BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Nem hiszem, hogy meg kell győznöm önöket arról, hogy az élelmiszer-gazdaság kedvezőtlen jövedelmi helyzete szükségessé tette és teszi a kormányzati segítségnyújtást, hiszen önök az 1994. évi költségvetés tárgyalásakor, már a helyzet ismeretében, nagy többséggel mondtak igent a javításra irányuló intézkedésekre, ezek között az adóskonszolidációra is.
Az élelmiszer-ipari vállalatok nehéz helyzete kialakulásának főbb okait a nagymértékű belföldi és külországi piacvesztést, a belföldi árveszteségeket, a nagyon alacsony forgóalap-ellátottságot és az ebből adódóan növekvő hiteligényt, amelyek a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaságot is erőteljesen érintették, szintén nagyon jól ismerik.
Természetesen ez az állami szerepvállalás nem azt jelenti, hogy a kormányzat differenciálatlanul kívánja kedvezményekben részesíteni a nehéz helyzetbe került, eladósodott, fizetésképtelenné vált gazdálkodó- szervezeteket. Ezt a segítségnyújtást azok részére – és szeretném hangsúlyozni: csakis azok részére – fogja biztosítani, akik ezzel a lehetőséggel élve eredményes gazdálkodásra lesznek képesek, és olyan termékeket állítanak elő, amelyek keresettek itthon és piacképesek bármelyik másik, valóban kemény versenyt és magas minőségi követelményeket támasztó piacon is.
A Szekszárdi Húsipari Részvénytársaságot a kormányzat ilyennek ítélte. Ilyennek ítélte, mert Magyarország egyik legmodernebb és legnagyobb húsipari üzeme, mert technológiája teljes körű mind a sertés-, mind a marhavágást és -feldolgozást tekintve, és megfelel a nemzetközi szabványoknak, a teljes keresztmetszetű termelés alkalmas az exportra, és mert a gazdaságos kapacitáskihasználáshoz szükséges élőállat-ellátás döntően a megyében biztosítható.
Az öncsődöt jelentett részvénytársaság működőképességének helyreállítása érdekében a Kormány ezért egyetértett azzal, hogy a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaság mentesüljön állami tartozásainak kiegyenlítése alól, s ez a rendezés két lépcsőben történjen.
Először a fennálló tartozásokat kell felfüggeszteni, majd a Parlament döntését követően, az adósságok végleges törlése az adóskonszolidációval egy időben történhet meg.
(12.20)
A társaságnak a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló lejárt kötelezettségét az adóskonszolidációs programban kell rendezni.
Másodszor: a részvénytársaság átmeneti finanszírozási problémáinak a megoldására a termelés zavartalan biztosítása céljából az ÁVÜ a reorganizációs alap terhére 80 millió forint támogatást biztosít.
Szeretném tájékoztatni önöket, hogy a Kormány döntését követően az állami és pénzintézeti hitelezők, az ÁVÜ és a Szekszárdi Húsipari Részvénytársaság megállapodást írtak alá, amelyben – feltételezve, hogy az adóskonszolidáció, illetve az állammal szembeni tartozások törlése 94. március 31-ig megtörténik – a kereskedelmi bankok vállalták, hogy késedelmi kamatot nem számítanak fel, a hitelezők pedig megállapodtak, hogy a részvénytársaság ellen felszámolási eljárást nem kezdeményeznek. Úgy vélem, a hitelezők lépése is igazolja a Kormány döntésének helyességét. Időközben az ÁVÜ a 80 millió Ft-ot a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta.
Az eddigi intézkedések, illetve a hitelezői moratórium eredményeként jelentősen nőtt a részvénytársaság kapacitáshihasználása, és valóban remény van arra, hogy az időközben elkészült reorganizációs program megvalósításával a társaság eredményes működése helyreállítható.
Tisztelt Ház! Az APEH-nél nyilvántartott adótartozás elengedését az adóskonszolidáció keretében az 1994. évi költségvetési törvény 74. §-a lehetővé teszi. Az ehhez szükséges pénzügyminisztériumi hozzájárulásról levélben tájékoztattuk az APEH elnökét. Az ÁFI-val szemben fennálló tartozások elengedése pedig az önök állásfoglalásától függ, és én kérem önöket, hogy ennek érdekében a benyújtott határozati javaslatban foglaltakkal értsenek egyet. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
