MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Filló Pál képviselő úr interpellációja időszerű kérdéseket vet fel, lehetőséget teremt az esetleges egyéb, ebben a körben manapság megjelenő félreértések tisztázására. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azonban csak a leglényegesebb elemekkel tudok foglalkozni.
Az első kérdésére a következőket válaszolom. Az agrárágazat importja az elmúlt években az összexport mintegy 25%-át tette ki, összességében 2 milliárd dollár értékű pozitív szaldót eredményezve. A további évekre nézve meghatározó jelentőségűek a hazánk és az EK - az Európai Közösség - közötti társulási szerződés előírásai. E szerződés javuló piaci pozíciókhoz juttatja a magyar baromfiipari termékeket, a marha- és sertéshúst, a friss és feldolgozott zöldség-, gyümölcstermékeket, valamint a sajtféléket és az étkezési búzát.
Az Európai Közösségekből származó agrártermékekre jóval szerényebbek a vámkedvezmények. Összességében az úgynevezett adott és kapott koncessziók aránya 1:8, az utóbbiak javára. A magyar importkedvezményben ha található is érzékeny termék, annak súlya igazán nem jelentős. Az importvállalásnak ez a mértéke a magyar agrártermelésre számottevő veszélyt nem jelent.
A növekvő mértékű magyar export megvalósítása érdekében a jövőben sem lehet elzárkózni egy ésszerű nagyságrendű import engedélyezése előtt. Ennek szellemében kerül sor a visegrádi egyezmény aláírására és az EFTA-szerződés előkészítésére.
A hazánkban nem, vagy csak részben megtermelhető áruk importján túl, egyes termékeknél valóban, időszakosan, eseti jelleggel a szükséges választékbővítésnél kissé nagyobb volumenű volt az import. Ennek oka részben az engedélyezési rendszer és a vámhatóságok kijátszása, másrészt a kiskereskedelmi hálózat jobban érdekelt esetenként a drágább importtermékek értékesítésében, és esetenként a hazai termelés sem volt kellően versenyképes az importtermékekkel.
Az importvédelem eszközei - melyek több oldalról szolgálják a hazai termelés védelmét - jelenleg a következők. Először: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importjának 90%-a engedélyköteles. Ezen belül a fogyasztási cikk globál kvóta meghatározza az egyes importálható élelmiszerek maximális értékét.
Továbbá: széles körű vám- és illetékrendszer van érvényben az élelmiszerek importjára. Példaként említhető a következő néhány vámtétel: tej 30%, vaj 60%, sajt 40-50%, zöldség, gyümölcs 15-40%.
Végül: piaczavarás esetén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően dömpingellenes eljárás kezdeményezhető.
A Földművelésügyi Minisztérium már régen kezdeményezte a fokozott védelmet - elsősorban a nagyobb súlyú ágazatok esetében. Az erre vonatkozó kidolgozott tárcajavaslatot az importszabályozásért felelős Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával egyeztetjük. Fontos azonban, hogy intézkedéseink a folyamatban levő nemzetközi tárgyalásokkal összhangban és megfelelő időpontban történjenek.
Az átfogó importszabályozást a GATT-ban folyó agrárkereskedelmi tárgyalások lezárásától várhatjuk. Ennek lényege az, hogy a GATT-szerződést aláíró minden tagország azonos elvek szerint kell, hogy kialakítsa importszabályozását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az importszabályozásban a korábban meglévő, vámon kívüli adminisztratív korlátozásokat megnövelt mértékű vámok váltják fel. A megfelelően kialakított vámokkal, valamint a hatályba lépett agrárpiaci rendtartás eszközrendszerével védhető, megvédhető a hazai élelmiszeripar a külföldi támogatott termékek versenyétől.
Második kérdésére a következőt válaszolom. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások a hatósági élelmiszer-ellenőrzések során 1992-ben 31174 élelmiszertételt és 12148 tétel bort vizsgáltak meg, illetve az utóbbit az OBI vizsgálta. Az élelmiszer 86,9%-a, a bor 91,9%-a megfelelt a követelményeknek. A minőségi hibák elkövetőivel szemben 1258 esetben tettek szabálysértési feljelentést, 181 esetben helyszíni bírságot szabtak ki.
(15.30)
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 1992-ben összesen 25 ezer vizsgálatot végzett, ennek kb. egynegyede, 6202 terjedt ki a forgalomba hozott élelmiszerekre. Ez az előző évi vizsgált tételekhez képest 24%-os növekedést jelent. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet által vizsgált import előminták egyharmadát tették ki az élelmiszerek, döntően tartósító-ipari és tejipari készítmények. Az importélelmiszerek 76%-ánál a forgalomba hozatal feltétele a hiányzó vagy magyar nyelvű tájékoztató vagy használati útmutató pótlása volt. Több, nem megfelelő minőségű tétel pedig nem kerülhetett fogyasztásba, illetve forgalomba.
Meg kell állapítani, hogy az 500 forint összegű helyszíni bírság, illetve a 3000 forintos és 10000 forintos pénzbírság ma már sajnos nem elég kényszerítő erő a jogszabályok betartásához. Ezért az új élelmiszertörvény tervezete egy új és hatékony szankciót, a minőségvédelmi bírságot vezeti be.
Nagyobb visszatartó erőt jelenthet a nyilvánosság fokozottabb igénybevétele is, amellyel hatóságaink élnek is.
A vonatkozó közös piaci szabályozással összhangban levő törvények, a termékfelelősségi törvény, valamint az új élelmiszertörvény elkészült tervezete, amely hamarosan a tisztelt Ház elé kerül, ugyancsak hozzájárul a fogyasztók védelméhez és a tisztességtelen piaci verseny megakadályozásához. Addig is szakembereink visszatérően ellenőrzik és szankcionálják a hibás termékek előállítóit és forgalmazóit.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.)
