KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója:
KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója:
KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. az oktatási, ifjúsági és sportbizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta a 10024-es számon beterjesztett, közoktatásról szóló törvényjavaslatot, és azt a bizottság többségi szavazattal - 10 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak találta.
Tisztelt Ház! Mint a bizottság egyedüli előadójának - a bizottsági ülésen történt megállapodás értelmében - kötelességem, hogy tájékoztassam a tisztelt Házat azokról a bizottsági ülésen a törvénytervezettel kapcsolatban elhangzott kifogásokról egyfelől, amelyek alapján a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége a törvénytervezetet általános vitára alkalmatlannak találta.
(10.50)
Másfelől, hogy jelezzem a tisztelt Ház számára azokat az aggályokat, amelyek ezeken a kifogásokon túl a vita során még elhangzottak. A kifogások röviden és pontokba szedve a következők voltak:
A törvénytervezettel kapcsolatosan első kifogásként merült fel annak előkészítetlensége, egyfelől társadalmi előkészítetlensége; másfelől pedig az a kifogás merült fel, hogy a törvénytervezetet nem előzte meg politikai egyeztetés.
A következő problémát, következő kifogást az jelentette, miszerint az ellenzéki képviselők véleménye szerint hiányoztak, illetőleg hiányoznak a törvénytervezet mellékletei közül olyan fontos dokumentumok, mint amilyen a nemzeti alaptanterv, illetőleg a vizsgakövetelmény rendszere.
A kifogások sorában a harmadik a regionális oktatási központok létével és működésével kapcsolatos. Tudniillik elhangzott az a kifogás, hogy ezek az intézmények tulajdonképpen hatalmi érdekeket, tehát a központi hatalom érdekeit, illetőleg céljait szolgálják. Ugyancsak ilyen felhanggal kapott hangot a bizottsági vitában az a megállapítás is, hogy tulajdonképpen a törvénytervezet szerint majdan megalakítandó Országos Köznevelési Tanács elnökének és tagjainak a kinevezése a miniszter illetékességi körébe fog tartozni.
A következő a kifogások sorában a ma még létező pedagógiai intézetekkel volt kapcsolatos. E kifogás szerint ezekről az intézményekről, ezeknek a jövőbeni funkciójáról, illetőleg sorsáról a törvénytervezet nem intézkedik. Itt szabadjon zárójelben megjegyeznem, hogy a törvénytervezetnek két szakasza - tehát a 22. és 36. szakasza is - foglalkozik ezeknek az intézményeknek a funkcióival, nem pedagógiai intézetek néven, hanem pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények címszó alatt.
A következő gondot és problémát az elfogadhatóság tekintetében, illetve az el nem fogadhatóság tekintetében a törvénytervezetben a közoktatás finanszírozásának kérdésköre jelentette. Itt két oldalról, kétféle értelemben is fogalmaztak meg nehézségeket. Egyfelől az egyik közelítés az volt, hogy a törvénytervezetben leírtakból nem derül ki világosan az, hogy a finanszírozás tulajdonképpen milyen konkrét formában, az úgynevezett fejkvótarendszerrel, netán esetleg csoportfinanszírozás formájában történik. A másik, ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos gond és nehézség az volt: az a körülmény, hogy a törvénytervezet a fenntartási költségeket az önkormányzatokra hárítja, aránytalanul nagy terheket ró azokra az önkormányzatokra, amelyek például szakközépiskolákat tartanak fenn.
A következő gondot és kifogást az a megfogalmazás, megállapítás jelentette, hogy nincs kellő összhang a közoktatási törvénytervezet, illetőleg a szakoktatási törvénytervezet között.
A sorban a következő az ingyenesség kérdésének az értelmezése volt. Eszerint a törvénytervezet egyfelől deklarálja az általános iskolai oktatás ingyenességét, ugyanakkor viszont más helyen a 10 évre tervezett általános iskolai oktatás két felső évfolyamában például a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat már a térítéses kategóriába sorolja, tehát nem végig biztosítja az ingyenességet.
Végül az utolsó megjegyzés és aggály egy szófordulat használatával kapcsolatosan merült fel, amit abban az esetben használ a törvénytervezet, amikor esetleg egy önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő intézményt átvesz valamilyen világnézetileg elkötelezett felekezet, és ha a szülő nem óhajtja ilyen iskolába járatni a gyerekét, akkor ez a kitétel szerepel a törvényben, hogy "az önkormányzat aránytalan teher viselésére" nem kötelezheti a szülőt, illetőleg az olyan diákot, aki nem akar ilyen iskolába járni. Tehát az "aránytalan teher" értelmezhetetlenségével kapcsolatosan merült fel probléma. Itt is szeretném azonban megjegyezni, hogy ez a szófordulat egy korábbi alkotmánybírósági határozatból került a törvénytervezet szövegébe.
Tisztelt Ház! A vita során ennyit szerettem volna elmondani az ellenzéki oldalról elhangzott kifogásokról. Még egyszer ismétlem, mindennek összegzéseképpen többségi szavazattal a bizottság a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta. (Szórványos taps.)
