TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Schmidt Ferenc képviselő úr kérdése kapcsán alkalmam van rávilágítani arra az anomáliára, ami egyre inkább megjelenik a környezetvédelmi hatósági munkában.
És most lássuk a tényeket. A Bakony-Metál Kft. 1990 őszén továbbhasznosításra Mosonmagyaróvárról galvániszapot vett át, ugyanakkor továbbhasznosításra lejárt szavatosságú polgári védelmi anyagokat és forgalmon kívül helyezett járműveket a Polgári Védelem Országos Parancsnokságától és a honvédségtől.
Itt jegyzem meg, hogy a továbbhasznosításra szóló szerződések alapján nem kellett volna engedélyt kérni a környezetvédelmi hatóságtól. A továbbhasznosítás helyett azonban a föld alatti tárolórendszerbe történő gyűjtéshez és az átmeneti tároláshoz már igen.
Az 1990 októberében kiadott engedélyt a környezetvédelmi hatóság még a jogerőre emelkedés előtt viszszavonta, mert rájött az említett szabálytalanságra, amit képviselő úr is említett. Ugyanakkor szankciót is alkalmazott, és másfél millió forint összegű bírságot vetett ki. A kft. mind az engedély visszavonásáról szóló, mind a bírságot tartalmazó határozat ellen fellebbezett.
A környezetvédelmi felügyelőség másodfokon mind a két döntést helybenhagyta. A kft. azután bírósághoz fordult. Az első fokú bíróság a bírság kivetését helybenhagyta, az engedély visszavonását azonban törvénysértőnek ítélte meg.
Ezután mind a kft., mind pedig a környezetvédelmi főfelügyelőség fellebbezett. A megyei bíróság 1993. február 22-én, tehát éppen a múlt héten a környezetvédelmi másodfokú hatóság mindkét döntését törvényesnek ítélte, és a kft. keresetét jogerősen elutasította. A hatóság azóta egy újabb súlyos bírságot is vetett ki. Február 25-én pedig a várpalotai Polgármesteri Hivatalban az első fokú hatóság kényszervégrehajtás biztosítására tárgyalást hívott össze.
Tisztelt Ház! 1990 óta a jogi szabályozás ugyan módosult, a környezetvédelmi hatóság azonban ma sem vizsgálhatja, hogy a kérelmezőnek megvan-e az anyagi fedezete az általa okozott környezeti károk felszámolására. A kényszervégrehajtás hatását mérsékli, hogy a hatóságnak sincs anyagi fedezete az engedélyes helyett az általa okozott károk kényszervégrehajtás keretében történő felszámolására.
(14.50)
Így tehát a hatósági szervezet most azt próbálja elérni, hogy a mosonmagyaróvári Kühne gyár, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága és a Budapesti Katonai Kerület Parancsnoksága a Várpalotán és Inotán tárolt veszélyes hulladékaikat szállítsák vissza. A kft. felszámolása esetén pedig mint hitelező arra törekszik, hogy a kft.-vel szembeni további követeléseinek érvényt tudjon szerezni.
Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a környezetvédelmi hatóság jogi eszközei kimerültek. Ennek ellenére mindent elkövetünk, hogy ezt az évek óta húzódó és valóban nagyon komoly veszélyt jelentő környezetszennyező gócot mielőbb felszámoljuk.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását és köszönöm figyelmüket.
