GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)
GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)
GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Az 1991. évi XXV. számú első kárpótlási törvény 21. §-a értelmében a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jeggyel a törvényben és a végrehajtási utasításban meghatározott eljárás útján termőföldet szerezhet.
A kapott, megbízható információim szerint gyakorta megtörtént és megtörténik, hogy az ország termőföldjeit – az érintett jogszabályok rendelkezéseit kijátszva – nem a kárpótlási jegy jogosultjai szerzik meg, sőt az osztrák–magyar határ melletti magyar termőföldeket osztrák állampolgárok is felvásárolják. Az osztrák területen fekvő ingatlanaikat parlagon hagyják, felveszik ott az ezért járó támogatást, és a magyar államterületen megszerzett termőföldeken jóval olcsóbban termelnek.
A háttérben meghúzódó jogi konstrukció a következő:
A kárpótlási jegy jogosultja a 104/1991. kormányrendelet 29. §-a szerint közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal meghatalmazást adhat másnak, így külföldieknek is, hogy a meghatalmazott a jogosult kárpótlási jegyével és annak nevében licitáljon; a megbízott a kárpótlási jegy értékét a jogosultnak egy színleges adásvételi szerződéssel megtéríti, és így a termőföldet megszerzi. Ekként a nem jogosult és külföldi személy is termőföldhöz juthat.
Megkezdődött tehát a termőföld kiárusítása, holott a ma hatályban levő devizajogszabályok értelmében külföldi csak szigorú feltételű devizahatósági engedély alapján vásárolhat Magyarországon bármiféle ingatlant.
A termőföldről szóló törvény – ebben a pillanatban csak a javaslata áll még rendelkezésünkre – 9. §-a szerint a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis; a Polgári Törvénykönyv 202. §-ának (2) bekezdése és a 207. § (4) bekezdése a jogszabályba ütköző szerződést szintén semmisnek nyilvánítja.
(14.30)
A semmisség miatt érvénytelen szerződés esetében pedig a szerződés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
Kérdéseim: kapott-e tájékoztatást az államtitkár úr a földügyekben eljáró vagy más szervektől a kárpótlási jegyekkel elkövetett, ismertetett visszaélésekről? Ha igen, milyen intézkedéseket szándékozik tenni a viszszásságok felszámolására?
Megtörtént-e a semmis szerződések érvénytelenségének megállapítása és a szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítása?
Álláspontom szerint a jogszabály-ellenesen kialakult gyakorlat, a mögöttes, törvénysértő eljárás látszólagossá teszi a termőföldről szóló törvény céljaként kiemelt, versenyképes mezőgazdasági termelés folytatásának lehetőségét, és a parasztságot az őt megillető kárpótlástól megfosztja. Köszönöm szépen.
