SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A gyógyszertári központok tulajdonlásának és privatizációjának vitájába (Zaj, az elnök csenget.) . - mondhatom -, a gyógyszertári központok tulajdonlásának és privatizációjának vitájába bizonyos fokig úgy keveredett bele az alkotmányügyi bizottság, mint Pilátus a krédóba.
Mint ismeretes, a gyógyszertári központok jogi helyzete nem volt egyértelműen tisztázott - egyébként a mai napig sem az -, így vita merült fel azzal kapcsolatban, hogy állami vagy önkormányzati tulajdont képeztek-e, és hogy ebből folyóan privatizációjukra ki a jogosult. Ezt a rendezetlen jogi helyzetet igyekezett az Országgyűlés szabályozni az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény 5. szakaszának (2) bekezdésében foglalt szabály megalkotásával. (Moraj.)
Ez a törekvés azonban rosszul sikerült, mivel a jogi helyzetet rendezettnek tételezte fel, amelynek következtében e rendezés módjának kiindulási alapja eleve hibás volt. Az erre épülő szabályozás pedig ennélfogva ellentmondásos tartalmat nyert.
A jogilag rendezetlen helyzetben két törekvés feszült és feszül egymásnak: az állam, illetve az önkormányzatok egymással szembeni törekvése a gyógyszertári központok tulajdonlására és privatizációjára.
A kérdéssel kapcsolatos vita tanúsága szerint a vitatott kérdés jogi kérdés is, de mindenekelőtt gyógyszerészeti és gyógyszerellátási, szakmai, politikai kérdés is. A magam részéről igazán szerencsésnek azt tartottam volna, ha az adott vita eldöntésének előkészítő szerepét elsősorban azok a szakmai, politikai tényezők vállalták volna magukra, akiknek leginkább közvetlen megítélése körébe tartozik az adott természetű vitás kérdések szakmai, politikai értékelése és mérlegelése. Nem egészen így történt; ugyanis az érdekeltek a vitát a jog kizárólagos területére terelték, és mivel a kérdés valóban jogi természetű problémaként is jelentkezett, az alkotmányügyi bizottságra egy, magának egyébként nem keresett szerep és feladat hárult. (Zaj.)
Ha a módosító javaslatokat egyébként figyelmen kívül hagyjuk, az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata tulajdonképpen csupán arra szorítkozik, hogy a tisztázatlan jogi helyzet rendezésére rosszul megválasztott jogi eszközt, az 1992. évi LV. törvény 5. szakasza (2) bekezdését hatálytalanítsa. Törvényjavaslatunk vitájában ezt az alapelemet önmagában a tisztelt Ház egyik oldaláról sem kérdőjelezték meg.
A felszólalások azonban mind a plenáris ülésen, mind a bizottságokban, érzékeltették azt, hogy az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata pusztán ezzel a vitás kérdést nem oldja meg, a tisztázatlan jogi helyzetet nem rendezi.
Valóban! Az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata, illetőleg annak módosítások nélküli elfogadása aligha kímélné meg az érdekelteket a jogvitától, a hosszadalmas bírósági eljárásoktól. Ez pedig - mint az a vitában elhangzott - hátráltatná a privatizáció folyamatát is.
A törvényjavaslathoz lényegében ezzel az érveléssel terjesztett be Pokorny Endre képviselőtársunk egy értelmező jellegű módosító javaslatot. Ennek értelmében az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata egy új, 2. szakasszal egészülne ki, miszerint a gyógyszertári központok az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá esnek és ennek folytán az időleges állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartoznak. Ezt a javaslatot Balás István és Horváth Balázs közös módosító javaslatukba beépítették, amelynek egy további elemét a privatizáció nyilvános pályázati rendszerének a szabályozása képezi. Ez utóbbi elem tartalmilag átfedi Rab Károly és Pelcsinszki Boleszláv által benyújtott, hasonló tárgyú módosító javaslatot, azzal, hogy a Rab-Pelcsinszki-féle javaslathoz képest a helyi nyilvánosság körét több alternatívában kívánja biztosítani.
(18.50)
Az általános vitában Pesti Ferenc képviselő úr és Kelemen András államtitkár úr - aki képviselői minőségében szólt hozzá e kérdéshez - támogatta az érdemi rendezést abban az irányban, hogy mihamarabb rendezve a jogi kérdést, értelmező szabály tegye teljesen egyértelművé a gyógyszertári központok állami tulajdonát.
Pesti képviselő úr az általános és a részletes vitában egyaránt részletes jogi és szakmai érveket adott elő.
Ellenkező irányban érvelt Danis György és Andriska Géza, valamint Vastagh Pál képviselőtársunk. De az általuk képviselt rendezési koncepciót tükröző módosító javaslatot csak a törvényjavaslat tárgyalásának legvégső szakaszában terjesztették elő.
A felszólalók közül támogatta a törvényjavaslatot Sipos Imre képviselőtársunk is.
Az érdemi rendezést tartalmazó, elsőként előterjesztett módosító javaslattal, mely a gyógyszertári központokat az állami vállalatokról szóló törvény hatálya alá tartozóként értelmezi, a Kormány képviselője is egyetértett. A tisztázatlan jogi helyzet érdemi rendezéséről bizottságunkban részletes vita nem alakult ki. Az e körben hozzászólók elsősorban a jogi helyzet rendezetlenségének hátrányait hangsúlyozták, rámutatva az előbb említett értelmező jellegű, tiszta helyzetet teremtő módosító indítvány fontosságára.
Részletes vita folyt bizottságunkban a pályázat nyilvánosságával és közzétételével kapcsolatban. E kérdéssel is összefüggésben felmerült, hogy a módosító javaslatok bizonyos értelemben túllépnek a bizottság eredeti törvényjavaslata keretein, és hogy ez az úgymond kodifikációs esztétikai követelményeknek nem igazán felel meg.
A kérdéssel kapcsolatos meghatározó vélemény azonban az volt, hogy miután a kérdés alkotmányos aggályt nem vet fel, ugyanakkor viszont a törvényjavaslat egészének megfelelő formai átalakítása jelentősebb időveszteséggel járna, ami ellentétben áll a sürgősen rendezendő ellentmondásos helyzet mielőbbi megszüntetésével, a bizottság úgy ítélte meg, hogy ezúttal a szépészeti szempontokat inkább feladja.
Elő kell még adnom, hogy az önkormányzati bizottságban a privatizáció nyilvánosságával kapcsolatban érvként hangzott el az, hogy egyes városi napilapok alacsony példányszáma nem biztosíthat olyan széles nyilvánosságot, mint a megyei napilapok.
Az alkotmányügyi bizottság végül is többségi állásfoglalással támogatja az állami tulajdonjogot megállapító, érdemi rendelkezést célzó módosító indítványt, illetve a privatizációs pályázatok nyilvánosságának tágítását szorgalmazó javaslatokat, és ezek legjobb formájaként Balás István és Horváth Balázs közös módosító indítványát fogadta el.
Támogatja továbbá Kiss Györgynek az együttes jelentés 4. pontjában szereplő, a törvény hatályát érintő és a visszahatóság elemét kiküszöbölő módosító javaslatát is.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általunk támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el bizottságunk törvényjavaslatát. (Taps.)
Határozathozatal
