SIPOS IMRE, DR. (EKgP)
SIPOS IMRE, DR. (EKgP)
SIPOS IMRE, DR. (EKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A benyújtott módosító javaslataim közül röviden hármat szeretnék kiemelni, hiszen a többi nagyrészt itt elhangzott az előttem szólók előadásában, amelyekkel én nagyrészt egyetértek.
Az első kérdéskör, amelyre módosító javaslatot adtam be, tulajdonképpen a törvényjavaslat 1., illetve 6. §-ára vonatkozik, amelyek azonos fogalomkört takarnak. A volt taggal való elszámolással kapcsolatos jogszabályi rendezésre nyújtottam be egy módosító javaslatot, amely két paragrafust érint. Az eredeti paragrafus kimondja, hogy a volt taggal való elszámolás joggyakorlásának módját és határidejét az alapszabályban kell meghatározni. Én azzal teljesen egyetértek, hogy a módját igen, de azzal, hogy a határidejét is, semmiképpen. A határidőt ugyanis az alapszabályban bármilyen késői időpontra is ki lehet tolni.
Nagyon szomorú tapasztalat az, hogy a közgyűlésre előterjesztett napirendi pontokat a közgyűlés egy-két tartózkodás vagy ellenszavazat mellett mindig megszavazza, bármilyen jellegűek legyenek is azok. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a határidő nagyon fontos ebben a vonatkozásban, mert ha a volt tag tagsági viszonya megszűnik az év elején, a mérlegmegállapító közgyűlés pedig az év végén van, és az alapszabály majd valamikor az után fogja biztosítani a taggal való elszámolás határidejét, ez idő alatt nagyon sok esetben – és erre szomorú példák vannak – a szövetkezet esetleg fizetésképtelenné válik, és az elszámolás nem történhet meg.
Módosító javaslatomban a tagsági viszony megszűnésétől számított 60 napon belül indítványozom meghatározni a taggal való elszámolás határidejét. Szerintem ez elegendő idő arra, hogy a volt tag megkaphassa a szövetkezetből neki járó anyagi juttatásait.
A másik módosító javaslatom az újonnan juttatandó üzletrésszel kapcsolatos. Az erdeti paragrafus azt mondja, hogy "juttatható üzletrész". Én megint úgy gondolom, hogy ezt nem ildomos az alapszabályra vagy a közgyűlésre rábízni, mert esetleg visszaélésekre adhat alkalmat. Módosító javaslataim szerint legyen kötelező az üzletrészjuttatás mindazoknak, akikre a jelenleg érvényes szövetkezeti törvényben is vonatkozik ez: aki öt éven keresztül a szövetkezet tagja volt, ott tevékenykedett és tevékenységével a szövetkezetnek nem okozott anyagi kárt, annak legyen kötelező üzletrészt juttatni.
A harmadik módosító javaslatom a szövetkezeti kívülállók vagyonával kapcsolatos. A jelenlegi szövetkezeti törvény a kívülállókat tulajdonképpen kizárja a közgyűlés szavazási procedúrájából, csak annyit tesz kötelezővé, hogy meghívást kell kapjanak. Itt utalnék Kis Zoltán képviselőtársam hozzászólására: ő is említette, hogy az üzletrészek, a dolgozó tagok által használt üzletrészek jó része nyugdíjasok, és ismét egy jó része kívülállók kezében van. Az üzletrész-tulajdonosnak viszont nem közömbös, hogyan bánnak azzal a vagyonnal, hogyan kezelik azt, aminek ő is tulajdonrészese.
Úgy gondolom, olyan napirendek esetében, amelyek a szövetkezet vagyonával kapcsolatosak, igenis szavazati jogot és hozzászólási jogot kell biztosítani a szövetkezeti kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak. Hangsúlyozom tehát: csak abban az esetben, hogyha a szövetkezet vagyoni helyzetével kapcsolatos napirendi pontok kerülnek megtárgyalásra.
Futólag érinteném még a közgyűlés összehívásával kapcsolatos módosító javaslatomat, amely arra irányulna, hogy a közgyűlésre a meghívókat igenis minden esetben írásban kell kiküldeni. Az a tapasztalat, hogy visszaélésre adhat alkalmat, hogyha helyben kifüggesztett vagy egyéb, más, nem írásos módszerekkel hívják össze a közgyűlést. Ez az információ ugyanis vagy eljut az érdekeltekhez, vagy nem jut el. Nagyon sok esetben a tagság jó része nem is szerez arról tudomást, hogy kérem szépen, közgyűlést hívtak össze, amelyben esetleg én is érdekelt lennék.
Végül csak egy megjegyzés az igazgatósági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatban. Én is egyetértek ezzel, de azt hiszem, sajnos, elkéstünk vele: korábban kellett volna bevezetni. Köszönöm szépen.
