KARCSAY SÁNDOR, DR. (KDNP)
KARCSAY SÁNDOR, DR. (KDNP)
KARCSAY SÁNDOR, DR. (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem tudtam lemondani arról, hogy ne szóljak egy pár szót. (A mikrofon nem működik. - Közbeszólások: nem halljuk.) ennek a rendkívül fontos történelmi dokumentumnak kapcsán, miután mint az Európa tanácsi delegációnak egyik tagja, magam is részt vettem ennek néhány vonatkozásában.
Ez az egyezmény, amely itt, előttünk fekszik, már tulajdonképpen folytatása az ENSZ 1948-as emberi jogi egyetemes nyilatkozatának.
Ennek a Rómában, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által 1950-ben elfogadott szövegnek az ismertetésével természetesen nem kívánom képviselőtársaim idejét igénybe venni, hiszen ott van mindenki előtt a szöveg, nagyon tanulságos. De azért méltatni szeretném néhány szóval ennek a történelmi jelentőségű fontosságát. Ez ismerős szöveg számunkra, most kerül másodszor az Országgyűlés elé, mert hiszen ennek a konvenciónak az aláírása, majd országgyűlési megerősítése tette lehetővé, hogy hazánk már 1990 őszén, a közép-európai, ún. volt szocialista országok közül elsőként, rendes tagként léphetett be az Európa Tanácsba és a közösségébe. De mégis fel kell idéznünk bizonyos kihatásait, és merem mondani aktualitását is.
Amint az Európa Tanács statútumából tudjuk, az Európa Tanács az európai államoknak, elsősorban saját tagjai szorosabb egységének kialakításán munkálkodik. Ezen egység kimunkálásának a fontos célja, fontos eszköze az emberi jogoknak és az alapvető szabadságjogoknak a kifejlesztése, továbbfejlesztése és megóvása, mint ahogy ezt szó szerint az egyezmény maga is tartalmazza. E jogoknak a tiszteletben tartása tehát tulajdonképpen a kulcs a belépéshez. Aki tehát részt akar venni ebben a kialakuló európai egységben, annak e konvenció aláírásával kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy betartja ezeket a jogokat és szabadságokat, hiszen az Európa Tanács alapszabálya szerint akár ki is zárható az a tagállam, amelyik ezen elvek ellen fokozatosan, állandóan és makacsul vét.
Ezt bizony a felvételért sorban álló fél tucat államnak tudomásul kell vennie, ha sikerre számít. De az előrehaladás nem állt meg ennél az egyezménynél. Sorozatos kiegészítő jegyzőkönyvek finomították és tökéletesítették ennek az egyezménynek a szövegét.
Az említett kilenc közül, amit hallottunk, három be van dolgozva magába az egyezménybe, négyet nem csatoltak, illetve nem közöl a kapott szöveg, egy pedig - amint hallottuk Isépy államtitkár úrtól - még nem készült el, nem lépett még hatályba.
Szeretnék végezetül még utalni arra, hogy némely kérdésben is hasznos útmutatást kaphatunk, olyan kérdésben, amely az Országgyűlést foglalkoztatja. Emlékeztetek így, ebben a vonatkozásban az egyezmény 14. cikkére, amit kénytelen vagyok felolvasni. Ez azt mondja, hogy:
"A jelen egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, pl. nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani."
Ezek az elvek és szép jogok azonban nem érnének semmit, ha az egyezmény nem gondoskodott volna ezeknek megtartatásáról és biztosításáról. Ezt szolgálja a 19. cikk, amely azt mondja, hogy
"A magas szerződő felek a jelen egyezményben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából létrehozzák az Emberi Jogok Európai Bizottságát és az Emberi Jogok Európai Bíróságát."
(16.40)
Miért mondtam én most ezt el? Azért, mert ennek is aktualitása van. Az Emberi Jogok Bíróságában már kezdettől fogva - tehát három éve - működik magyar bíró, akit az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választott meg. Most örömmel emlékezhetünk meg arról, hogy mód nyílt arra is, hogy az előeljárást - kvázi az előeljárást előkészítő eljárást - lehetővé tevő bizottság munkájába is küldhetünk magyar tagot, akinek a kiválasztása, személyi kiválasztása éppen most vált aktuálissá, most van éppen folyamatban.
A különbség a választás szempontjából is annyiban fennáll, hogy ezt a személyt már nem a parlamenti közgyűlés fogja megválasztani, hanem a miniszterek tanácsa - amelyik a legfőbb döntő szerve az Európa Tanácsnak - fogja kijelölni.
Mint fontos és jelentős aktualitást kell még megemlítenem, hogy sikerült - tevékeny magyar közreműködéssel - az Európa Tanács utolsó parlamenti közgyűlésén egy kiegészítő jegyzőkönyvet elfogadtatni a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek védelméről, amelyik kiegészítő jegyzőkönyv - amennyiben a miniszterek tanácsa is el fogja fogadni - ennek az egyezménynek szerves részét fogja képezni. Köszönöm szépen. (Kis taps.)
