ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Többször jelentkeztem, és sajnálom, hogy mindig kihunyt ez a lámpa, ami jelezte.
Én megfogadva elnök úr javaslatát, megpróbálom röviden elmondani. Egy kicsit sajnálom, hogy el kell hadarni ezt az igen lényeges kérdést, és ezért csak az alaperőmű kérdéséhez fűznék pár gondolatot.
Azt szeretném alátámasztani, hogy pillanatnyilag nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az alaperőmű kérdésében dönthetnénk. Ehhez sorra kell vennünk, hogy mik azok, amelyeknek alapján. mit kell tudnunk, milyen ismeretekkel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy az alaperőmű kérdésében dönteni tudjunk.
Az első ilyen leglényegesebb dolog szerintem: tudnunk kell, hogy a villamosenergia-igény hogyan változik a jövőben? A következő, hogy a meglévő erőműpark mit tud, meddig tudja és egyáltalán milyen állapotú.
A harmadik kérdés, amit ismernünk kell, hogy összehasonlító módon az energia hatékonyságában rejlő lehetőségeket megismerjük, hogy hasonlítani tudjuk a többihez.
Ismernünk kell az energiafüggőségünket, menynyire tekinthetjük lényegesnek, illetve első számú meghatározó szempontnak.
Végül tisztában kell lenni azzal, hogy mikre vagyunk képesek finanszírozási oldalról, tehát a beruházások forrásai hogyan, miből teremthetők elő.
Nagyjából ezek azok, amiket tudnunk kell ahhoz, hogy a döntésünk megalapozott legyen.
Hogyha ezeket én sorra veszem, az elsőt, a villamosenergia-igény hogyan változik című kérdést, akkor választ kell találnom arra, hogy a gazdaság mikor indul meg, hogyan, milyen irányban, milyen ütemben változik.
Az előterjesztésnek az a feltevése, hogy 1990 és 2000 között 3-4% GDP-növekedéssel számolhatunk, és erre kell építeni az erőműépítéseinket. Ezt én optimistának tartom, és szeretném én is, hogy így alakuljon, de nem látom egyáltalán biztosítottnak.
Tudnunk kell továbbá, hogy a villamosenergia-igényt meghatározhassuk, hogy ez a meginduló gazdaság merre halad, milyen összetételű lesz az energiaigényesség szempontjából. Továbbá tudnunk kell azt, hogy az energiaigény szempontjából meghatározó iparágak mennyire lesznek korszerűek és hatékonyak, és tudnunk kell azt is, hogy általában a GDP előállításának milyen lesz az energiaigénye az egész gazdaságot tekintve.
Mindezeket, amiket felsoroltam, ezeket nem tudjuk megválaszolni kellő biztonsággal, egy megalapozott döntéshez szükséges biztonsággal.
A következő kérdés: a meglévő erőműpark mit tud, meddig tudja, vagyis milyen állapotú? Ezt ismerjük leginkább, és az MVM Rt. szerint a következő 15 évben az erőművek közel felét le kell állítani.
Én ezt el tudom fogadni több okból is. Az egyik ok a környezetvédelmi szempont, nyilván egy újonnan megépített, korszerűbb technológiájú erőmű környezetvédelmi szempontból is elfogadható lesz, és elfogadhatónak tartom a következő gondolatsor miatt is, ami az energiahatékonyságról beszél, mert az energiahatékonyság az erőműveknél kezdődik.
De hogyha az energiahatékonyságról beszélünk - nem akarom részletezni, hisz Pap János képviselőtársam ezt elmondta -, pontosan összehasonlítható módon ki kell dolgozni, hogy ebben milyen lehetőségek rejlenek. Nem rendelkezünk ezzel a kidolgozott rendszerrel.
A következő kérdés, hogy az energiafüggőségünket mennyire tekintjük, tekinthetjük lényegesnek, illetve első számú szempontnak.
A vágy, a szándék oldaláról ez egy nagyon lényeges dolog, én elhiszem, de primér energiaforrásainkat figyelembe véve, a lignitvagyontól és részben a hazai széntől eltekintve, mindenképpen kényszerhelyzetben vagyunk, mert a földgázt és az olajat döntő részt vásároljuk, az import kőszenet nyilván, hogy csak vásárolni tudjuk, mert ami kőszenünk van, az minimális, és a kitermelési költségei borzasztó nagyok. És a gazdaságosan feldolgozható hazai uránmennyiség a véges készletektől és a világpiaci ártól függ, de ha arra gondolok, hogy ezt az uránt fel kell dolgozni, egy erőműben használható módon fel kell dolgozni, akkor mindenképpen megjelenik - már rövid távon is - egyfajta kényszerhelyzet, egy ráutaltság, ami nem a függőséget jelenti.
Szerintem ezek a kényszerek nagy kockázatot rejtenek magukban, amelyek az ellátás biztonságában, illetve a beszerzési árakban nyilvánulnak meg.
Annál nagyobb ez a kockázat, minél nagyobb erőművet akarunk építeni, vagyis, ha alaperőművet akarunk építeni.
A következő kérdés az, hogy a beruházások forrásai hogyan, miből teremthetők meg. Saját forrásunk szinte nincs erre, ezt azt hiszem, belátja mindenki. A külső tőkebevonás, fejlesztési kölcsön, banki hitel mind megtérüléshez kötött dolgok, melyek keményen árkérdéssé változnak. Árkérdéssé változnak az ipar területén költségkihatásaik miatt, és szociális kérdéssé változnak a lakosság területén. Úgyhogy elgondolkodtató ilyen oldalról is, hogy mi az, amit most erőműkérdésben meg lehet lépni és alaperőmű-kérdésben meg lehet lépni. Szerintem a beruházási háttér finanszírozási oldala napjainkban nem látható biztosan.
Az eddig elmondottak ismeretében nem helyes az anyagnak az a felvetése, miszerint az alaperőmű létesítésére irányuló politikai döntés előkészítését 1992-re nyilván napjainkra kell előirányozni. Nem helyes az anyag összegzésének c) pontja sem, mely szerint az alaperőmű építésére irányuló koncepciókat úgy kell az Országgyűlés elé terjeszteni, hogy le lehessen folytatni az alaperőmű helyére, típusára irányuló vitát.
Azért nem helyes, mert amíg nem tudom, kell-e, illetve mikor kell ilyen erőmű, nem tudom, hogy meg tudom-e építeni ezt az erőművet, nem érdemes és nem is lehet eldönteni a helyét és típusát.
Tehát én azt mondom, hogy lehet, hogy kell alaperőmű, de ezt most, napjainkban nem tudjuk eldönteni. Mi az, amit tehetünk?
A meglévő erőműveket szükséges felújítani, megújítani, kiegészíteni az igényeknek megfelelő ütemben, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő módon.
Emellett szól az is, hogy ezek a legolcsóbb erőművi fejlesztések. Itt különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a hazai szénbányászat, mint ahogy Hoppa József képviselőtársam ezt részletesebben is elemezte, mert ez nemcsak gazdaságossági kérdés, hanem legalább ilyen mértékben humánpolitikai kérdés, a szénbányászat jövője.
Tehát összegzésképpen: lehet, hogy kell majd alaperőmű, de azt akkor döntsük el, amikor megalapozott döntést hozhatunk. Köszönöm szépen a figyelmüket! (Taps.)
