CSURKA ISTVÁN (MIÉP)
CSURKA ISTVÁN (MIÉP)
CSURKA ISTVÁN (MIÉP) Van azonban más kérdés is. Mit keres ez egy emberjogi jelentésben, méghozzá ennyire részletező módon előadva? S mennyire egybevág mindez a hazai ellenzéki sajtó állításaival és koholmányaival, mennyire ugyanazt a szemléletet tükrözi, amelyben a kormányzat rossz és elfogult, ellenben Göncz Árpád jó és védendő, valamint Bánó András hamisító csapata is az. A Bánó-ügyből a sajtószabadság sérelmét kibontani teljességgel az ellenzék egyes köreinek gondolatmenete, érthetetlen, hogyan kerül bele egy hivatalos jelentésbe.
Ugyanez az elfogultság látszik megnyilvánulni az egyházi kérdések tárgyalásakor. A jelentés kifogásolja, hogy az egyházalapítást a törvény csak az általánosan elfogadott erkölcsi értékrendnek való megfelelés után és legalább 10000 tag esetében fogadja el. Ez megfelelne a magyar társadalom hagyományának, a történelme során kialakított rendjének, azonban az Országgyűlés ezt nem fogadta el. A magyar társadalom azonban az ellenkezőjét, a Kormány a korlátlan szektaalapítást tartaná sérelmének. Ebben az esetben legfeljebb annak a megállapítása helyeselhető, hogy a magyar felfogás e tekintetben jelentősen eltér az amerikaitól.
A kisebbségi kérdéseket tárgyaló fejezetben is számos ellentmondás található. Az 1993-ban meghozott törvény 13 kisebbséget ismer el. A jelentés megemlíti, hogy a nyolcvanezres létszámú zsidó közösség nincs benne ebben a 13-ban, de azt már nem teszi egyértelművé, hogy ez a zsidó közösség szándéka szerint történt így, mivel többségük ragaszkodott ahhoz, hogy vallási csoportnak tekintsék őket a magyarságon belül. Ehhez képest értelmezhetetlen ugyanennek a fejezetnek az alábbi megállapítása: A zsidók jól vannak képviselve a politikában, a tömegtájékoztatásban, a kultúrában és az üzleti életben. Egyszerűen érthetetlen, hogy ha egyszer a zsidók nincsenek kisebbségként nyilvántartva, a vallási hovatartozást pedig nem tüntetik fel semmilyen állás betöltésekor, honnan veszik a jelentés készítői ezen megállapításukhoz az adatokat.
Ugyanakkor ezen meglehetősen faji színezetű megállapításra – híven az ellenzék egy bizonyos körének felfogásához – a politikai támadás egész rendszere épül fel. Megrovást kap a Kormány ismételten, mert későn szakított a szélsőjobb, populista Csurka Istvánnal, és antiszemita kijelentéseitől késve határolta el magát, a kijelentések azonban nincsenek dokumentálva, ellenben a minősítés megvan: szélsőjobb, antiszemita. A megbélyegzése célzatos, politikából kirekesztő volta kétségtelen tény. Ha ugyanis az lehetséges, hogy valakik a politikában és egyebütt jól vannak képviselve, akik egyébként ilyen formában nem léteznek, s csak egyesek tudják, hogy ők azok, amik, akkor akik más mivoltuk miatt, kommunista múltjuk, így elkövetett gaztetteik, hazaárulásaik miatt velük szembeszáll, őket bírálja, antiszemitának minősíthető anélkül, hogy egyetlen, valóban antiszemita kijelentést is tett volna.
A jelentés ezzel a módszerrel az egész keresztény, nemzeti táborra rávetíti ezt az árnyékot, és a kiszemelt áldozattól, jelen esetben Csurka Istvántól való elhatárolódást teszi a demokratikus politikai működés alapkövetelményévé. Ez bizonyíthatóan ellenzéki, SZDSZ-, MSZP-érdeket szolgál és a keresztény, nemzeti oldal megosztását célozza.
Súlyos hiba, ha ehhez az amerikai kongresszus hozzájárulását adja. Ezért fontos, hogy értésére adjuk: a jelentés pontatlan. Kérjük, hogy mielőbb történjék meg a kiigazítás, és azok a hiányosságok pedig, amelyek valóban fennállnak államrendünk működésében, mielőbb javíttassanak ki. Köszönöm szépen a meghallgatást. (A jobb oldal jelentős része tapsol.)
