HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az OTKA, mint az alapkutatást segítő pályázati rendszer, az elmúlt években rendkívül fontos szerepet töltött be. A hazánkban végzett tudományos alapkutatások döntő többségének pénzügyi bázisát jelentette, nélküle a tudományos kutatás intézményi és személyi feltétetelei nem lettek volna megvalósíthatók.
A tudományos kutatások finanszírozásának egyetlen hatékony rendszere, amelyben a kutatóhelyek tudományos célú pénzügyi forrásaikat nem automatikusan kapják, hanem tudósaik elbírált teljesítményének mértéke és értéke szerint.
Egyedül ez a szisztéma biztosítja, hogy a társadalomnak a tudományra szánt pénze valóban oda áramoljon, ahol belőle a legjobb eredmény születik. Ez esetben az alkalmatlan és tehetségtelen kutató, a haszontalan kutatási téma további pénzügyi forrást nem kap, a versenyben a legkiválóbbak maradnak felül, a sikeres témák és kutatók kerülnek előtérbe.
A nemzet legfontosabb feladatai közé tartozik a tudományos utánpótlás biztosítása. Ezért az OTKA-ban kiemelkedő feladatot kap a tehetséges és fiatal kutatók támogatása. Az OTKA keretében nyílt továbbá első alkalommal lehetősége a felsőoktatási kutatásnak arra, hogy versenyezzen alapokért a kutatóintézeti szférával. Így az OTKA 1986. évi bevezetésével és későbbi továbbfejlesztésével a magyarországi tudományos kutatás finanszírozási rendszere nagy lépést tett a fejlett észak-amerikai és európai kutatástámogatási rendszerek irányába.
A jelen törvényjavaslat elsősorban a német modell korszerű elemeit vette át, és ezt egyértelműen pozitívan értékeljük. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a törvényjavaslat olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy a törvényjavaslat eredeti céljának megfelelően eredményesen működhessen.
Már a bizottsági vita során is általános kifogásként merült fel, hogy a beterjesztett törvénytervezetben leírtak jelentős része nem igényel törvényi szintű szabályozást. Rendkívül részletes mind a célok megfogalmazásában, mind a szervezeti, személyi és működési feltételek terén. Ezeket elengedő lett volna alacsonyabb szintű jogszabállyal vagy szervezési és működési szabályzattal rendezni. A törvényszintű túlszabályozás azért is hátrányos, mert merev rendszert alkot, amely kizár minden rugalmasságot, fejlődést. Minden módosítás esetén az Országgyűléshez kell fordulni törvénymódosításért.
A továbbiakban két gondolatkört emelnék ki, nevezetesen az OTKA-bizottság összetételének kérdését, majd a támogatások odaítélésének mikéntjét, mégpedig olyan szándékkal, hogy a benyújtott módosító javaslataink világosabbak, egyértelműbbek legyenek.
Az OTKA feladata, mint ismert, a nemzetközi színvonalú tudományos alapkutatások támogatása. Az OTKA vezető testülete az OTKA-bizottság. Ez fogalmazza meg többek között azokat az általános elveket, amelyek irányába a magyar tudomány fejlesztése célszerű.
Az OTKA-nak ugyanakkor őrködnie kell azon, hogy a magyar tudomány támogatásának egyik legnagyobb forrása ne kerüljön semmilyen érdekcsoport túlzott befolyása alá. Ezért szükségesnek látjuk, hogy az általános célok megfogalmazásában a tudományos közélet széles körű véleménye tükröződjék. Erre az OTKA-bizottság összetétele nyújthat garanciát.
Az egyes kutatási projektek elbírálása pedig a kutatók széles körének bevonásával, elsősorban a várható eredményesség alapján történjék, és az így létrejött besorolási javaslatokat egyéb szempontok szerint már más fórumok ne bírálják felül.
Az OTKA működésének tisztaságát, szakszerűségét a jelenlegi rendszer szerint működő eljárás biztosította, illetve biztosítja legjobban. Ez a rotációs elv szerint működő zsűriken és széles körű opponensi bírálatokon alapszik.
Az alábbi számok mutatják, hogy a tudományos közösség milyen széles köre vesz részt az elbírálási folyamatban. Jelenleg - összesen mintegy 80 tagból álló - három szakkollégium fogalmazza meg, az OTKA-bizottság átlal elfogadott elvek alapján, a zsűrik számára az elbírálás szempontjait. A 42 zsűri mintegy 450 tagjával értékeli a mintegy 2500 opponens véleménye alapján a pályázatokat.
A szakkollégiumokban, a zsűrikben és az opponensek munkájában tudományosan minősített szakemberek, akadémikusok, tudományok doktorai, esetenként kandidátusok vesznek részt. Az OTKA-zsűri összetétele tehát a rotációs elv alapján évente változik. Nincsenek állandó tagjai, döntéseiket semmilyen más forrásokból kapott információk nem befolyásolják, ítéleteik szakszerűek és objektívek.
A Tudományos Akadémia részéről felmerült ellenvetésként az, hogy azért van szükség a benyújtott törvényjavaslat szerinti eljárásra, azaz arra, hogy a szakterületi kollégiumok részéről felkért zsűrik által összeállított, rangsorolt pályaműveket véleményezésre a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságai és az illetékes minisztériumok rendelkezésére kell bocsátani, mert a központi költségvetésből származó pályázati támogatásokat egyeztetni kell.
Ez az ellenvetés az intézetfinanszírozás és a feladatfinanszírozás ellentétének ismert problémáját úgy szándékozik megoldani, hogy a témák finanszírozásáról a végső döntést voltaképpen ugyanabba a hatáskörbe kívánná utalni, mint ahol az intézetek finanszírozásáról történik a döntés.
Ennek a gondolatmenetnek azonban több gyenge pontja is van.
1. A támogatások több mint 50%-a jelenleg is az egyetemekre kerül, tehát az MTA beleszólását ez a szempont az egyetemek esetében nem indokolja.
2. Az OTKA tematikus pályázati támogatásokból a kutatásnak keretet adó intézetek rezsiköltség-térítést kapnak, tehát az OTKA-pályázatokból az intézetek működési költségének fedezésére is jut.
S végül, a pályázati rendszer megerősödésének minden bizonnyal várható egy olyan visszahatása, amelyben azoknak az intézményeknek, amelyek hoszszabb időn belül nem tudnak kellő számú sikeres pályázatot előállítani, változtatniuk kell témáikon vagy személyi összetételükön. A független pályázati rendszer tehát automatikusan segít a kutatóintézeti struktúra korszerűsítésében.
Az általunk javasolt módosítást indokolja ezenkívül egy gyakorlati szempont is, nevezetesen az, hogy a törvényjavaslat eredeti szövege szerinti eljárás az elbírálás folyamatának tulajdonképpeni megkettőzésével a pályázatok elbírálásának idejét jóval meghosszabbítja.
(11.20)
Összességében a törvénytervezetet a szükséges módosító javaslatok figyelembevételével elfogadásra ajánljuk. Köszönöm szépen. (Taps.)
