BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésével kapcsolatban mindjárt szeretnék egy dolgot előrebocsátani. Mint ahogy nyilván ön is észlelte, a tegnapi napon Szauter Rudolf képviselő úrnak -azon törvény három előterjesztője egyikének, amellyel kapcsolatban kérdést tetszett föltenni - a hatálybalépéssel kapcsolatos, e törvényhez fűződő módosítását a Parlament elfogadta, kivételes, sürgős eljárással napirendre tűzve. Azt hiszem, ezzel választ adok az ön harmadik kérdésére, amelyben azt kérdezi, ki a felelős azért… Hát, sajnos, a Parlament 1992. december 15-én egy olyan törvényt alkotott meg - képviselői kezdeményezésre, kormányzati egyeztetés nélkül, a tisztelt bizottságok sajnálatos, ilyen formájú közreműködése mellett -, amelynek azt a hiányosságát senki nem észlelte, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazott hatályba léptető rendelkezést. Önmagában ez a tény nem teszi a törvényt alkalmatlanná arra, hogy kihirdessék - hiszen, bár nem szerencsés, számos egyéb esetben is hoz olyan törvényeket a tisztelt Országgyűlés, akár kormányzati előterjesztésre is, amely később hozandó törvénytől függően lép hatályba. Itt is az a klinikai eset állt elő: annak ellenére, hogy nyilvánvalóan tévedésből, hiányzott. A törvényt előterjesztő három képviselő felületességéből - ha szabad így mondanom -, és a tisztelt Parlament döntése nyomán a hatályba léptetésre vonatkozó törvényre nem gondolhattak, érzésem szerint. A Kormány szokásos egyeztetési mechanizmusát ez a törvényjavaslat nem járta meg.
Szeretném elmondani, hogy a jogalkotásra vonatkozó törvény egyébként sok szempontból bírálható, és a kormányzatra - ezen belül az igazságügy-miniszterre és munkatársaira - nagy felelősséget rovó rendelkezése szerint egyértelműen természetesen csak a Kormány által előterjesztett törvények ilyen fajta hiányosságaiért kellene itt a tisztelt Parlamenttől elnézést kérni. Természetesen gondunk lesz arra, hogy a nemsokára a tisztelt Parlament elé terjesztendő és a jogalkotási törvény helyébe lépő, ezzel kapcsolatos új törvény kapcsán arra is kitérjünk, hogyan és milyen módon kell az egyes képviselői indítványokat a törvényalkotás mechanizmusában úgy szakszerűsíteni, hogy ez az eset ne fordulhasson elő.
Bízom abban, hogy a törvényjavaslat kezdeményezésére a Kormányon kívül sok mindenki jogosult - beleértve az államfőt, a képviselőket és a parlamenti bizottságokat -, de ilyen fajta hibákat nem fognak elkövetni. Remélem, hogy a tegnapi pótlás, amelyet a képviselő úr benyújtott, ezt a hiányosságot nemsokára pótolja.
Ennyiben tudok a tisztelt képviselő úrnak válaszolni - valószínűleg más helyett adom meg ezt a választ, hiszen még egyszer mondom: a Kormányt elkerülte ez a javaslat.
Ezért tehát első kérdésére a válasz: hatályba lépett a törvény, mint megalkotott törvény, de nem lépett hatályba, mint végrehajtható törvény - hiszen nem volt a hatályba léptetésről rendelkezés. Ez a magyarázat. Nem a Parlament megkerülésével, hanem éppen a Parlament döntésével állt elő ez a helyzet. Kérem, hogy szíveskedjék tudomásul venni: ez a jogi helyzet ebben az esetben.
