SZIGETHY ISTVÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
SZIGETHY ISTVÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
SZIGETHY ISTVÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvény a pillanatnyi politikai helyzetben azt hiszem, nagyobb figyelmet érdemel, mint hogy ilyen Ház előtt és ilyen érdeklődés mellett folyjék a vitája.
A közelmúltban néhány, alapítványokkal kapcsolatos politikai botránytól volt hangos a magyar közélet. Ez különösen ráirányítja a figyelmet arra a törvényre, amely ezeket az alapítványokat kívánja szabályozni. A közelmúltban néhány olyan magánalapítványba juttatott és milliárdokat áttevő kormányzati döntés került napvilágra, amelyek megfelelőképpen borzolták az állampolgárok idegeit, miközben nem volt elég pénz a nyugdíjak törvényes emelésére, és miközben az alapítványok területén különösen érdekelt kulturális és oktatási szféra a túlélés gondjaival küzd.
Ebben az esetben magánszemélyek lakcímével megjelölt alapítványokhoz kerültek milliárdok. Ebben a helyzetben fokozott figyelmet érdemel az, hogy a törvényjavaslat, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik - egyebek mellett -, milyen megoldásokat tartalmaz.
(11.10)
Mi nagy érdeklődéssel vártuk ezt a törvényjavaslatot, és előre kell jeleznem, hogy a várakozásunk csalódással járt. Nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy az állampolgárok pénzét magáncélokra, esetleg pártcélokra ne lehessen úgy juttatni, hogy ezzel a törvényesség látszatát - a törvényjavaslat értelmében - biztosítani lehessen. Ez központi kérdés, és ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni elsősorban a felszólalásomban.
Általánosságban a Polgári Törvénykönyv előkészítéséről néhány szót… A törvényjavaslat indokolása azt tartalmazza, hogy ennek a törvénynek az előkészítése a szakma széles körű bevonásával történt. Nos, próbáltunk ennek utánajárni, és az elméleti és a gyakorlati szakma képviselői nem nagyon tudtak választ adni arra, hogy milyen formában próbálták megszerezni az ő véleményüket. Sőt, arra érkeztek észrevételek, hogy meg sem kérdezték őket, belterjesen, ötletszerűen történt a törvény előkészítése.
Általában a törvényjavaslatról elmondható, hogy valóban két részből áll: egyrészt szükséges kötelmi jogi rendelkezések módosításáról; másrészről pedig a nonprofit szféra szabályozásáról. Nos, a nonprofit szféra szabályozása valóban szükséges. Mintegy 30000 szervezet, jogalany működik jelenleg Magyarországon, amely várja a törvényi szintű szabályozást. Ismereteink szerint mintegy másfél évtizede készül ennek az átfogó szabályozása, joghézag van - ennek ellenére a mostani szabályozás nem fedi le az egész nonprofit kört, hanem csak a polgári jogi jogalanyiság kérdésével foglalkozik. Érdekes itt, részben az előkészítéshez kapcsolódóan, az hogy a Kormányon belül sem lehetett különösebb összhang, hiszen éppen Horváth Balázs, a Kormányból nemrégiben kivált képviselő kérdezte meg az alkotmányügyi bizottságban, hogy készül-e valamiféle átfogó nonprofit törvény. Az Igazságügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta, hogy nem.
A nonprofit szféra lényegében közhatalmi jogosítványok átadását tartalmazza, közjogi jellegű, részben pénzügyi kedvezményekkel jár, pénzügyi jogi jellegű, és csak részben polgárjogi jellegű. Elfogadhatatlan megoldás az, hogy csak a polgári jogi jogviszonyai felől közelítsék meg ezeket a szervezeteket, és csak a polgári jogi szabályozása történjék meg, esetleg a későbbiek során kiegészítve az adózási szabályokkal, de az egész, átfogó gazdálkodási szabályok rendezésére kísérlet sincs. Jelzést sem kaptunk, hogy ezt el szeretné készíteni a Kormány.
Önmagában a Polgári Törvénykönyv nem tudja megoldani a szféra összes problémáit. Nem alkalmas arra, hogy a szervezetek definiálásán és az egyes szervezettípusok egymáshoz való viszonyának megszabásán túlmenően szabályozza a szervezetek pontos működését is. A tervezet a részletszabályokat egyéb jogszabályok - nem törvények - hatáskörébe kívánja utalni. Ilyen törvények csak az adózás körében és egyes köztestületeknél készülnek ismereteink szerint. Ez a szabályozatlanság nem jó. Konkrét példák vannak - a médiumokról szóló törvénytől kezdődően, a rendőrségi törvényen keresztül, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos törvényig -, amelyek azt mutatják, hogy a magyar jogállamiság kiépítése szempontjából nem szerencsés és a Kormánynak talán kedvező az, hogy ezek a kérdések nincsenek törvényi szinten szabályozva.
Az adott törvénynél a leglényegesebb probléma az, hogy nincsenek megfelelő garanciák. Ha közfeladatot ilyen szervezetek számára át kívánnak adni, akkor garantálni kell egyrészt azt, hogy a közfeladatokra rálátása legyen a Parlamentnek, rálátása legyen az állampolgároknak; másrészről legyenek meg azok az eljárási garanciák, amelyek az államigazgatáson, általában a hivatásos közhatalmi testületeken belül biztosítottak. Ilyen garanciáknak, ilyen rálátási biztosítékoknak a rendszeréről nincs szó, előkészítésben ilyen törvény nincs. A tervezet alacsonyabb szintű jogszabályok számára is lehetőséget adna, hogy ezeket a joghézagokat kitöltsék. Ez számunkra elfogadhatatlan, álláspontunk szerint ellenkezik a jogalkotásról szóló törvénnyel.
