta a helyzet nem javult. A bírósági végrehajtás terén ma is nehézségeink vannak. A végrehajtási ügyek száma növekszik. A végrehajtás eredményessége csökken. Az utóbbi években is évente mintegy 300000 végrehajtási ügy indult, de ezeknek csak a felében sikerült behajtani a követeléseket.
Most ez a helyzet részben a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokkal is összefügg, hiszen megnövekedett a gazdasági életben részt vevő gazdálkodószervezetek és személyek, az általuk kötött jogügyletek és az ezekből eredő vitás ügyek száma.
A végrehajtás gyakori eredménytelenségének oka azonban az, hogy elavultak a bírósági végrehajtás eljárási szabályai. Nem felelnek meg a szociális piacgazdaságra épülő társadalmi-gazdasági viszonyoknak, a jogállam követelményeinek. A bírósági végrehajtó szervezetben és munkájában is sok a fogyatékosság.
Mindez szükségessé teszi, hogy a bírósági végrehajtást átfogóan korszerűsítsük. Az új szabályok egyszerűsítik és gyorsítják az eljárást, megakadályozzák a követelések behajtásának kijátszását és megszüntetik az indokolatlan adósvédelmet.
A bírósági végrehajtáson kívül a vagyoni végrehajtásnak jogrendszerünkben más útjai is vannak: a közigazgatási végrehajtás, amelyet a közigazgatási szervek folytatnak le, és a közvetlen végrehajtás, amelynek során a jogosult a saját követelését az adós munkabéréből egészen szűk körben közvetlenül levonhatja.
A javaslat a bírósági végrehajtási eljárást teljes részletességgel szabályozza. A jogrendszer egységét és összhangját szem előtt tartva, valamint a párhuzamos szabályozást elkerülve egyúttal kimondja, hogy a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha közigazgatási végrehajtás, vagy közvetlen végrehajtás során kell a pénzkövetelést az adós munkabéréből vagy egyéb járandóságából, illetőleg a pénzintézetnél kezelt összegből behajtani.
A közigazgatási végrehajtás során ingó- és ingatlan-végrehajtást is le lehet folytatni, és ilyenkor is a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.
A közigazgatási végrehajtás körébe tartozik az adóbehajtás és a társadalombiztosítási végrehajtás. Ezeket a végrehajtási eljárásokat lefolytató szervek is a bírósági végrehajtás szabályait alkalmazva hajtják be a köztartozásokat.
Napjainkban ezekre a szervekre is rendkívüli munkateher hárul, mert az adók, a társadalombiztosítási követelések és más köztartozások terén is nagy hátralék gyülemlett fel.
A bírósági végrehajtás szabályainak korszerűsítését tehát az is szükségessé teszi, hogy a közigazgatási és a társadalombiztosítási szervek jobban el tudják látni a feladataikat.
A jogalkotás terén gondot kellett és kell fordítanunk arra, hogy hasznosítsuk saját hagyományainkat, ugyanakkor a jogrendszerünk összhangba kerüljön és harmonizáljon a nyugati jogrendszerekkel, mert ez is feltétele kapcsolataink erősítésének.
A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat mindkét követelmény szem előtt tartásával olyan jogi szabályozást alakít ki, amelynek révén Magyarország ismét csatlakozhat ahhoz a fő irányhoz, amely Európa jogfejlődését jellemzi.
Ebben a tárgykörben kiemelem a biztosítási intézkedések végrehajtásának új szabályozását. Ezek közé tartozik a pénzkövetelés biztosítása, továbbá a meghatározott ingóság vagy ingatlan zárlata.
A javaslat szerint nemcsak a belföldi, hanem a külföldi választott bíróságnak, továbbá a külföldi bíróságnak a határozata alapján is mód nyílik biztosítási intézkedésre, ami elősegíti a gazdasági kapcsolataink fejlődését.
A javaslat továbbá a külföldi bíróság és választottbíróság polgári ügyben hozott határozatának végrehajtását éppen olyan feltételek mellett teszi lehetővé, mint a belföldi bírósági határozat végrehajtását.
A Kormány a közelmúltban hozta meg azt a rendeletet, mely az igazságügy-miniszter feladatává tette annak az érvényre juttatását, hogy minden jogszabály feleljen meg az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség követelményének. A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat ennek messzemenően eleget tesz. Elfogadása ezért nemcsak belső jogrendszerünk korszerűsítése céljából nélkülözhetetlen, de nemzetközi szempontból is.
