SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Pelcsinszki Képviselőtársam! Mielőtt a képviselő úr konkrét kérdéseire választ adnék, szeretném a válasz felvezetéseként pár mondatban a földhivatalok általános helyzetét ismertetni, ahhoz mérten, hogy ebbe beleágyazva megérthessük a konkrét választ is, és azt elfogadhatónak tartsuk.
Közismert tény, hogy a kárpótlási törvényből és az 1993. évi II. törvényből - tehát a földkiadó bizottságokról szóló törvényből - a földingatlan-tulajdonosi változásokkal kapcsolatos munkák túlnyomó többségét ez évben kell végrehajtani. Közel 4 millió hektár termőföldet kell előkészíteni agronómiai, földmérési és ingatlan-nyilvántartási szempontok szerint erre a célra. Számításaink szerint ki kell mérni körülbelül 160 ezer kárpótlásra jogosult, továbbá mintegy 60 ezer részarány-tulajdonos földjét. Azok részére, akik továbbra is a szövetkezettel kívánják földjüket megműveltetni, a helyszíni kimérés nem szükséges. Továbbá több mint egymillió határozatot kell meghozni az előzőekben említett két törvényből következő tulajdonosváltozásokról. Ezek mellett természetesen a hivataloknak el kell látni a szervezetszerű napi feladataikat is, mint például a tulajdonjog-bejegyzések, jelzálogjog-törlések, átírások stb.
Az említett munkák igen nagy mérvű fizikai túlterhelést és ugyancsak jelentős többletköltséget jelentenek a földhivatalok több mint négyezer dolgozójának. Dicséretükre legyen mondva, ez idáig még jól végezték a feladatukat. Annak ellenére, hogy sajnos, meg kell mondani, a földhivatalaink igen elesett állapotban vannak. Kérem, lehet ezen derülni, de inkább szomorúságra ad okot. Mondhatom önöknek, hogy mint gyakorló ügyvéd is, a földhivatalok munkáját látva azt kellett tapasztalnom, hogy ezek az emberek szinte a létminimum határán élve dolgoznak és teljesítik a munkájukat. Szerencsére a tárca munkája során egyik olyan kérdéssel találkoztam először, amelyik azt a célt szolgálja, hogy a földhivatalok részére valamilyen többletköltségvetés kerüljön biztosításra, a földművelésügyi miniszteri, illetve, ha lehetséges, a Kormány költségvetéséből.
Képviselőtársaim! Hogy milyen hatalmas az az összeg, amelyre szükség van, szeretném elmondani, hogy valamivel meghaladja a 2 milliárd forintot az éves költségvetésük; de ahhoz, hogy tisztességesen meg tudjunk felelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a földhivatalokkal szemben támasztunk, további 2 milliárd forintra lenne szükség. Hogy menynyiben sikerül ezt biztosítani, az egy nagy kérdés ebben a percben, de mondom önöknek például, hogy a frissen - hozzájuk képest frissen - megalakult kárpótlási hivatalok dolgozóinak a fizetése körülbelül egyharmaddal több, mint a földhivatali dolgozók fizetése. Tudjuk kérem, hogy a korábbi társadalmi rendszer azért bukott meg, mert rossz volt az érdekeltsége. Ahhoz, hogy valakivel jól tudjunk dolgoztatni, meg kell őket fizetni. Remélem, erre mielőbb sort tudunk keríteni.
Ilyen előzmények után szeretnék a konkrét kérdésre választ adni.
Az első kérdés így hangzik, hogy győzik-e a földhivatalok az előzőekben is vázolt földkimérési feladatokat. Tisztelt képviselőtársam, azt mondhatom, hogy a szaktárca már a kárpótlási program indulásánál látta - és ennek megfelelően intézkedett is -, hogy a földmérési munkák elvégzése csak a földmérési vállalatok, intézmények, vállalkozók bekapcsolásával lehetséges. Jelenleg több megyében a földhivatalok mellett vállalkozók is végeznek kárpótlási és részaránytulajdon-kimérési munkát a földhivatalok ellenőrzése mellett, és meg kell mondani, hogy közmegelégedésre. Az a véleményünk, hogy csak ezzel a megoldással biztosítható ilyen rövid idő alatt nagy mennyiségű földkimérési munka elvégzése.
S hogy milyen határidővel történik a munkavégzés? Mondom, hogy az árverezett földek kimérésére 60 napot ír elő a törvény az árverési jegyzőkönyvek kézhezvétele után. A tavaszi mezőgazdasági munkák érdekében ezt a folyamatot fel fogjuk gyorsítani.
A részaránytulajdon kimérése már az elmúlt években is folyt, az idei évben azonban a mennyiség várhatóan növekedni fog. Az 1993. évi II. törvényből eredő munka a földkiadó bizottságok megalakulásával most kezdődik.
(Elnökváltás. Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el, amelyet csengetéssel jelez.)
Köszönöm… (Derültség.) Én abba is hagyhatom, de azt gondolom, hogy komplett akkor lesz a válasz, ha befejezem. Még egy kis időt kérnék szépen. (Zaj és közbeszólások a bal oldalról.)
A minisztériumnak a közelmúltban tett intézkedései alapján remélhetőleg a határidőkkel nem lesz probléma; ezen intézkedések viszont összefüggenek a harmadik kérdéssel is, hogy hogyan tervezzük megakadályozni az irreális kimérési költségek alakulását.
Erre vonatkozóan szeretném a tisztelt képviselőtársam figyelmét felhívni, hogy adtunk ki egy tájékoztatót, azt külön a képviselő úr rendelkezésére bocsátjuk, amennyiben ennek szükségét érzi. A lényege az egésznek az, hogy szabadáras a földkimérési munka. Nyilván egyik oldalon jelentkezik az, hogy miután az ország történetében ilyen nagy földmérési munka a volument illetően még nem volt, úgy gondolják a földkimérők, hogy most jött el az ő idejük. Ugyanakkor természetesen azt mondják a kimérést megrendelők, hogy elérhető áron szeretnék mindezt megvalósítani. Piaci kérdés. Mondom azonban, hogy természetesen a minisztérium odafigyel arra, hogy csak tisztességes árképzés mellett lehessen ezt a munkát elvégezni.
(15.00)
Szeretném elmondani például, hogy egy kisebb földterület kimérésénél 3500 forint az alapdíj, ezenkívül 50 forint aranykoronánként még pluszban, és természetesen az áfa hozzá. Nagyobb terület kimérésénél, például 20 hektár fölött 1200 forint ez az összeg hektáronként, plusz áfa. A részaránytulajdonok kimérésére pályázatot hirdettünk a vállalkozók felé. Még remélhetően ezen a héten megjelenik a kiírás a pályázatra vonatkozóan, továbbá közzétesszük két országos napilapban és a tárca értesítőjében is. Célunk tehát az, hogy bekapcsoljuk a vállalkozókat, és ellenőrzésünkkel olyan díjtételek mellett végezzék el ezt a munkát, amelyik elbírható az illető megrendelők számára.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A felvetett kérdés igen időszerű. Ezek összességében azt jelentenék, hogy az előbb említett válaszommal összefüggésben is lényegében egy politikai elvárásnak is eleget tudunk tenni akkor, amikor a földhivatalokat és a bekapcsolt földmérőket olyan helyzetbe hozzuk, hogy a kárpótlási hivataloknak alá tudjanak dolgozni, és mielőbb megvalósulhasson a piacgazdaság legalapvetőbb érdekeltsége, a tulajdonviszonyok kialakítása. Kérem képviselőtársamat, hogy szíveskedjék a válaszomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.)