A tervezet szerint a Kormány is hozhat létre közalapítványokat. A közalapítványoknak ennél a formájánál - ahogy az elmúlt példák mutatták - nincs megfelelő nyilvánosság. Az állami számvevőszéki vizsgálat nem elégséges, nincs rálátás arra, hogy az egyes alapítványok többek között kik számára biztosítanak kedvezményeket, az egyes alapítványokon keresztül az egyes közpénzek milyen célokhoz jutnak el. Ezt a rálátást mindenképpen garantálni kell. Az álláspontunk szerint közalapítványt éppen ezért csak olyan választott testületek alapíthatnak, amelyekre van rálátás, amelyeket az állampolgárok választottak. Ez pedig két típus: az Országgyűlés és az önkormányzati testületek. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a Kormány is közalapítványt hozhasson létre.
A tervezet különösen a közhasznú társaságok átalakulása területén bizonytalanságokat tartalmaz. Ha a közhasznú társaságok minden feltétel nélkül átalakulhatnak egyéni gazdálkodószervezetekké, akkor adva van az a lehetőség, hogy részben a közhasznú társaság keretében megszerzett adókedvezményeikkel, részben pedig a hozzájuk eljuttatott központi tőkével úgy rendelkezzenek, ahogy ez mindenképpen kikerüljön az ellenőrizhető szférából. Ez rendkívüli módon hasonlít arra a módszerre, hogy 1989 környékén a közvagyonból próbáltak kimenekíteni egyes jelentős pénzösszegeket - gondolok például a NEXT 2000 körüli botrányra. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a közhasznú társaságok átalakuljanak egyéb civil gazdasági társaságokká. Ha szükségessé válik a megszűnésük, csak a felszámolásuk lehet az egyetlen lehetséges mód, elszámolással; és utána, hogyha bevisznek gazdasági társaságba vagyonrészeket, akkor máris tiszta kép keletkezett, és nincs lehetőség arra, hogy ilyen adott helyzetben kimenekítsenek közpénzeket magáncélokra.
Összességében: mi néhány olyan követelményt elengedhetetlennek tartunk ennél a törvénynél, amelyek garantálják azt, hogy vagyonkimentés, bármiféle közpénznek magáncélokra, pártcélokra való felhasználása ne következhessen be. Ezeket a garanciákat a törvényjavaslat a jelenlegi formájában nem biztosítja.
Ezek a követelményeink:
1. A nonprofit szféra szabályozása átfogó legyen, tehát tartalmazza a közjogi jogosítványoknak és kötelezettségeknek a törvényi szintű szabályozását is.
2. A hatáskörátadásokat, tehát a közhatalmi hatáskörátadásokat mindenképpen törvényben kell szabályozni. Itt utalunk arra, hogy a jogalkotási törvény is ezt véleményünk szerint kötelezően előírja.
3. Garantálni kell azt, hogy az alapítványok tartósak legyenek. Az alapítványok megnyugtató gazdálkodásának, megnyugtató működésének feltétele, hogy ne lehessen az alapítványokat megszüntetni olyan megfontolásból, hogy egy közalapítványnál például - idézem a törvényjavaslat szövegét - "kedvezőbb megoldással" másként lehetne ezt a feladatot megoldani. Ez egy teljesen szubjektív elbírálás, az alapítványok tartósságát és az ehhez való közérdeket veszélyezteti.
4. A közalapítványok kuratóriumainak az összetétele olyan legyen, hogy össztársadalmi célokat és ne rétegérdekeket, pártérdekeket szolgálhasson. Ehhez a megfelelő garanciákat biztosítani kell.
5. A Kormány ne hozhasson létre közalapítványokat.
6. És ez az egyik legkényesebb kérdés: a már meglevő magánalapítványokat, amelyek tartalmuk szerint a közalapítványoknak felelnének meg, át kell alakítani kötelezően közalapítványokká.
(11.20)
7. Nem szabad lehetővé tenni, hogy közhasznú társaságok egyéb gazdasági társaságokká alakuljanak át.
Végül 8. A társadalmi ellenőrzés biztosítása érdekében a nyilvánosságot nagyobb mértékben garantálni kell, mint azt a Kormány előterjesztése tartalmazza.
Ha ezek a követelmények nem teljesülnének, ebben az esetben a törvény az előterjesztett formában visszaélések melegágya lehet. Ez ellen tiltakozunk, és minden eszközt meg kívánunk ragadni ahhoz, hogy ez ne következhessék be.
Összességében: a jelenlegi formájában a törvényjavaslatnak ezt a részét nem tartjuk elfogadhatónak. A követelményeink teljesítése érdekében módosító indítványokat fogunk előterjeszteni, és a módosító indítványoknak a sorsától függ, hogy a későbbiek során megváltozhat-e az álláspontunk, és a Polgári Törvénykönyvnek ezt a részét tudjuk-e támogatni vagy sem. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
