LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még az előző vitával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a legteljesebb mértékben nem értek egyet Takácsy Gyula bizottsági elnök úrral. Ugyanis a szövetkezetek közgyűlésén a határozatképesség mértékének a megállapítása kifejezetten nem jogi ügylet, tehát nem a jogi bizottsághoz tartozik. Ez egy kőkemény politikai döntés, ha úgy tetszik, gazdasági döntés. Ugyanis itt arról van szó, hogy a Parlament arról dönt, hogy a szövetkezet sorsáról, a szövetkezet vagyonáról, a szövetkezet működéséről hány tag jogosult szavazni. A politikai döntés mellett valóban jogi ügy, hogy ez megfelelően és megkerülhetetlenül kerüljön megfogalmazásra.
Tisztelt Országgyűlés! Azért terjesztettem be egy kapcsolódó módosító javaslatot, mert későn ismertem meg a mezőgazdasági bizottság későn meghozott döntését a szövetkezeti törvény 22. §-a (1) bekezdésének módosítására. Ez a kapcsolódó módosító javaslat arról szól, hogyha a tagok több mint 50%-os arányban nem jelennek meg a szövetkezet közgyűlésén, akkor kisebb létszám is dönthessen dolgokról, de a bizottsági javaslatnak megfelelően a szövetkezet működését alapvetően meghatározó kérdésekkel kapcsolatos döntéseket – a szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása és megszűnése esetén – ne hozhasson egy kisszámú, hogy úgy mondjam, a tagokat nem kellő mértékben reprezentáló csoport.
Ezért azt javasolja a mezőgazdasági bizottság, hogy ez a második közgyűlés – ahogy mi nevezzük a köznyelvben – ne hozhasson ezekről a kérdésekről döntéseket. Valójában jogos ez a szabályozás, jogos akkor, amikor itt a szövetkezet életét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó. Azért terjesztettem be csatlakozó módosító javaslatot, mert ha ilyen szabályozás bekerül a szövetkezeti törvénybe, megítélésem szerint indokolt lenne a második vagy a kisebb létszámban működtethető közgyűlés hatásköréből kivonni a szövetkezet alapszabályának a módosítását is. Hiszen a szövetkezetek működését elsősorban a rájuk vonatkozó törvények és – ezekkel szinte egyenrangúan – a szövetkezeti tagok által elfogadott alapszabály irányítja.
Én azt gondolom, hogy különösen ilyen átmeneti időben, amikor ilyen fontos, vagyonnal kapcsolatos döntéseket kell meghozni, nem engedhető meg, hogy az alapszabályt ilyen kisebb létszámú csoport módosítsa. Erre irányul a Kis képviselő úrral együtt beadott módosító javaslatunk.
Ezenkívül beadtunk egy másik csatlakozó módosító javaslatot, amelyik a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különleges szabályok B változatának, a 115. § (1) bekezdésének a módosítására irányul. Most tájékozódtam arról, hogy a bizottsági üléseken kifogásolták képviselőtársaink, hogy a zárszámadó közgyűlés megfogalmazást használtam, és nem tartották eléggé pontosnak. Ezért azt javasolom, hogy a tárgyévi adózott eredmény felhasználásáról döntő közgyűlésen legyen köteles határozatot hozni a szövetkezet tagsága a településenként történő szétválással kapcsolatos vagyonmegosztásról.
Azért terjesztettük be ezt a csatlakozó módosító javaslatot, mert úgy gondoljuk, hogy indokolt a mérleg és az eredmények elszámolásával együtt az arról döntő közgyűlésen dönteni – a vagyonértékelés, a leltározás után, az eredményelszámolás után – a vagyon megosztásáról is. Ha nem így rendelkezik a Parlament, hanem megmarad a tervezetben szereplő eredeti javaslat – amelyik azt irányozza elő, hogy a részközgyűlés után 60 napon belül meg kell hozni ezeket a döntéseket –, akkor bizonytalanná válik az egész évi gazdálkodás, év közben is vagyonértékelést, leltározást, elszámolást kell tenni, és ez különösen a termelési ciklus közepén rendkívül pontatlan.
Úgy érzem, hogy mind a két javaslat találkozik a törvénytervezet benyújtójának, illetve a legkésőbbi módosítóinak a szándékaival, és ezektől a módosító javaslatoktól, amelyeket Kis képviselőtársammal benyújtottunk, ez a törvény – ha egyáltalán jó lehet – csak jobb lesz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
