SCHMIDT FERENC (MDF)
SCHMIDT FERENC (MDF)
SCHMIDT FERENC (MDF) Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az elmúlt hetekben, a február 15-ei ülésnapon is elhangzott, hogy nem a SAMAX Kft. az egyetlen az országban, ahol problémák merültek fel, és ahol sok gondot okoztak az állampolgároknak. Sajnos, sok párja is akad ennek az országban.
Kérdéseim felvetése előtt szeretném jelezni, hogy a Várpalota környékén, Várpalotán üzemelő Bakony-Metál Kft. is ezek közé tartozik.
Immár országos hírre tett szert a Bakony-Metál Kft. az ott okozott környezeti problémákkal. A Bakony-Metál Kft. 1989 végén bukkant fel Várpalotán, ahol sok mindennel kezdett foglalkozni. Fő profiljának tekintette, hogy a kivonuló szovjet csapatoktól átvették a hulladékvasat, ami persze ezen belül harckocsikat, ágyúkat, repülőgéproncsokat, rakétákat stb. anyagot jelentett.
Ezen túlmenően a Bakony-Metál területén - és itt környezetszennyező és veszélyes anyagok tárolásra más területről is érkeztek - a Veszprémi Szénbányák megszüntetett Bánta-bányai telephelyén a felhalmozott katonai felszerelések mellett bőven találhatók egyéb anyagok is, így a Munkásőrség, a Polgári Védelem kiselejtezett anyagai, mint sátrak, csizmák, ruhák, gázálarcok, gyógyszertömegek, és ez csak egy része annak, amit jelen kérdésemben nem kívánok részletesen kifejteni. Ez egy téma, amire valószínűleg a közeljövőben egy újabb kérdés vagy interpelláció keretében vissza fogunk térni.
De, ami a kérdésem területét illeti, az előbb említett széles paletta a Bakony-Metál Kft.-t másra is ingerelte. A nagy haszon reményében 1990 novemberében bővült ez a gyűjtési szenvedély, mégpedig a mosonmagyaróvári üzemből, a Kühne cégtől származó galvániszappal. A gyárban, a Kühne Műveknél hatalmas mennyiségben tárolódik ez a környezetveszélyes, úgynevezett galvániszap. Ennek egy részét szállították a Bakony-Metál útján Várpalotára. Hogy hová került a nagy tömeg galvániszap többi része, ez sokak részéről még ismeretlen. Egyes állítások szerint az aszódi veszélyeshulladék-tároló területére került, de ez csak egy részét képezi annak. A Várpalotára került veszélyes hulladék a bánya egykori föld alatti labirintusába került, ahol robbanóanyag tárolás volt korábbiakban, s mivel a bánya leépülése során erre nincs igény, ezt a föld alatti labirintust kívánta fölhasználni a bérbevétel után a Bakony-Metál Kft., ahová ezt a galvániszapot betárolta.
A tároláshoz, való igaz, hogy engedélyt kért a székesfehérvári közép-dunántúli környezetvédelemtől, illetve a vízügyi igazgatóságtól. Az engedélyt meg is kapta két évre szólóan, 1992. november 5-éig. Ez a november 5-ei dátum lejárt, a helyzet változatlan, a galvániszap változatlanul a föld alatti labirintusban van.
A baj tulajdonképpen az, hogy a hegy alatti pincerendszer-labirintus Várpalotán a város ivóvízellátását szolgáló egyik kúttól közel 100 méter távolságra van. Ez karsztos terület, tehát, ha a veszélyes hulladék a tárolt hordókból, műanyag zsákokból ebbe a területbe kerül, igen veszélyes következményeket okozhat a város ivóvízellátásában.
A kérdés jogos a szakemberek részéről, de még jogosabb az állampolgárok részéről, az ott lakó emberek részéről, hogy vajon nem következik-e be ez a katasztrófa, ami a város teljes vízellátását tudja tönkretenni. (Az elnök csenget.)
