SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:

Teljes szövegű keresés

SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! A hatályos jogszabályok alapján az átlagosat lényegesen meghaladó méretű vagy költségű lakás építéséhez, vásárlásához állami támogatásokat vagy kedvezményeket igénybe venni nem lehet. A jogszabály az együtt költöző családtagok száma alapján határozza meg a méretet és a költségszintet, amely az előző évi átlagos építési költséghez igazodik. Ezt a költséghatárt teszi közzé a Pénzügyminisztérium.
Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy minél magasabbra tesszük a lakásárnak mesterségesen, és nem a statisztikai adatok alapján az emelését, annál több magasabb jövedelmű, és a lakásigénylés támogatására egyébként nem jogosult személy veheti igénybe az állami támogatásokat és kedvezményeket. A törvény szelleméből nem ez következik.
A képviselő úr állítása szerint - mivel ez év január 1-jétől az új lakásokat 25%-os forgalmi adó is terheli - nem fogadható el a költségszintnek mintegy 20%-kal való növelése az előző évhez képest. Kérdezi, van-e lehetőség az ezt tartalmazó közleményben meghatározott költségszint módosítására.
A költségszintet úgy számítjuk ki, hogy az építési költségek növekedése nem azonos módon jelenik meg a fővárosban és a vidéki települések építkezésénél. Ezért tartalmaz a jelzett közlemény eltérő költségszinteket külön a fővárosra és külön a megyékre. A különbség azt a köztudott tényt kívánja kifejezni, hogy a fővárosban - sok év tapasztalata szerint - mindig is magasabb volt az építkezés költsége, mint vidéken. Ebben fontos szerepe van a magas telekáraknak és a munkaerő bérköltségének.
Szeretném nyomatékosan lerögzíteni, hogy a hivatalos statisztikai adatok egybehangzó értékelése szerint a nagy területi szóródás ellenére az átlagos építési költségek nem haladják meg a 20%-os mértéket. Miután átlagköltségről van szó, természetes, hogy ennél nagyobb és kisebb mértékű költségnövekedés értelemszerűen előfordul, azonban az ilyen eltérésekre nem lehet tekintettel az a határvonalat megállapító, cezúra jellegű szabály, amely adott esetekben némelyeknek talán előnyt, másoknak hátrányt is jelenthet.
Tisztelt Képviselő Úr! Meggyőződésem, hogy a statisztikai adatokkal szemben annak az egyetlen Herzen utcai lakásnak az értékesítéséből nem lehet következtetni a '93-as év lakásépítési költségszint-növekedésére. Szeretném azt is nyomatékosan kiemelni, hogy félrevezetőnek tűnik azt állítani, hogy a 25%-os költségszintben korábban nem jelent meg semmi, hiszen a lakásépítésre felhasznált termékek és szolgáltatások után tavaly is kellett áfát fizetni, és ezt visszaigényelhette adott esetben a hatóságtól az építő. Magában a lakásszektorban 0 adó volt, ez megszűnt.
A törvény az áfa visszaigénylésének az arányát és az összegét korlátozza. Ez azt jelenti, hogy új lakás építésénél vagy vásárlásánál az építési költség, illetőleg az eladási ár 60%-át, de legfeljebb 400 ezer forintot lehet visszaigényelni az erre jogosultaknak.
(15.20)
Ismét nyomatékosan szeretném jelezni, hogy amióta áfa-rendszer van ebben az országban, az építési költséghatár az elmúlt években mindig az érvényes forgalmi adót is tartalmazó érték alapján került meghatározásra. Tehát a termékek és szolgáltatások áfát tartalmazó költségeivel együtt, és érdektelen volt ebből a szempontból, hogy mikor és mennyit lehetett visszaigényelni. Ez a tény az árszintre vonatkozólag nem tartalmazott megszorítást.
Tehát megítélésünk szerint nincs szükség a közlemény módosítására. Az a forgalmi értékadót tartalmazóan az előző években hasonló volt, a visszaigénylés rendje változott meg. Ezért alapvetően senkit nem ért jogtalan hátrány vagy kár.
A jövőben is szeretnénk az ilyen módosításokat úgy csinálni, hogy az érdeksérelmet ne okozzon. Természetesen egyes esetekben ez nem kizárható.
Mindez nem jelenti azt, hogy az építési költségek emelkedésébe szeretnénk belenyugodni, vagy a lakásépítés támogatásáról lemondani.
Erről szóló és erre vonatkozó javaslatainkat rövidesen a tisztelt Képviselőház elé terjesztjük. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem