RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti vagyon részét képező országos közúthálózat fejlesztését és működőképességének megőrzését szolgáló pénzügyi alap, az útalap szerepe, jelentősége – azt hiszem – mindannyiunk előtt jól ismert. Elég csak utalnom arra, hogy az útalap létrehozása és felhasználása hozzájárult ahhoz, hogy az országos közúthálózat állapotromlása az elmúlt évben oly mértékben lassult, hogy napjainkra az állapotromlás megállt, sőt, 1994-ben, ha regionálisan is, de már némi fejlődés is tapasztalható.
Az említett célokra központosított pénzügyi források tették lehetővé többek között, hogy az utóbbi években megkezdődhetett és folytatódott az M0 autóút, az M5, M1 autópálya építése, új hidak a Berettyón, a Hernádon, a Tiszán Szolnokon és Tiszaugnál. A környezet védelmét és biztonságunkat szolgáló, városokat elkerülő útszakaszok építése tovább folytatódott: Mezőkövesd, Szolnok, Kaposvár térségében, Érdnél, Siófoknál. És hosszasan sorolhatnám, hogy mi mindenre adott lehetőséget az útalapnak az 1992. évi XXX. törvényben foglalt módon történő felhasználása és a lehetőségek kiaknázása.
Lendületet kapott többek között a csomópontok korszerűsítése és koncesszió útján megtörtént az M1, M15 autóutak, a szekszárdi Duna-híd konceszszióba adása is. Az M3, M5, M7 autópálya kiépítésére versenyfelhívást tudtunk közzétenni, sőt az útalap PHARE-segélyt is igénybe tudott venni, amely kiemelt jelentőséget nyert a tompai és a rábafüzesi határátkelőhelyek esetében a települést elkerülő utak megépítésére.
Az útalap, amely a közúti infrastruktúra megújításának alapvető pénzügyi eszköze, az előzőekben említett eredményeket csak úgy érhette el, hogy működésének eddig eltelt időszakában maga is folyamatos korszerűsítésen ment keresztül. A változó gazdasági feltételekhez való igazodás és a pénzügyi alap átható, ellenőrizhető és hatékony működtetése a jövőre nézve is fontos követelmény.
A benyújtott törvénymódosítási kezdeményezéseket mindezekre tekintettel terjesztettük elő. A javasolt változtatásokat két nagy csoportban szeretném bemutatni. Az egyik: az útalapról szóló törvény önmaga is deklarálja azt a kötelmet, miszerint minden évben az útalap értékének, értékállóságának megőrzése végett törvénymódosításban kell a Parlamentnek bemutatni a törvény módosítását, illetve a felhasználás célszerűségét. Az érték megőrzését annak érdekében, hogy túlságosan nagy teher ne viselje az útalap létrehozásához szükséges források közül az üzemanyag-felhasználást és a más, egyéb költségeket jelentő tételeket, ezért a költségvetéstől 6,1 milliárd forint összegű állami támogatás jóváhagyását kértük, és ezt az Országgyűlés az 1994. évi költségvetésben már elfogadta. Tehát ennek a költségvetési része már rendezett, csupán az útalapba is át kell vezetni ennek a tételnek a jogszerűségét.
Ily módon az ország közúthálózatának fejlesztésére az 1994. évben 46 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre, ebből 27 milliárd forintot az útalap saját forrásából biztosított, míg 19 milliárd forint pedig pénzintézeti hitelként kerül beterjesztésre.
A forrásnövekedéssel együtt lehetővé válik a beruházások tervezett ütemű megvalósítása. Ezek közül néhányat szeretnék kiemelni. Befejeződik két jelentősebb közúti beruházás, az M1 autópálya Győrt elkerülő szakaszának az építése, illetve folytatódhat az M3, M5 és M7 autópályának, valamint az új, 2-es autóútnak, gyorsforgalmi útnak Budapest–Vác közötti, illetve Vácot elkerülő szakaszának tervezett előkészítési munkája is.
(17.40)
A törvénymódosítás második rendkívül fontos és kiemelésre érdemes része olyan intézkedést tartalmaz, amely lehetővé teszi a továbbiakban azoknak a gázolaj- és tüzelőolaj-, illetve üzemanyag-felhasználóknak a költség-visszatérítését, akik nem vállalkozási formában végezték a közutakat nem terhelő gépjárművek vagy járművek üzemeltetését és mozgatását, azaz egészen pontosan: a mezőgazdasági kistermelőkről van szó, akiknek a jövőben lehetőségük lehet a törvény alkalmazásával, az ellenőrizhetőség és a kezelhetőség megteremtésével, hogy a visszatérítést a mezőgazdasági kistermelőkre kiterjesztve éppúgy elérhessék, illetve megkaphassák, mint azok, akik eddig csak vállalkozási keretek között voltak és lehetett nekik visszafizetni a pénzt.
A további lényeges változás az ipari tüzelőolaj fogyasztói árába beépülő útalap-hozzájárulást a költségvetési szervek folyamatosan és 1993. január 1-jétől visszaigényelhetik.
Ez a két fő rendezőelv késztetett bennünket arra – és a törvény előírásai szintén –, hogy a jelen módosító indítványt a tisztelt Ház elé terjesszem, terjessze a tárca, és kérjük ennek a megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)
