KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor önök elé terjesztem az 1992. március 24-én, a NATO-tagállamok, valamint Bulgária, Csehszlovákia, Fehér-Oroszország, Grúzia, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia és Ukrajna külügyminiszterei által aláírt Nyitott Égbolt szerződést - megerősítés céljából -, akkor engedjék meg, hogy hangsúlyozzam ennek jelentőségét, mint az európai biztonság növelésének, illetve az európai biztonság szerkezetének egy fontos építőkövét.
Hosszú volt az út, míg idáig eljutottunk, hiszen a Nyitott Égbolt gondolata 1955-ben született meg, amikor Eisenhower amerikai elnök javasolta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönösen nyissák meg légterüket egymás számára megfigyelő repülések végrehajtására.
Ez az időszak az éleződő szembenállás körülményei között nem bizonyult alkalmasnak az e téren való előrehaladásra. Hosszú szünet után a kezdeményezést Bush elnök újította fel 1989. május 12-én.
Ennek hatására Kanada és Magyarország vállalta, hogy házigazdája lesz a NATO és az akkor még létező Varsói Szerződés tagállamainak részvételével összehívott konferenciának.
A Nyitott Égbolt konferencia első fordulójára 1990 februárjában került sor Ottawában, a második fordulóra pedig ugyanannak az évnek májusában, Budapesten.
A Nyitott Égbolt rendszer létrehozásának célja a két katonai szövetség közötti nyitottság, átláthatóság fokozása, a bizalom erősítése volt. Már akkor is nagy hangsúlyt kapott az, hogy a megfigyelő repülések fokozhatják az addig aláírt, illetve a későbbiekben aláírandó fegyverzetkorlátozási megállapodások ellenőrzésének hatékonyságát.
Magyarország kezdettől fogva komoly erőfeszítést tett a konferencia sikere érdekében. 1990 januárjában magyar-kanadai próbarepülést hajtottunk végre, akkor a kanadai légierő egy C-130-as szállítógépe végzett megfigyelő repülést a magyar légtérben, és ezen repülés viszonzására 1992 januárjában került sor, amikor magyar szakértők repültek egy radarral felszerelt kanadai géppel, kanadai terület fölött.
A rendkívül merev szovjet álláspont miatt az első két forduló során nem sikerült véglegesíteni e szerződés szövegét. A Nyitott Égbolt konferencia a hagyományos, vagyis nem nukleáris fegyverzetek leszerelési tárgyalásainak végjátéka miatt, illetve a német egyesítés körüli felkavart helyzetben egy időre lekerült a napirendről. Felújítására csak 1991 szeptemberében került sor.
A politikai helyzet kedvező változása lehetővé tette, hogy a konferencia fél év alatt befejezze a politikai egyezkedések és bonyolult műszaki jegyzőkönyvek sorát tartalmazó mintegy százoldalas szerződés kidolgozását. Ezek után írták alá a már említett 1992. március 24-i szerződést.
A szerződés lehetőséget biztosít a részes államok számára megfigyelő repülések végrehajtására, évente újra tárgyalt, arányos lehetőségek alapján, a részt vevő államok légterében. Biztosítja továbbá, hogy meghatározott számú részes állam fölött, rövid előrejelzési idővel, a legkorszerűbb, éjjel-nappal, minden időjárási körülmény között alkalmazható érzékelő műszerekkel hajtsunk végre repülést.
Lehetőséget biztosít a szerződés arra is, hogy viszonylag kisebb ráfordítással, a szerényebb műszaki vagy anyagi lehetőséggel rendelkező államok szintén hozzájuthassanak más államok által végzett megfigyelő repülések eredményeihez.
Eddigi értesüléseink szerint a részes államok többsége a költségek csökkentése és a repülések hatékonyságának növelése érdekében együtt kíván működni a többi állammal a szerződés végrehajtása során, és ezt az együttműködést a magunk részéről további bizalom- és biztonságerősítő tényezőnek tekintjük.
Tisztelt Országgyűlés! Felmerülhet a kérdés, hogy a szerződés jelentőségét nem csökkenti-e a két szemben álló hatalmi tömb szembenállásának megszűnésével kialakult új, változó politikai, katonai helyzet.
Épp ellenkezőleg, hiszen további ösztönzést jelenthet a nyitottság és áttekinthetőség növelésével a közös felelősségvállalás elvére alapozott európai biztonság megteremtése területén.
