PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótláshoz benyújtott módosító indítványaim mellett szeretnék érvelni. Elsősorban azok mellett, és emellett szeretnék reagálni a minisztérium által elénk terjesztett érvanyagra, illetve arra a bizonyos meggyőzési célokat szolgáló irományra, amit itt a Parlamentben is és a bizottsági ülésen is kértünk a minisztériumtól.
Ami a módosításomat illeti, röviden az alábbiakban kívánok róla beszélni:
A 1. pontban tulajdonképpen azt állapítom meg, hogy milyen országgyűlési határozatok nem teljesültek, ami miatt is egy konkrét beavatkozásról kell beszélni és kell dönteni az Országgyűlésnek, és amit úgy hívnak, hogy "fenékküszöbös" megoldás – röviden és szerintem rosszul… Ezt a módosítást az előterjesztő nem támogatja. Igazából nem értem a tárcát, hiszen a napnál világosabb – és azt hiszem, ezt mindenki tudja és el is fogadja –, hogy ezek a határozatok nem teljesültek. Az is köztudott, hogy emiatt kell a vízpótlásról dönteni. Érvként elhangzik, hogy nem kellene országgyűlési határozatban foglalkozni a nemteljesüléssel. Lehet, hogy ez így van; én azonban azt gondolom, hogy az igazság ettől igazság marad, és így nyugodtan bent lehet a határozatban ez a fő ok, ami miatt végül is a vízpótlásról kell beszélni.
A 2. ponttal szemben közömbösséget jelentett be a tárca, majd határozottan nemet mondott. Pedig ebben a szakaszban tulajdonképpen a Kormányt arra kéri a Parlament, hogy tegyen meg mindent a Szigetköz megmentéséért. Ezért küzdünk, és akkor az sem jó – hát ki érti ezt?
Tán a 3. pont miatt lehet ez, amely arról szól, hogy minden beavatkozás legyen összhangban az e tárgyban született törvénnyel és a három országgyűlési határozattal. Ez megint csak így természetes, hiszen a törvények és a határozatok a Kormányt is kötelezik. Akkor pedig miért ez a nagy tiltakozás?
Természetesen más a helyzet, ha úgy ítélik meg a kivitelezés mellett kardoskodók, hogy ez a tervezet ütközik az említett jogszabályokkal. Ha ez így van, akkor eléggé el nem ítélhető módon úgy akarják érvényteleníteni azokat a korábbi jó határozatokat, hogy hozatnak a Parlamenttel egy újat, amely ellentmond a korábbiaknak. Ezután majd azt lehet mondani, hogy ez az újabb határozat az érvényes. Ha ugyanis – véleményem szerint ez, azt gondolom, elég logikus – az előterjesztő nem tartja már jónak a korábbi jogszabályokat, akkor vonassa vissza azt a Házzal, vagy új határozatában jelölje meg, hogy melyek szűnnek meg. De azt már ne tegye meg a Házzal, hogy egymással ellentétes határozatokat hozat!
Tisztelt hölgyeim és uraim! Csak arra tudom kérni önöket, támogassák módosításomat. Így csak azt teheti a Kormány, amit a Ház már megszabott neki; arról nem is beszélve, hogy operatív dolgokban, konkrét megoldásokban ne döntsön a Ház. S azt gondolom, nagyon sokan el is ismerték, hogy ez egy olyan javaslat, ami teljes mértékben a Kormány hatáskörébe tartozik, természetesen betartva a jogszabályokat.
Ami a Schamschula úr nevében írt szakmai érveket illeti, arról a következőket tudom mondani:
Egy megállapítás, azt gondolom, száz százalékig igaz: ez az anyag is, hasonlóan a 93 áprilisában írottakhoz, valóban konzekvens; mégpedig konzekvens abból a szempontból, hogy a lényegről továbbra sem beszél. Elkövet viszont egy hibát – hála a jó istennek –, mikor idézi az akadémiai jelentés egy mondatát – most én is idézem: "A mezőgazdaság számára a Középső-Szigetközben van jelentősége a talajvízszint megemelésének." Tehát a tárca is elfogadja ezt a teljesen jogos igényt, hogy a talajvízszint megemelése a legfontosabb teendő!
(18.20)
De nem a megállapítás a fontos, hiszen ezt már többen megtették, megtettük, hanem ennek elérése és ennek a módja a fontos.
Tehát az általános vitában elmondott kérdéseim, garanciakéréseim továbbra is aktuálisak, és várom rá a kielégítő válaszokat. Ezek a következők, és azért mondom el újra, hátha most már választ kapunk rá.
Mennyiben szolgálja ez a megoldás a vízbázis védelmét? Mennyire emeli meg a talajvízszintet, és annak milyen hatása várható? Hány százalékkal csökkenti a tájban a bekövetkező károkat? A felszíni vizeket teljesen helyreállítja-e? Zavarja-e az eredeti állapot helyreállítását? A megvalósítás okoz-e további problémákat – például a vízbázis-szennyeződés felgyorsítása?
Tisztelt képviselőtársaim! Ha még emlékeznek rá, mint bizottsági előadó, a bizottságban elhangzott 14 felvetést, kérdést is elsoroltam. Jelentős részükre szintén nem kaptunk választ. Ezekből csak hármat engedjenek meg, hogy kiemeljek. A bizottság a következőt állapította meg: nincs olyan vízpótlás, amely csak meg is közelítené az eredeti meder kétezer köbméter per szekundumos vízhozamának hatását. Vártuk volna a cáfolatát vagy az elfogadását. További kérdés volt, hogy vajon a komplex program vagy a vízpótlás az elsődleges? Szintén válasz nélkül maradt. Nincs garancia, hogy a megoldás milyen pozitív hatással jár, ha egyáltalán van pozitív hatása.
Tisztelt képviselőtársaim! A miniszter úr nevében a felvetett problémák töredékére próbálnak csak válaszolni. Sajnálattal állapítom meg, hogy a bizottság előadójaként elmondottak jelentős része sem kapott választ. Vajon miért? Ha egyértelmű lenne, hogy a Kormány érdeke is az tulajdonképpen, hogy az érvek sokaságával lehet meggyőzni a képviselőket, ha léteznek ilyen érvek, akkor elő kell terjeszteni, ha nem, akkor pedig nem szabad kardoskodni mellette.
Óvom azon képviselőtársaimat, akik jónak, sőt tökéletesnek tartják a határozatot, hogy milyen érvek alapján, nem tudom, de szívesen venném, ha elmondanák nekem. Ha ők tudják, akkor mondják el, hogy ne legyen a Parlamentben olyan képviselő, aki nem tudja. Nem lenne nagyon jó dolog, sőt határozottan rossz lenne, ha a Szigetközzel és azon belül is több millió ember ivóvízkincsével zsákbamacskát játszanánk.
Köszönöm figyelmüket. Most eltekintek attól, hogy a Tudományos Akadémia jelentéséből én is idézzek. Amennyiben a részletes vitában úgy látom, hogy erre sort kell keríteni, akkor megteszem. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)
