SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy a képviselő úr interpellációjában az 1993. évi lakossági víz-, csatornadíjak mértékével, valamint az állami tulajdonú vízközművagyon önkormányzati tulajdonba vételével kapcsolatban keres megoldást a jelenlegi helyzet jobbítására.
Ami a lakosságot érintő víz-, csatornadíjak mérséklésének lehetőségét illeti, elsőnek azt kívánom megállapítani, hogy a lakosság nem az interpellációban ismertetett tarifákkal fizet a szolgáltatásokért. Mindnyájunk előtt jól ismert, hogy a lakosság anyagi teherválalló képessége mennyire korlátozott. Pont erre való tekintettel hagyott jóvá az Országgyűlés az ez évi költségvetésben is a vízi közműszolgáltatásokhoz másfél milliárd forint céltámogatást.
A döntés alapján a dunántúli regionális vízművek ellátási területén a lakosság a víz- és csatornadíjakhoz együttesen 43%-os, vagyis köbméterenként 59 forintos állami támogatásban részesül. A Nagyatád térségében fizetett díjak egyébként hasonló nagyságrendűek, mint az ugyanilyen adottságokkal rendelkező baranyai, nógrádi, borsodi településeken, és valóban, Zala megyében is egyes részeken ilyen mértékűek a vizes közművek használati díjai.
(14.50)
Azt azonban világosan látni kell, minél kisebb egységek víztermelését és -elosztását vesszük alapul, annál inkább szóródnak, míg nagyobb régiókban kiegyensúlyozottabbak a vízdíjak.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok általában ott kívánják magukhoz vonni a vízszolgáltatást, ahol az az átlagosnál olcsóbban oldható meg. Ezzel viszont a térségen belül kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező településeken jóval magasabb vízdíjat kellene fizetni. Ezért a jövő útja a szolgáltatások nagyobb egységben történő kezelése, amelyben az önkormányzatok önállóságát nem csorbítva termelési, szolgáltatási kooperációt kell kialakítani. Így mód nyílik a nagyobb régiókban a vízdíjak egalizálására, ugyanakkor az önkormányzatok alaposabban ellenőrizhetik a szolgáltató költséggazdálkodását, s befolyással lehetnek a racionálisabb működtetésre és ezáltal a szolgáltatási díjak mérséklésére. A különösen rászorultak részére pedig az önkormányzatok továbbra is adhatnak különböző formában támogatást.
Végül pedig a képviselő úr azon megjegyzésére, hogy a jelenlegi vagyonátadások során a települési vízművek az üzemeltetéshez szükséges működtető vagyont a regionális vállalatoktól nem kapták meg, el kell mondanom, hogy ez nem kifogásolható, mivel ebben az esetben a vagyonátadó bizottságok a tisztelt Ház, vagyis az önök által hozott törvényi előírásoknak megfelelően jártak el.
Kérem képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
