SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó kormányjavaslat feletti szavazást a tisztelt Ház megkezdené, engedjék meg, hogy néhány gondolat erejéig kitérjek a beérkezett módosító indítványok értékelésére, és ezekkel kapcsolatosan néhány jelentősebb kérdésben kifejtsem a Kormány álláspontját.
Mint ismeretes, a törvényjavaslat alapvető célja kettős volt. Egyrészt az önállósulási törekvések elősegítése akként, hogy a szövetkezeti státusváltozások meglehetősen szigorú szabályait enyhítse, másrészt pedig a kívülálló üzletrész-tulajdonosok helyzetének, a szövetkezet szervezeti, önkormányzati életében való részvétel lehetőségeinek javítása. E kettős cél megvalósításától csak látszólag különül el a szövetkezeti törvényben a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó önálló fejezet beiktatására való törekvés, hiszen e különös szabályok sem céloznak mást, mint a státusváltozásokkal összefüggő merev szabályok oldását.
Megállapítható, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosokra vonatkozó kormányelképzeléseket a képviselő urak és hölgyek is helyénvalónak találták, mivel e szabályjavaslatokkal kapcsolatosan módosító indítvány jóformán nem is érkezett.
Ugyanez mondható el a szövetkezeti törvény egyes hibáit vagy hiányosságait megszüntető javaslatokra is, mint például a fel nem osztható alap vagy az eredménytartalék képzésére vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése.
Más a helyzet viszont a szövetkezet szétválására vonatkozó szabályok körül. A módosító indítványok egyrészt a közgyűlési szavazatarányokat kívánták megváltoztatni a jelen lévő tagok kétharmadára, illetőleg egyszerű szótöbbségére. Ezek közül azokat a javaslatokat támogattuk, amelyek a szétválással kapcsolatos közgyűlési határozathoz a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatát tartották szükségesnek.
Volt olyan javaslat is, amely magát a szétválási procedúrát kívánta megváltoztatni akként, hogy már a szétválást előkészítő közgyűlésen kötelezzék el a tagok magukat a szétválás mellett, és a második közgyűlésen már csak vagyoni kérdésekben döntsenek. Ezt a javaslatot azért nem fogadtuk el, mert álláspontunk szerint a szétválással kapcsolatos döntés nem hozható meg a szövetkezet vagyoni helyzetének teljes körű ismerete, a vagyonmegosztási javaslat kellő mérlegelése, a jogutódlási kérdésekben való megállapodások ismerete nélkül. Ezek csupán a leglényegesebb kérdések a vagyonmegosztási procedúrában.
Tisztelt Országgyűlés! Ami a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó, általánostól eltérő szabályozást illeti, a Kormány két változatot is terjesztett a Parlament elé. Az első lényege – és ez a törvényjavaslatban A változatként szerepel – az, hogy a szétválással kapcsolatos vagyonmegosztás kérdésében, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása tárgyában meghozandó döntésekhez a tagok üzletrészarányos, vagy ahogyan elterjedt; vagyonarányos szavazatát írta elő, míg a B változat ezzel ellentétben az egy tag – egy szavazat elvére alapítva szabályozná a kérdést.
A Kormány e kérdéskörben a B változat elfogadását javasolja. Mindkét változatban szerepel az a lehetőség, amely alapján mintegy alanyi jogon illetné meg a több településen gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezet azonos településen lakó tagjait a szétválás joga. Ezt a javaslatot sem kifogásolta alapvetően módosító indítvány. Elfogadtunk minden olyan javaslatot, amely a törvény szövegét egyértelműbbé, pontosabbá, világosabbá és magyarabbá tette.
Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az érdek-képviseleti szervek által a törvényjavaslathoz fűzött álláspontokról. A törvényjavaslat előkészítése során mindvégig bevontuk a szövetkezeti érdek-képviseleti szerveket a munkálatokba, ami azt jelenti, hogy egyrészt mindvégig ismerték, hogy a törvényjavaslatban mi szerepel, s minden egyes alkalommal, amikor egyeztetésre került sor, szóban is, írásban is kifejtették véleményüket.
Sőt, tudomásom van arról is, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács levélben fordult a házelnök úrhoz is és a mezőgazdasági bizottság elnökéhez is, amelyben részletesen kifejtették állásfoglalásukat a szövetkezet helyzetével kapcsolatban, s ezen belül a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozóan is. Az érdekképviseletek véleménye a kérdésben nem egységes, mert míg az Országos Szövetkezeti Tanács alapvetően nem ért egyet a törvénymódosítással, mivel azt idő előttinek tartja, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége szerint a módosítás feltétlenül szükséges, és azzal egyetért.
Azt egyetlenegy szervezet sem vitatta, hogy a szövetkezeti törvényt felül kell vizsgálni, mert korántsem tökéletes, mindössze a módosítás időpontját ítélték meg eltérően.
(19.30)
A Kormány mindezek ismeretében döntött úgy, hogy a szövetkezeti törvényt módosítani javasolja, mivel egy demokratikus jogállamban a vállalkozói szellemiségnek, az önállósulási törekvéseknek szabad utat kell nyitni, illetőleg olyan szabályokat kell megalkotni, amelyek minimálisra csökkentik a kívülállók és a tagok közötti érdekellentétekkel kapcsolatos feszültségforrásokat. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat a szükséges és elfogadott módosító indítványokkal együtt e célokat szolgálja. Ezek elmondása után kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
Határozathozatal
