MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az orvosi kamaráról szóló törvénytervezethez több módosító indítványt nyújtottam be, amelyek közül az áll legközelebb a szívemhez, amelyiket a preambulumhoz, a törvény bevezetőjéhez tettem. Ennek az a lényege, hogy két szóval bővíti a preambulumot, azzal, hogy "a közérdekkel összhangban", és a szövegkörnyezetben ennek az a lényege, hogy az orvostársadalom saját érdekeit a közérdekkel összhangban képviselje.
Az orvosi hivatás gyakorlása, az egészség védelme, a gyógyítás, az életmentés nyilvánvalóan a lehető legfontosabb közügy, hiszen a legalapvetőbb emberi jogok: az egészséghez és az élethez való jog szolgálatában áll. Éppen ezért az orvosok érdekvédelmének középpontjában az orvosi etikának és az orvosi szakmai színvonalnak kell állnia, mert csak ezek döntik el, hogy az orvosok rétege milyen közmegbecsülésnek örvend, azaz: hol van a helye a társadalomban. Így azt gondolom, hogy az orvosok érdekének a közérdekkel összhangban történő képviselete jó az orvosoknak és jó a társadalomnak is.
Úgy gondolom tehát, hogy e két szó felvétele a bevezetőbe fontos harmóniát teremt meg: harmóniát az orvosok és a társadalom között.
Egy másik módosító indítvány, ami mellett szólni szeretnék, a kamarai nyilvántartással kapcsolatos: a 21. §-hoz egy új (4) bekezdés felvételét javasolja. Ennek az a lényege, hogy munkahely-változtatás esetén, ha az orvos új munkahelye másik helyi kamara illetékességi területén van, a helyi kamarának, amely felveszi az orvost, értesítenie kell a kamarai nyilvántartást erről a változásról. Ennek az indítványnak az a lényege, hogy az orvosi kamara bizonyos szankcionálási joggal bír, és ez a szankcionálási jog kiterjed az orvosi kamarai tagság felfüggesztésére, illetve a kizárásra – ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy az orvosi kamara fenntartásában nagyon fontos – illetve kizárólagos – szerepe van a tagdíjnak, tehát ebből a szempontból is fontosnak tartom, hogy egy másik kamara illetékességi területén munkát kapó orvos esetében az a kamara, ahonnan átmegy, az a helyi szervezet értesítse a kamarai nyilvántartást.
Nyilvánvaló, a törvény egész szelleméből következik, hogy kettős tagság nem lehet a Magyar Orvosi Kamara szervezetei között.
A másik javaslat, ami mellett szólni szeretnék, szintén a Magyar Orvosi Kamara szankcióival kapcsolatos. Ez a 179. pontban található az együttes jelentésben, és az a lényege, hogy a fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az alapszabálynak kell rendelkeznie. A pénzbüntetés szankciót ugyanis felveszi a törvénytervezet, de nem rendelkezik arról, hogy az így befolyt pénznek mi legyen a sorsa – ésszerű tehát ezt az alapszabályra bízni.
A következőkben néhány olyan módosító javaslatról szeretnék szólni, amely az orvosi kamarai jogosítványok körére terjed ki.
A törvényben a 2. § sorolja fel azokat a jogosítványokat, amelyekkel az orvosi kamara rendelkezni fog az elfogadás esetén. A módosító indítvány – egy új 3. §-ban – azt javasolja, hogy a d) e) és az f) pontokban megadott véleményezési jogok ne csak az országos, hanem a megyei, illetve a helyi szervezetek kompetenciáját is képezzék. Ezek a véleményezési jogok ugyanis: az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét befolyásoló, illetve az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabályok véleményezése: a másik az egészségügyi politika, az orvosi tevékenység szervezete és működése alapvető fejlesztésének az irányai, és végül az a véleményezési jog, amely a magasabb vezető és vezető beosztású orvosok kinevezésével kapcsolatos. Ezek nemcsak országos szinten, hanem – amint említettem – megyei és esetleg helyi szervezeti szinten is meg kell, hogy valósuljanak, ezért az a javaslat, hogy a megfelelő szintű kamarai szervezetek gyakorolhassák ezeket a jogokat.
A másik, szintén a kamarai jogosultságokkal kapcsolatos módosító indítvány az, ami szerint ne csak fegyelmi statútumot alkosson, és fegyelmi eljárásokat folytathasson le az orvosi kamara, hanem védje is meg a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat. Erre azért van szükség, mert elég gyakran tapasztalunk különböző inzultusokat, támadásokat orvosokkal szemben, részben a lakosság köréből, de olykor a sajtó oldaláról is, ezért szükségesnek látszik, hogy az orvosi kamara jogosítványai közé ez a gondolat bekerüljön.
Egy további ilyen javaslat az, hogy "ajánlásokat ad az egyes orvosi szolgáltatások díjtételeinek alsó határára" – mondja ki a törvénytervezet, és ezt szeretném kiegészíteni azzal, hogy "ugyanakkor meghatározza a magánorvosi díjak alsó határát". Ez alatt az értendő, hogy nyilvánvaló: az orvosi kamara a javaslatokat az orvosi szolgáltatások díjtételei esetében a társadalombiztosítás számára adja meg, azonban olyan orvosi szolgáltatások esetén, amelyekre a társadalombiztosítás finanszírozása nem terjed ki – tehát tisztán magánorvosi tevékenység, üzleti tevékenység – mindenféleképpen indokolt, hogy az orvosi kamara határozza meg a díjtételek alsó határát, hogy ne alakulhasson ki etikátlan anyagi versengés, aláígérés ezen a téren.
(17.40)
Végül szeretném azt a módosító indítványomat javasolni, amelyik azt mondja ki, hogy az Orvosi Kamarának legyen egyetértési joga az orvosok országos nyilvántartásba vételénél.
Ez azért fontos, mert becslések szerint a praktizáló orvosok 90-95%-a a Magyar Orvosi Kamara tagja lesz, ezzel szemben a törvénytervezet számukra ilyen jogosítványt nem biztosít, ugyanakkor ezzel a nyilvántartással rendelkezik az Orvostovábbképző Egyetem, a Népjóléti Minisztérium, az ANTSZ és az OTF. Mindenféleképpen indokolt tehát, hogy a Magyar Orvosi Kamara – amelyik a leginkább érintett ebben a kérdésben – egyetértési joggal részt vehessen az orvosok országos nyilvántartásának összeállításában.
Tisztelettel kérem a Házat, hogy az elhangzott módosító indítványokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