Egyik fontos célunk, hogy kibontakoztassuk a szociális piacgazdaságot. Olyan helyzetet kell elérnünk, amelyben teret kap a vállalkozói kedv, de megakadályozható minden tisztességtelen magatartás.
Az ingóvégrehajtás terén a javaslat az új körülményeknek megfelelően állapítja meg a foglalás alól mentesen maradó vagyontárgyak körét. Szigorúbb szabályokkal teszi eredményesebbé a gépjármű végrehajtás alá vonását és differenciáltan szabályozza az értékpapírok, valamint a gazdálkodószervezet vagyonából az adóst megillető üzletrész végrehajtását.
Az ingóértékesítés fő formája ismét az árverés lesz, amit elsősorban az országos hálózattá kiépítendő bírósági árverési csarnokokban kell majd megtartani.
A javaslat az ingatlan-végrehajtás lehetőségét általánossá teszi, bárkinek a tulajdonában vagy kezelésében van is az ingatlan, tekintet nélkül továbbá az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra.
Az ingatlan értékesítésének fő módja az árverés marad. Ennek sikere érdekében azonban a kikiáltási árat a becsérték feléig lehet leszállítani.
A végrehajtás során befolyt összeg felosztásával kapcsolatban a javaslat fenntartja azt az elvet, hogy a követeléseket a fontosságuk szerint megállapított sorrendben kell kielégíteni. Az előnyösen kielégíthető követelések körét azonban szűken vonja meg, és ezáltal is megnöveli a jelzálogjog jelentőségét a végrehajtási eljárásban.
A piacgazdaság körülményeivel és követelményeivel van összhangban az is, hogy a javaslat a végrehajtás szervezete terén gyökeres változást valósít meg.
(11.40)
Az önálló bírósági végrehajtók igazságügyi feladatot ellátó, önálló jogállású személyek lesznek, akik nincsenek szolgálati viszonyban. Önkormányzati szervük az országos jellegű Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara. Az önálló végrehajtót a tevékenységéért díj- és költségtérítés illeti meg. E költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, kivéve a behajtási jutalékot, amelyet a végrehajtó az eredményes végrehajtás esetén kap. A végrehajtási költségeket természetesen az adós viseli. Ez a szabályozási mód anyagilag közvetlenül érdekeltté teszi a végrehajtót az eljárás minél gyorsabb és minél eredményesebb befejezésében. Az önálló végrehajtók számát néhány éven belül 500-ra kívánjuk emelni. Emellett továbbra is szolgálati viszonyban marad mintegy 50 megyei bírósági végrehajtó, akik az igazságügyi követeléseket hajtják be. A végrehajtási ügyintézői munkakör létrehozása pedig a bírákat tehermentesíti a végrehajtással kapcsolatos egyszerű, de nagy számban előforduló eljárási cselekményektől.
Az előterjesztett javaslat a teljesség igényével szabályozza a bírósági végrehajtás minden lényeges kérdését. Abban is eltér a jelenlegi kódextől, hogy nem foglalja magában a végrehajtási perekre vonatkozó rendelkezéseket. A bírósági végrehajtás ugyanis a nem peres eljárások körébe tartozik, és elvileg az a következetes szabályozás, hogy a végrehajtási perekre vonatkozó rendelkezéseket a polgári perrendtartás foglalja magában. Ezt a célt szolgálja a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló, ugyancsak előterjesztett törvényjavaslat. Ez a mai szabályozást összhangba hozza a jogfejlődés újabb eredményeivel, és törvényben rendezi azokat a kérdéseket is, amelyeket eddig igazságügy-miniszteri rendelet szabályozott. Az Igazságügyi Minisztérium a bírósági végrehajtásról szóló kódex és a polgári perrendtartást kiegészítő törvényjavaslat előkészítését a legszélesebb kör bevonásával végezte, és figyelembe vette több mint száz szerv, illetőleg szervezet véleményét. Az előkészítés során hasznosítottuk a bíróságok, a bírósági végrehajtók és a különböző jogalkalmazó szervek gyakorlatát, a korábbi magyar jogfejlődés tapasztalatait, végül a nyugati jogrendszereknek a bírósági végrehajtás terén kialakított módszereit is.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatok szövegének és indokolásának tanulmányozása meggyőzte tisztelt képviselőtársaimat arról, hogy igyekeztünk mindent megtenni a körültekintő előkészítés érdekében. Bízom benne, hogy elfogadásuk esetén sikerül korszerűen szabályoznunk egy fontos jogterületet.
Az előadottak alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a bírósági végrehajtásról, valamint a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot igenlő szavazatukkal fogadják el. Köszönöm a figyelmüket!