A katonai tevékenységekkel kapcsolatos bizalom- és biztonságerősítő megfigyelő repülések célja a későbbiekben még jelentősen bővülhet is, kiegészülhet például a környezet állapotának rendszeres figyelemmel kísérésével is. ugyanakkor érthető módon jelentős az érdeklődés az instabilnak tekinthető területeken, térségekben fekvő államok részéről az egymás fölötti repülések iránt.
Ez a szerződés tehát, amely a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új nemzedékébe sorolható, úgy véljük, hogy elősegíti a meglevő vagy jövőbeni fegyverkorlátozási megállapodások végrehajtásának ellenőrzését. Erősítheti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében és más idevágó nemzetközi szervezetekben a viszálymegelőző és válságkezelő képességet.
Mivel a jelenlegi helyzetben az előforduló összeütközések kezelése az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet katonai biztonsággal kapcsolatos tevékenységének egyik legfontosabb területe, ezért komoly jelentősége van minden olyan eszköznek, amely elősegíti ezen tevékenység hatékonyságának növelését.
(16.40)
Márpedig a Nyitott Égbolt szerződés keretében végrehajtott repülések ebbe az irányba hatnak, egyrészt a megfigyelő repülések bejelentésével, azok végrehajtásával, de a kétoldali alapon végrehajtott repülések eredményeinek felhasználásával is.
Magyarország kezdettől fogva komoly erőfeszítéseket tett a Nyitott Égbolt konferencia sikeres befejezése érdekében. Utaltam a kanadai-magyar próbarepülésekre, a tárgyalások első két fordulójában játszott szerepünkre, és a Romániával aláírt kétoldalú megállapodásra, amely lehetővé teszi, hogy a két ország rövid előrejelzéssel, egyszerűsített eljárással, kis költséggel hajtson végre egymás fölött megfigyelő repüléseket.
Ez a kétoldalú megállapodás a két szomszédos ország katonai kapcsolataira kifejtett jótékony hatásán túl sikeres példaként elősegítette a többrésztvevős - vagyis multilaterális - konferencia Bécsben történő felújítását is.
Diplomáciánk hatékonyságát ismerték el azáltal, hogy hazánk, Kanadával együtt, a szerződés társletéteményesévé vált. Az e helyzetünkből fakadó megtiszteltetés és kötelezettség azonban komoly, a szerződés egészére kiható felelősséggel is párosul. A szerződés kimondja ugyanis, hogy a hatálybalépés egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy mindkét letéteményes megerősítse, ratifikálja a szerződést. Kanada a maga részéről ezt már megtette 1992. július 20-án, sőt, a szerződést ez idáig Csehszlovákia és Dánia parlamentje - 1992. december 22-én és ez év január 21-én - ratifikálta. Vagyis, ha összhangban akarunk maradni az ezen a területen eddig kifejtett tevékenységünkkel, akkor saját ratifikációs eljárásuk befejezésével adhatunk újabb lendületet és ösztönzést a szerződés végleges hatálybahelyezésének.
Az elfogadást az a tény is indokolja, hogy - legfrissebb híreink szerint - megkaptuk a Nyitott Égbolt rendszer számára létrehozandó adatbank kifejlesztésének és működtetésének jogát. Abból a tényből kiindulva, hogy a részes államok többsége a költségek csökkentése és a berepülések hatékonyságának növelése érdekében együtt kíván működni a többi állammal, a Nyugat-Európai Unió várhatóan rövidesen dönt egy közös repülőgéppark létrehozásáról. Ez az igény a Nyitott Égbolt szerződés végrehajtása során merült fel. Ha ebbe az együttműködésbe sikerül bekapcsolódnunk, ez - túl azon, hogy lehetővé tenné számunkra korszerű megfigyelő repülőgépek olcsó bérlését - összhangban állna azon törekvésünkkel, hogy minél több területen alakítsunk ki együttműködést a NATO-val és a Nyugat-Európai Unióval.
Tisztelt Ház! Az új együttműködésre épülő európai biztonsági rendszer létrejöttéhez a Nyitott Égbolt szerződés a vázoltak alapján lényegi hozzájárulást jelenthet. A várakozások szerint jelentős mértékben növeli majd a bizalmat és a biztonságot Európában, és hatékony eszközt fog jelenteni a fegyverzetkorlátozási és a viszályokat megelőző eljárások hatékonyabbá tételében.
Az előadottak figyelembevételével kérem a tisztelt Országgyűléstől a 9004-es számú határozati javaslat elfogadását. (Taps.)
